Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-01-18 / 1.szám

demeinek szentelve, érez­né­­ maradandóbb emléket hagy hátra az egylet tagjainak szivében és indítványozza, hogy a tagok ebbeli érzelmei és gr. Batthyány Elemér­hervadhatatlan érdemei jegyzőkönyvileg megörökít­tessenek. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta az indít­ványt és elrendelte, hogy gr. Batthyány Elemérnek az egylet körül szerzett, soha el nem hírvadó érdemes jegyzőkönyvbe foglaltassanak. Áttérve a napirend 3. pontjára, felolvasták a föld­mivelési miniszter 161.255 számú, deczember 31-én érkezett átirata. Miután gr. Csekonics Gyula igazga­tósági tag, úgy a maga, mint igazgatótársai nevében kijelentette, hogy megbízatásuk mindenkor az egylet rendelkezésére áll, a rendkívüli közgyűlés egyhangú­lag egy tíz egyleti tag aláírásával ellátott válasz­adását határozta el. Dr. Batthyány Elemér indítványára a rendkívüli közgyűlés felhatalmazta az igazgatósá­got, hogy azon esetben, ha arra meghívást kapna, a benyújtott válasz alapján szóbelileg tárgyalhasson a földmivelési minisztériummal. Dr. Harkányi Andor indítványára a közgyűlés egyhangúlag felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a szóban forgó javaslatoknak, mint legvégső érdemleges engedményeknek keretén belül, részletkérdéseket illetőleg teljhatalmúlag tár­gyalhasson. Az esetleg szükséges intézkedések meg­tételével a közgyűlés a választmányt bízza meg. * A Pestvidéki Versenyegylet január 9 én rendes évi közgyűlésre ült össze gr. Pejacsevich­ Albert elnök­lete alatt. Jelen volt: Bossányi-Havas Tibor száza­dos, gr. Cziráky György, ifj. gr. Esterházy Károly, Jeszenszky Elemér őrnagy, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Lipthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, Er­­hwaben-Durneisz Gyula és gr. Teleki László,­lés elhatározta, hogy miután az alapszaba­képeznek szerves egészet és hiányosak dolgozza és mig ez megtörténik, haladék a mivelési minisztériumtól, az általa előirt­­ek teljesítésére. *­лвок Szövetkezetének január 14-én Jitkey léte alatt tartott évi rendes közgyűlésén : br. Baich Péter, Baghy Gyula, gr. Batt­­of, gr. Cziráky György, Egyedi Lajos, ifj. gr.­­,p.e.házy Károly, br. Harkányi Andor, nem­es­kéri Kiss Géza, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Lipthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, gr. Pejacsevich­ Albert, br. Schwaben-Durneisz Gyula, gr. Szapáry Iván, Iittner Béla és­ Zsigmondy Géza. gyűlés először az 1918. évi zárszámadást fúj majd az 1919. évi számadások felülvizs­gálás, megbízta gr. Csekonics Sándort és Luczen­bachet .­lést. Ezután a választmány kiegészítése következett, miután az alapszabályok értelmében­ a választmány egyharmada leköszönt tisztségéről. A leköszönt vá­lasztmányi tagokat gr. Csekonics Sándort, dr. Har­kányi Andort, Inkey Antalt és Lossonczy Gyulát az 1919—20. és 20 évekre újból megválasztották. A következő pont az egyesület múlt évi működé­sével foglalkozott, majd az 1919- évi költségvetést tárgyalta és elhatározta a fokozódó drágaság kára­inak ellensúlyozásául a díjak 50%-kal való emelését. Végül a földmivelésügyi minisztérium leiratát tár­gyalta a közgyűlés, melyre vonatkozólag Egyedi Lajos, Lekky István és Liptay Béla hozzászólása után kimondta a közgyűlés az alapszabályoknak a leirat értelmében való megváltoztatását, melynek elvégzésével gr. Battyány Gábort, dr. Harkányi An­dort, nemeskéri Kiss Sándort, Lekky Istvánt és Liptay Bélát bízta meg. Nemeskéri Kiss Sándor indítványára egyhangúlag elhatározták egyes versenyeknek a hősi halált halt űrlovasokról való elnevezését. A közgyűlés után tartott választmányi gyűlés Inkey Antalt három évre ismét elnökké választotta. * A Magyar Lovaregylet közgyűlését követő napra tehát január 9-ére a Lótenyésztők és Versenyzők Szö­vetsége rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen Egyedi Lajos elnöklete alatt részt vett Baló István szds., Bamberger István, dr. Beretvás Farkas, Blau Miksa, Brachfeld Lajos, Duschenek Antal, Duschenek Jenő, dr. Egyedi Artúr, és fivére, Fischer Mihály, Föld Aurél, dr. Gurt­iman Henrik, Halász Péter, dr. Harkányi Andor, Horváth Károly, lovag Hühner