Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-01-18 / 1.szám

TURF-ROVÁS. Consummatum est. A demokratizálás jelszavával megindult i i­arcz elérte czélját. A Magyar Lovaregyle­­­tet, a versenyüzemünket hatalmassá fejlesz­tett testületet, a földmivelésügyi kormány félretolta a vezetéstől, s azt az újonnan alakult Lótenyésztők és Versenyzők Orszá­gos Szövetségére ruházta. Csaknem száz­éves múlt után szomorú lenne a háttérbe szorítás, ha­­ nem a mai viszonyok között­övetkezik be. A forradalom kitörése óta átszódott események azonban, más meg­áilásban tüntetik fel mindezt. Ma már híresen megszoktuk, hogy az új aerában az érdem semmi, s a demokratizálás jelszavá­val minden téren új hatalmi csoport kezébe tolódik át a vezetés. Ez történt most is Egy új erőcsoportosulás kiragadta a Ma­gyar Lovaregylet kezeiből a versenyüzem és a telivértenyésztés irányítását, demokra­ikus vezetés szellemében való működést te­hén programmjának homlokára. De várjon mit értenek ők a demokratizálás alatt? * Talán azt, hogy felvesznek mindenkit az új club tagjainak sorába, a­ki jelentkezik ? Vagy talán, az autokrata uralmi rendszer megszüntetését gondolják a demokratizálás­nak és polgári kezekbe óhajtják letenni a vezetést ? Avagy talán a futtatás és tenyész­tés művelőinek eddig szűkebb csoporját kí­vánják kibővíteni, s demokratikus rétegeket vonnak majd be közéjük minél nagyobb számban ? Hát, ha az utóbbit gondolják, úgy igen szép eszméért küzdenek, mert elvileg tényleg helyes volna, ha a telivértenyésztés és versenyzés is minél szélesebb rétegeket öleljen fel, a horribilis költségek miatt azon­ban csak egy-két kevésbbé tehetős polgárt nyerhetnek meg, míg ezzel szemben az üzem jó néhány nagy tenyésztőt és verseny­istálló tulajdonost veszít el, mint ez már be is következett, ez pedig az országos tenyész­tés kétségtelen kárára leend. A­mi a tagfel­vételeket illeti, az lehet a club demokrati­zálása, de nem a versenyüzemé. A vezetés autokrata uralmának eltörlésében viszont erősen kételkedünk, illetve reméljük, hogy ez nem következik be. Reméljük pedig azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy a verseny­üzemet az erős kéz politikája nélkül nem lehet a maga tisztaságában fentartani. Le­het, hogy a múltban ez talán a kelleténél kissé erősebben jutott érvényre, de vájjon van-e ember tévedés nélkül? Vájjon az új vezetés nem ragadtatja-e majd el magát ugyanilyen hatalmi túllépésekre? Vagy vi­szont nem lesz-e túlságosan engedékeny, s akkor nem fog-e károsan emelkedni az úgyis eléggé kifogásolt játékszenvedély és ily elfa­julás esetén megbirkózhat-e az egylet a tö­megnek a versenypályán érthetőleg nagyon is sűrűn jelentkező erőszakoskodásával, s nem fog-e ez majd dühhé fajulni. Váljon esetleges kizárólagos polgári vezetés, a­mi szerintünk az új egylet eddigi állásfoglalása mellett elmaradhatatlan lenne a demokratizá­lódásban, a nagy­közönség szemében elég garanczia lesz-e, s nem fog-e a demokraták által oly sokat emlegetett tömeg mindenáron részrehajlást ke­resni? Mert a tömeg indu­lata a kétkedés esetében megfékezhetetlenné válhat, s akkor könnyebben és gyorsabban teheti akaratát befejezetté, mint most azt a Magyar Lovaregylettel szemben az ellene szervezkedett hatalmi csoportosulás elérte. Wild course. Gróf Csekonics Gyula a lóversenyügyi ankéten érintette a wild courseok kérdését s rámutatott arra, hogy az angolok csak a velük kartellben lévő egyesületek által en­gedélyezett versenypályákat ismerik el le­gitim versenytereknek, tehát minden másutt szerepelt lovat kizárnak a kartellbe tartozó egyletek versenyeiből. Magyarországra vo­natkozólag erre az engedélyezésre a Magyar Lovaregylet volt hivatott. Ezt a jogot a föld­mivelésügyi kormány nem vehette ki az egylet kezéből, annál kevésbbé sem, mert — mint az ankéten maga Laehne államtit­kár is kijelentette — magát a kormányt is előbb el kell még ismernie az entente álla­moknak, mielőtt hasonló hatalmi ténykedé­seinek kívülről való acceptálását egyáltalán várhatnék. Miután pedig a Wiener Jockey-Club kartellbe tartozó egyesület, természe­tes, hogy a bécsi pályán s más külföldi ver­senytereken is csak úgy futhatnak telivé­reink, ha az új versenyrendező testületet, amelynek kezébe a kormány a vezetést le­tette, a Magyar Lovaregylet versenyrende­zési joggal ruházza fel. Most tehát a vezető joggal felruházott testületnek hivatalos en­gedélyt kell kapnia a Magyar Lovaregylet­től is, különben wild course-nak minősítenék a külföldi egyletek s igy Bécsből ki volná­nak zárva lovaink. Reméljük, ez a kérdés megfelelő elintézést nyer, hiszen a Magyar