Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-09-12 / 9.szám

— 1919. szeptember 12. IV. Villaui-handicap. 10,000 K. 1000 m. (19 alá­írás.) 1. Őszi K. ur 6é s m Gádoros 701/2 2. Gr. Berchtold L. 3é p m Wolkenstürmer 64 3. Horvát Á. ur 3é p m Argus húga 62 4. Mr. Smith 4é p m Queda ' 62 5.Gr. Berchtold L. 4é s m Wilde Rose 62 6. Őszi K. ur 3é p m Fecskendő 58 7. Egyedi A. ur 3é p , Takaros 551­» 8. Gr. Wenckheim D. 3é p к Cornette 537* 9. Márkus Á. ur 4é s m Selka .• 53­­2 10. Jeges S. ur 5é s m V te ' . 527« 11. Somogyi istálló 3é p , Suhogó 50 12. Bamberger I. ur 3é s m Mátyásföld 49 13. Lajtakátai istálló 5é p­e Satanella 49 14. Lakos testvérek 5é s her Mirlipore 48 15. Petényi Dénes 3é s­i Gabi 457« 16. Mr. Montgomery 4é p . Debora 447« 17. Molnár L. őr u. 3é p . Marcsa 3 43 Tip : Wolkenstürmer—Takaros—Marcsa V. Nyeretlenek versenye. 8000 K. 1400 m. (8 aláírás.) 1. Borbély Gy. ur 3é p . Edith 691/1 2. Egyedi A. ur 36 s m Udvari tanácsos 71 3. Kállay R. urnő 3é p × Kitty 12,000 к. 641/1 4. Petényi ménes 46 p × Feférie 73 5 . 3é s m Gyurka II. 71 6. Gr. Wenckeim 3ó s m К T. D. 12,000 к. 66 7 . 3é p к Schampus 691/« Tip: Schampus—Petényi ménes VI. Kétévesek eladó versen­ye. 10,000 К. 1000 ш. (9 aláírás.) 1. Bamberger I. ur s . Perplex 8000 к. 48 2. Berényi M. urnő stp . Miss Weles 10,000 к. 50 8. Egyedi L. ur s m Szikla 8000 č. 497« 4. Horvát Á. ur p­m Csicsóka 6000 k. 46 5. Gr. Jankovich-B. E. s m Nicsevo 14,000 č. 557» 6 . p m Susan 14,000 к. 557.­­ 7. Lajtakátai istálló s m Ferbli 16,000 č. 56 8. Mr. Montgomery p­m Miczike 14,000 к. 54 9. Őszi L. ur s m Bokorugró 16,000­­. 56 Tip: Jankovich-istálló—Szikra ítáETŐMT ÉS TEtróIÉS. Rovatvezető : Gábor István. A Magyar Ügető Sport egy éves kényszerpihenője. Mi történt a Károlyi-rezsim és a kommu­nizmus alatt. A volt Monarchia versenyüzemének krízise már az 1918. októberi forradalom után kezdődött. A bi­zonytalan politikai viszonyok miatt a versenyeket nemcsak Német Ausztriában, hanem nálunk is be­szüntették és észrevehető volt, hogy mindkét ország­ban a legerőteljesebb aknamunka folyik a verseny­üzem és az ezzel kapcsolatban a lótenyésztés ellen is. Magyarországon a napisajtó volt az első, a­mely a versenyüzem legsürgősebb reorganizálását köve­telte, míg Ausztriában inkább a hatóságok voltak a verzióval a versenyüzemmel szemben.­­ 1919. év tavaszán Ausztriában határozottan oly irányban kere­kedett felül, a­mely a lóversenyek megtartását a legerősebben ellenezte, addig Magyarországon február közepéig úgy látszott, hogy a versenyüzemet bizo­nyos korlátozásokkal mégis sikerül fenntartani.­­ Időközben azonban Buza Barna földmivelésügyi mi­­niszer megtagadta a versenyeknek nyilvánosság előtt régi keretekben való megtartását, valószínűleg azért, mert a kormányban résztvevő szocziáldemokrata miniszterek, akik ekkor még a versenyüzemet erkölcs­telennek tartották, de egy héttel később már nem ütköztek meg elvtársaik rablásain és gyilkolásán s hallani sem akartak arról, hogy a versenyek a régi keretekben megtartassanak. A­­versenyüzem fanatikus hívei ekkor értekezletre ültek össze és arra a megállapodásra jutottak, hogy bármily áldozatok árán is, de a magyar verseny­üzemben a folytonosságot megszakítani nem szabad. A kormánynak kellőképen demonstrálni akarták azt, hogy a versenyüzem nem oly jelentéktelen, mint