Rezső, Issekutz Gyula szds.,­­gr. Jankovich-Bésáti Endre, Jeges Sándor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Kinn százados, Kövér Miklós, Küsztler Henrik, Molnár Lajos őrnagy, Úszi Kornél, Pálmai Henrik, dr. Pályi Ede, Peller József szds., Reiter József szds., Román Gyula, Schwab Lőrincz fhdgy., Szabóky Richard, Ve­rebély Dezső, Zungen Károly stb. Egyedi Lajos elnök megnyitván az ülést, átadta a szót Föld Aurélnak, a­ki bejelentette, hogy Laelme Hugó államtitkár megbízásából értesíti a közgyűlést, miszerint a földmivelésügyi kormány a Magyar Lovar­egylettől megvonja a versenyrendezés jogát és azt — a­mennyiben az új alakulás erre jogot formálna — a Lótenyésztők­­és Versenyzők Szövetségére kívánja ruházni. Ezután dr. Pályi Ede, Blau Miksa, dr. Har­kányi Andor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Egyedi Artúr, b­r. Hühner Rezső szólaltak fel, s e beszédek során dr. Harkányi Andor ismételten hangoztatta, miszerint csak az esetben tartja elfogadhatónak a versenyren­dezés jogának a Szövetség programmjába való felvé­telét, ha a Magyar Lovas-egylettől ez megvonatnék és a kormány határozottan az új alakulásra ruházná ezt. Ennek daczára kimondotta a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi kormánynyal szemben felveszi a tár­gyalás fonalát és arra bizottságot küld ki. Ez a bi­zottság Egyedi Lajos elnöklete alatt felkereste Laehne Hugó államtitkárt és előadta a szövetség határoza­­tát. Laehne államtitkár felszólította a Szövetséget, az alapszabályoknak a legrövidebb idő alatt való be­terjesztésére hogy a versenyrendezés jogának megadása felett döntés történhessék. Egyúttal tudatta azt is, hogy eleget tesz a többek által hangoztatott azon óhajnak is, hogy a Magyar Lovaregylet igazgatósá­gát meghallgatja és ehhez, alkalmazkodóan hozza meg döntését. * Gr. Csekonics Gyula megbízatásának megfelelően a hét elején felkereste Laehne államtitkárt és az ekkor lefolyt, valamint a következő napokon foly­tatott tárgyalások után a földmivelésügyi minisztérium a következő leiratot küldte a Magyar Lovaregylet gazgatóságához : A Magyar Lovaregylet múlt évi 161.255/1918. 11/A—1. szám alatt kiadott rendeletemnek nem felelt meg, annak folytán a következőképpen ha­tároztam : 1. Közérdekből nem tartom kívánatosnak, hogy a Magyar Lovaregylet ezentúl­­­u­dal­testen ver­senyeket rendezzen. Egyúttal értesítem, hogy a budapesti versenyeket a jövőben az ú­jonnan ala­kult « Lótenyésztők és Versenyzők országos Egyesülete» fogja rendezni. 2. Tartozik a Magyar Lovaregylet a neve­zett újonnan alakult egyesületnek minden ellen­szolgáltatás nélkül, a múlt évi totalizatőr jöve­delméből a folyó évi versenyek díjaira vissza­tartott és a vezetésemre bízott minisztérium ló­tenyésztési főosztályával számszerűleg megálla­pított összeget átadni. 3. A budapesti versenypályán lévő épületeket, valamint a tulajdonát képező berendezési tárgya­kat tartozik az egylet ugyancsak az új egyesü­letnek díjtalanul rendelkezésére bocsájtani, hogy az új egyesület a versenypálya bérletére vonat­kozólag a fővárossal a szerződést megköthesse. 4. Végül felhívom a Magyar Lovaregyletet, hogy az általa bérelt Semmelweiss-utczai házban az új egyesületnek megfelelő irodahelyiségeket állítson rendelkezésére, mire nézve az Űrlovas Szövetkezetet megfelelően utasítottam. Egyúttal az új egyesület ügymenetének megindítása érde­kében engedje át a szükséges betanult személy­zetet is. A most közöltek értelmében leendő intézkedéseit sürgősen hajtsa végre s annak végrehajtásáról jelentését legkésőbben a rendeletem kézhezvételé­ről számított 14 napon belül hozzám tegye meg. Úgy halljuk, a Magyar Lovaregylet részéről át­adandó összeg circa öt és fél milliót tesz ki, amely biztosítaná az új Szövetség által kiírandó versenyek díjazását. Emellett azonban Magyar Lovaregylet az escoti Royal meeting mintájára Alagon néhány napon szintén rendezne versenyeket. A további reformok közül most van szervezés alatt az Országos Verseny­ügyi Tanács, melynek kinevezése a napokban várható, KKRH8EK Jó állapotban levő SS" Smicle It Weatston-revolvert, 7 ,5 és 9 mm. Browning ismétlő­pi­ztolyt, adnék értül,­ cserébe­: Frommer Stop vagy Baby ismétlő­pisztolyokat, II mm olasz had­seregrevolvert, 9 mm. Paralelliimot, 96. mintiiju Mauser ismétlő­pisztolyt (tatokkal). Czim a szerkesztőségben a LÓVERSENYÜGY REFORMJAI I A LÓTENYÉSZTÉS SZEMPONT­JÁBÓL.