Lovaregylet mindenkor híven védte lótenyész­tésügyünk érdekeit és bizonyára most is ezen az állásponton van, de a dolgok jelenlegi állása szerint minden tekintélyét latba kell vetnie, hogy a wild courseé való minősítést Bécsben ne vigyék keresztül. Mert igenis, a volt csá­szárváros vezető társköreiben már ma élénk hajlandóság mutatkozik erre, amit nem is csodálhatunk, miután a statisztikai adatok világosan bizonyítják, hogy nem a bécsieknek van szükségük­ a mi lovainkra, hanem a mi telivértenyésztésünknek fontos az, hogy Bécs díjainak jelentős része hozzánk kerüljön. Ezért szükséges, hogy a földmivelésügyi minisz­téri­um a nemzetközi jogmegállapodásoknak megfelelően kezelje a Magyar Lovaregy­letet. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA ALAPÍTOTTA BÉRCZY KÁROLY 1857-BEN. A MAGYAR I­OVAREGYLET, "A BUDAPESTI POLO-CLUB AZ ŐRLOVASOK SZÖVETKEZETE, AZ ORSZÁGOS AGARÁS­-SZÖ­VETSÉG , A VIDÉKI VERSENY­E­G­Y­L­ET É­S AZ ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK VOLT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A MAGYAR Ü­G­ETŐT­EN­Y­ÉSZTŐK ÉS ISTÁLLÓTUL­­AJDONOSOK ORSZÁGOS EGYE­SÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 100 korona. 50 korona. 3S korona. 35 korona. Előfizetési ára : Magyarország-, Német-Ausztria­ és Csehországba egész évre A január 1-én és július 1-én kezdődő félévre A január 1-én és október 1-én kezdődő negyedévre Az április 1-én és július 1-én kezdődő negyedévre Más országokra : félévre 60 korona. Szerkesztőség VIII., József-utca 12. Telefon: József 65-83. Budapest, 1919. szombat, január 18. Kiadóhivatal VIII., József-utca 12. Telefon:József 65—83. 63. évfolyam. Legközelebbi számunk január 31-én jelenik meg. — A mai szám ára 1 korona. VERSENYÜZEMÜNK ÚJ RENDJE. A Magyar Lovaregylet állásfoglalása. Az Űrlovasok Szövetkezete és a Pestvidéki Versenyegylet közgyűlései. A­­földmivelésügyi kormány a Tenyésztők és Versenyzők Szövetségére ruházta a budapesti versenyrendezés jogát. A verseny­­szem szempontjából nagyjelentőségű dön­tések történtek az év első heteiben. Közülök első­sorban a Magyar Lovaregylet és a másik két ver­senyeket­­ rendező egyesületnek a földmivelésügyi miniszérium leiratát tárgyaló közgyűlésein , fontossággal a versenyrendszer további kialak A Magyar Lovaregylet véglegesen állást is " követelményekkel szemben és azokat aggoda jelentve ki, a keresztülvitel tekintetében mem" mai fordult a földmivelési kormányhoz, kétvé­yes döntés kívánatosabb formában való meríl-Sorrendet tartva az eseményekben, mű­sorban az egyesületek közgyűléseit. * ^ A Magyar Lovaregylet január 9-én tar.' rendkívüli közgyűlését gr. Csekonics Gyula ciis­z­lete alatt. Megjelentek: gr. Batthyány­­­nér, gr. Batthyány Gábor, gr. Csekonics Endre, hg. Eszterházy Miklós, Fáy-Halász Gida, gjr. Harkányi Andor, Inkey Antal, gr. Károlyi László, Lüczenbacher Mik. hg. Odescalchy Béla, gr. Teleki Gyula, gr. Teleki Jó­zsef választmányi, gr. Andrássy Sándor, Beniczky Ádám, Blaskovich Aladár, gr. Csekonics Sándor, gr. Csekonics Pál, gr. Dessewffy Emil, Fáy Béla, gr. Harkányi Sándor, gr. Jankovich-Bésán Endre, Lipth­a­y Béla, Lossonczy Mihály, hg. Odescalchy Géza, gr. Pejacsevich Albert, őrgróf Pallavicini­ György, gr. Szapáry Iván, gr. Széchenyi Péter, hg. Taxis Miksa Egon, gr. Teleki László és gr. "Wenckheim László egyleti tagok és a földmivelési minister képviseletében dr. Podmaniczky Gyula ministeri tanácsos, a lóte­nyésztési osztály főnöke. Jegyző dr. Magyar László nyugalmazott vezértitkár volt. A napirendre áttérve, az elnök bejelenti, hogy az igazgatóság az alapszabályok 9. §-a alapján az 1919., 1920. és 1921. évre elnökké gr. Csekonics Gyulát vá­lasztotta meg. Gr. Csekonics Gyula elnök a rendkívüli közgyűlés­nek tudomására hozza, hogy gr. Batthyány Elemér igazgatósági taggá leendő esetleges újból való meg­választását nem lévén hajlandó elfogadni, a választ­mány ettől 1918. szeptember 29-án tartott ülésén el­tekinteni volt kénytelen, mit a közgyűlésnek ezennel bejelent, mire Lipthay Béla lelkes szavakkal méltatta gr. Batthyány Elemérnek kiváló munkásságát, ame­lyet az egylet érdekében évtizedeken át kifejtett. Úttörő, fáradhatatlanul odaadó, eredményekben gazdag és az egylet felvirágoztatásával elválaszthatatlanul összeforrott tevékenységével hervadhatatlan érdeme­ket szerzett és azon alkalomból, hogy az egylet veze­tésében többé részt venni nem óhajt, tolmácsolni ki­vánja az egylet összes tagjainak az iránta érzett igaz tisztelet, hálás köszönet és ragaszkodó szeretetét, biz­tosította őt arról, hogy férfi kora javát az egylet ér. *­g

Next