Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919
1919-01-18 / 1.szám
TURF-ROVÁS. Consummatum est. A demokratizálás jelszavával megindult i iarcz elérte czélját. A Magyar Lovaregyletet, a versenyüzemünket hatalmassá fejlesztett testületet, a földmivelésügyi kormány félretolta a vezetéstől, s azt az újonnan alakult Lótenyésztők és Versenyzők Országos Szövetségére ruházta. Csaknem százéves múlt után szomorú lenne a háttérbe szorítás, ha nem a mai viszonyok közöttövetkezik be. A forradalom kitörése óta átszódott események azonban, más megáilásban tüntetik fel mindezt. Ma már híresen megszoktuk, hogy az új aerában az érdem semmi, s a demokratizálás jelszavával minden téren új hatalmi csoport kezébe tolódik át a vezetés. Ez történt most is Egy új erőcsoportosulás kiragadta a Magyar Lovaregylet kezeiből a versenyüzem és a telivértenyésztés irányítását, demokraikus vezetés szellemében való működést tehén programmjának homlokára. De várjon mit értenek ők a demokratizálás alatt? * Talán azt, hogy felvesznek mindenkit az új club tagjainak sorába, aki jelentkezik ? Vagy talán, az autokrata uralmi rendszer megszüntetését gondolják a demokratizálásnak és polgári kezekbe óhajtják letenni a vezetést ? Avagy talán a futtatás és tenyésztés művelőinek eddig szűkebb csoporját kívánják kibővíteni, s demokratikus rétegeket vonnak majd be közéjük minél nagyobb számban ? Hát, ha az utóbbit gondolják, úgy igen szép eszméért küzdenek, mert elvileg tényleg helyes volna, ha a telivértenyésztés és versenyzés is minél szélesebb rétegeket öleljen fel, a horribilis költségek miatt azonban csak egy-két kevésbbé tehetős polgárt nyerhetnek meg, míg ezzel szemben az üzem jó néhány nagy tenyésztőt és versenyistálló tulajdonost veszít el, mint ez már be is következett, ez pedig az országos tenyésztés kétségtelen kárára leend. Ami a tagfelvételeket illeti, az lehet a club demokratizálása, de nem a versenyüzemé. A vezetés autokrata uralmának eltörlésében viszont erősen kételkedünk, illetve reméljük, hogy ez nem következik be. Reméljük pedig azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy a versenyüzemet az erős kéz politikája nélkül nem lehet a maga tisztaságában fentartani. Lehet, hogy a múltban ez talán a kelleténél kissé erősebben jutott érvényre, de vájjon van-e ember tévedés nélkül? Vájjon az új vezetés nem ragadtatja-e majd el magát ugyanilyen hatalmi túllépésekre? Vagy viszont nem lesz-e túlságosan engedékeny, s akkor nem fog-e károsan emelkedni az úgyis eléggé kifogásolt játékszenvedély és ily elfajulás esetén megbirkózhat-e az egylet a tömegnek a versenypályán érthetőleg nagyon is sűrűn jelentkező erőszakoskodásával, s nem fog-e ez majd dühhé fajulni. Váljon esetleges kizárólagos polgári vezetés, ami szerintünk az új egylet eddigi állásfoglalása mellett elmaradhatatlan lenne a demokratizálódásban, a nagyközönség szemében elég garanczia lesz-e, s nem fog-e a demokraták által oly sokat emlegetett tömeg mindenáron részrehajlást keresni? Mert a tömeg indulata a kétkedés esetében megfékezhetetlenné válhat, s akkor könnyebben és gyorsabban teheti akaratát befejezetté, mint most azt a Magyar Lovaregylettel szemben az ellene szervezkedett hatalmi csoportosulás elérte. Wild course. Gróf Csekonics Gyula a lóversenyügyi ankéten érintette a wild courseok kérdését s rámutatott arra, hogy az angolok csak a velük kartellben lévő egyesületek által engedélyezett versenypályákat ismerik el legitim versenytereknek, tehát minden másutt szerepelt lovat kizárnak a kartellbe tartozó egyletek versenyeiből. Magyarországra vonatkozólag erre az engedélyezésre a Magyar Lovaregylet volt hivatott. Ezt a jogot a földmivelésügyi kormány nem vehette ki az egylet kezéből, annál kevésbbé sem, mert — mint az ankéten maga Laehne államtitkár is kijelentette — magát a kormányt is előbb el kell még ismernie az entente államoknak, mielőtt hasonló hatalmi ténykedéseinek kívülről való acceptálását egyáltalán várhatnék. Miután pedig a Wiener Jockey-Club kartellbe tartozó egyesület, természetes, hogy a bécsi pályán s más külföldi versenytereken is csak úgy futhatnak telivéreink, ha az új versenyrendező testületet, amelynek kezébe a kormány a vezetést letette, a Magyar Lovaregylet versenyrendezési joggal ruházza fel. Most tehát a vezető joggal felruházott testületnek hivatalos engedélyt kell kapnia a Magyar Lovaregylettől is, különben wild course-nak minősítenék a külföldi egyletek s igy Bécsből ki volnának zárva lovaink. Reméljük, ez a kérdés megfelelő elintézést