* Irta: Konkoly Thege Sándor dr., a «Köztele­­nrsszerkesztője.­­ Nemcsak a szakembereknek, de még a nagyközön­ségnek is­­feltűnt, hogy az elmúlt évben a napisajtó mily gyakran és behatóan foglalkozott a lóversenyek­ kérdésével, bár — mindjárt megjegyezhetem — bizo­nyos jóhiszemű egyoldalúsággal. A nap-nap után oldalakat betöltő czikkek szinte azt a látszatot kel­tették, mintha ez a kérdés a jelen és a jövő annyi fontos és égető baja között az egyik legjelentősebb volna. A nyáron a versenyeken előfordult apróbb c..,akár­sokkal kapcsolatban a lóversenyek korlátozása és a játékszenvedély megfékezése végett fejtettek ki moz­galmat. A forradalom után pedig főleg azt hangoz­tatták, hogy a lóversenyügyet az új állami és tár­sadalmi rendnek megfelelőleg reformálni kell, hogy így a versenyüzem vezetése és lebonyolítása ne legyen egy szű­kkürű csoport monopóliuma, hanem azt erélyes, állami ellenőrzés mellett az összes érdekeltek demo­kratikusan megalakított szervezete irányítsa. A lóversenyügy reformjának kérdésével a földmive­lésügyi minisztériumban megtartott értekezletek i­s foglalkoztak, melyeknek következményeképpen még a nyáron korlátozták bizonyos mértékben a fogadásokat, legutóbb pedig egy földmivelésügyi miniszteri rendelet demokratikus irányú átszervezésre utasította a ver­senyegyleteket és a játékszenvedély korlátozására mér meszebbmenő intézkedéseket is fognak életbe lépte. Bár a lóversenyeknek ilyen irányú reformját hasznosnak lehet megítélni, azonban a gazda­­ságot és a lótenyésztés érdekeit ezek még neve­sítik ki. Sajnos, a lótenyésztési szempontokról úgy a napilapok hasábjain, mint az értekezleteken nem sok szó esett, így a szaksajtó kötelessége, hogy a kérdésnek ezzel az oldalával is foglalkozzék. Azon­kívül a gazdatársadalomnak is kifejezésre kell juttatnia ama jogos kívánságát, hogy ha a lóversenyeket a «lótenyésztés érdekében» fenntartják és erre hivat­kozva megengedik a játékszenvedély tombolását, akkor találjanak módot a reformok során arra is, hogy a lóversenyek gyakorlati eredménnyel tényleg szolgálhassák is az országos lótenyésztés érdekeit. A­mikor olyan hangok hallatszanak, hogy a ló­tenyésztés és a versenyügy két külön dolog és az utóbbihoz a gazdáknak semmi köze sincsen­, akkor nem szabad egy pillanatra sem feledni engedni, hogy a czél tulajdonképpen a lótenyésztés emelése, a lóver­senyek létesítése pedig ennek egyik eszköze aka­­t lenni csupán, mely a köztenyésztés szempontjából nem is áll a legelső sorban. Idővel azonban a lóver­­senyüzem önezés lett és a tenyésztési szempontok mellőzésével haladt a maga kü­lön u­ján. A lótenyész­téssel igazán csak akkor törődik, amikor, mint a játék­szenvedély szolgálatában álló czéltalan intézményt támadják, akkor azonnal beborítják a lótenyésztés hangzatos szólamainak védőpalástjával. Mi ellenben tárgyilagosan ítélünk és nem felejtjük el sohasem, hogy a lóverseny a lótenyésztés fejlesztése érdekében létesített intézmény. Ha azonban ez a kapcsolat tény­leg fennál, akkor a gazdatársadalomnak mégis csak van valami köze a lóversenyügyhöz. És ha a lóte­nyésztés szempontjait állítjuk az előtérbe, akkor ért­hető, ha az eddig tervezett reformokkal még nem vagyunk megelégedve. A lótenyésztés magasabb néző­pontjából tekintve nagyon közömbös, hogy egy másod­vagy harmadrangú versenyt melyik ló nyerte meg, esetleg valami csalafiutaság révén és hogy az egyes zsokék mily módon és kiknek az érdekében követték el a szabálytalan lovaglást. Épp ugy közöm­bös az is, hogy a Lovaregylet igazgatóságába a mág­násokon kívül bekerülhetnek e más futtatók is. És még az is mindegy, hogy a játékos emberek pénzüket lóversenyen, vagy kártyán vesztik-e el. Ellenben, ha csak a lótenyésztés szempontjait t­esz- A czikkel a versenyek túltengését és a telivér lovak értékének lebecsülését illetőleg nem értünk egészen egyet, de a nagy szakértelemmel megírt sorok sok hasznosat és helyeset tartalmaznak, a­melyet kellő megszívlelést is érdemelnének m ssei­k

Next