nyer, hiszen a Magyar Lovaregylet mindenkor híven védte lótenyésztésügyünk érdekeit és bizonyára most is ezen az állásponton van, de a dolgok jelenlegi állása szerint minden tekintélyét latba kell vetnie, hogy a wild courseé való minősítést Bécsben ne vigyék keresztül. Mert igenis, a volt császárváros vezető társköreiben már ma élénk hajlandóság mutatkozik erre, amit nem is csodálhatunk, miután a statisztikai adatok világosan bizonyítják, hogy nem a bécsieknek van szükségük a mi lovainkra, hanem a mi telivértenyésztésünknek fontos az, hogy Bécs díjainak jelentős része hozzánk kerüljön. Ezért szükséges, hogy a földmivelésügyi minisztérium a nemzetközi jogmegállapodásoknak megfelelően kezelje a Magyar Lovaregyletet. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA ALAPÍTOTTA BÉRCZY KÁROLY 1857-BEN. A MAGYAR IOVAREGYLET, "A BUDAPESTI POLO-CLUB AZ ŐRLOVASOK SZÖVETKEZETE, AZ ORSZÁGOS AGARÁS-SZÖVETSÉG , A VIDÉKI VERSENYEGYLET ÉS AZ ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK VOLT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A MAGYAR ÜGETŐTENYÉSZTŐK ÉS ISTÁLLÓTULAJDONOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 100 korona. 50 korona. 3S korona. 35 korona. Előfizetési ára : Magyarország-, Német-Ausztria és Csehországba egész évre A január 1-én és július 1-én kezdődő félévre A január 1-én és október 1-én kezdődő negyedévre Az április 1-én és július 1-én kezdődő negyedévre Más országokra : félévre 60 korona. Szerkesztőség VIII., József-utca 12. Telefon: József 65-83. Budapest, 1919. szombat, január 18. Kiadóhivatal VIII., József-utca 12. Telefon:József 65—83. 63. évfolyam. Legközelebbi számunk január 31-én jelenik meg. — A mai szám ára 1 korona. VERSENYÜZEMÜNK ÚJ RENDJE. A Magyar Lovaregylet állásfoglalása. Az Űrlovasok Szövetkezete és a Pestvidéki Versenyegylet közgyűlései. Aföldmivelésügyi kormány a Tenyésztők és Versenyzők Szövetségére ruházta a budapesti versenyrendezés jogát. A versenyszem szempontjából nagyjelentőségű döntések történtek az év első heteiben. Közülök elsősorban a Magyar Lovaregylet és a másik két versenyeket rendező egyesületnek a földmivelésügyi miniszérium leiratát tárgyaló közgyűlésein , fontossággal a versenyrendszer további kialak A Magyar Lovaregylet véglegesen állást is " követelményekkel szemben és azokat aggoda jelentve ki, a keresztülvitel tekintetében mem" mai fordult a földmivelési kormányhoz, kétvéyes döntés kívánatosabb formában való meríl-Sorrendet tartva az eseményekben, műsorban az egyesületek közgyűléseit. * ^ A Magyar Lovaregylet január 9-én tar.' rendkívüli közgyűlését gr. Csekonics Gyula ciiszlete alatt. Megjelentek: gr. Batthyánynér, gr. Batthyány Gábor, gr. Csekonics Endre, hg. Eszterházy Miklós, Fáy-Halász Gida, gjr. Harkányi Andor, Inkey Antal, gr. Károlyi László, Lüczenbacher Mik. hg. Odescalchy Béla, gr. Teleki Gyula, gr. Teleki József választmányi, gr. Andrássy Sándor, Beniczky Ádám, Blaskovich Aladár, gr. Csekonics Sándor, gr. Csekonics Pál, gr. Dessewffy Emil, Fáy Béla, gr. Harkányi Sándor, gr. Jankovich-Bésán Endre, Lipthay Béla, Lossonczy Mihály, hg. Odescalchy Géza, gr. Pejacsevich Albert, őrgróf Pallavicini György, gr. Szapáry Iván, gr. Széchenyi Péter, hg. Taxis Miksa Egon, gr. Teleki László és gr. "Wenckheim László egyleti tagok és a földmivelési minister képviseletében dr. Podmaniczky Gyula ministeri tanácsos, a lótenyésztési osztály főnöke. Jegyző dr. Magyar László nyugalmazott vezértitkár volt. A napirendre áttérve, az elnök bejelenti, hogy az igazgatóság az alapszabályok 9. §-a alapján az 1919., 1920. és 1921. évre elnökké gr. Csekonics Gyulát választotta meg. Gr. Csekonics Gyula elnök a rendkívüli közgyűlésnek tudomására hozza, hogy gr. Batthyány Elemér igazgatósági taggá leendő esetleges újból való megválasztását nem lévén hajlandó elfogadni, a választmány ettől 1918. szeptember 29-án tartott ülésén eltekinteni volt kénytelen, mit a közgyűlésnek ezennel bejelent, mire Lipthay Béla lelkes szavakkal méltatta gr. Batthyány Elemérnek kiváló munkásságát, amelyet az egylet érdekében évtizedeken át kifejtett. Úttörő, fáradhatatlanul odaadó, eredményekben gazdag és az egylet felvirágoztatásával elválaszthatatlanul összeforrott tevékenységével hervadhatatlan érdemeket szerzett és azon alkalomból, hogy az egylet vezetésében többé részt venni nem óhajt, tolmácsolni kivánja az egylet összes tagjainak az iránta érzett igaz tisztelet, hálás köszönet és ragaszkodó szeretetét, biztosította őt arról, hogy férfi kora javát az egylet ér. *g