a­milyennek azt egyesek feltüntetni szeretnék, a Vigadó­ban március hó közepén egy nagy­gyűlést tartottak, a­mely nagygyűlésre meghívták a magyarországi szocziáldemokrata pártot is. — Ezen nagygyűlésen Bokányi Dezső emelkedett szólásra és előttünk ed­dig teljesen ismeretlen durva tónusban olyan kije­lentéseket tett, a­mely kijelentések joggal kétségbe ejtették a verseny üzem­ minden hívét, a­mely kijelen­téseket akkor még nem értettük, mert nem is ért­­hettü­k, de bizonyos az, hogy ezen az ülésen jelen­tették be először a nyilvánosságnak a kommunizmust, a­mely egy hét múlva bekövetkezett és leírhatatlan sorsra juttatta szegény hazánkat. _ A márczius 21-iki­­politikai fordulat után, a­midőn Kun Béláék vették át a hatalmat, a versenyüzem kérdése jelentéktelenné alacsonyodott le. A kommu­nista kormány azonban úgy látszik, mégis csak ér­demesnek találta, hogy a magyar lótenyésztés kérdé­sével foglalkozzon és rövidesen politikai megbízotta­kat ültetett a versenyüzemek nyakára.­­ Az ügető versenyanyagnak csak elenyésző kicsiny része maradt télen át a budapesti pályán, míg a többiek egyrészt odahaza, de legnagyobb részt Wienben maradtak, a­hol márczius 16-án minden akadály nélkül megindul­tak az Ügetőversenyek. A Magyarországon áttelelt lovak tulajdonosai közül egyedül Fritz Sámuel volt oly szerencsés, hogy lovaival idejében még Bécsbe jutott, míg a többi magyarországi ló itthon rekedt. A kommunizmus alatt a tréning zavartalanul folyt ugyan tovább és a trénerek abban a biztos meg­győződésben, hogy ez az állapot úgy sem tarthat sokáig, szorgalmasan dolgoztak, csak a­mikor már a nyári hónapokban sem jött változás, estek kétségbe s igazán csodálatos volt az az energia, a­mely e kétségbeesés mellett is ébren tudta bennük tartani az állandó munkakedvet.­­ A versenylovak Ausztriába való kiszállítása iránt a kommün alatt többrendbeli sikertelen kísérlet­­ történt, egynéhány istálló lovai már be is voltak vagyonírozva, de mégsem sikerült nekik czéljukat elérni. Az Ügetőverseny Egyesületet is kitették Mária Valéria­ utczai otthonából és a versenypályán lévő birói páholyban volt kénytelen az egyesület munká­ját végezni.­­ Az elkeseredés leírhatatlan volt, mert minden pillanatban számítani lehetett arra, hogy a vörös rablóbanda az értékes anyagot egy szép napon széjjel czipeli és elherdálja. A Szovjet­ uralom bukása után az ügetőverseny­egyesület végtelen agilis titkára, Weisenbacher Aladár úr, minden követ megmozgatott, hogy budapesti pályán rekedt verseny­anyagot mielőbb Bécsbe juttassa, és hogy lehetővé tegye legalább a szeptemberi meetingen való résztvételüket. — Weisenbacher úr agilitásának meg volt az eredménye, mert hosszú és fáradságos utánjárások után sikerült a déli vasúton már 14 napja bevagyonírozott versenyanyagot Wienbe jut­tatni.­­ A budapesti pályán ez idő szerint alig né­hány ló van, amelyeknek legnagyobb része kettes­fogatú idősebb ló lévén, megfelelő versenyek hiányá­ban nem küldetett fel Wienbe. A ménesekről ez idő szerint nincsenek pozitív ér­tesüléseink, ha azonban a hozzánk eljutott hírek meg­felelnek a valóságnak, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar ügetőtenyésztésnek pótolhatatlan vesztes­ségei vannak. Reméljük, hogy az ötéves háború, és a minden háborús pusztítást felülmúló vörös rabló garázdálko­dásba az ezt követő megszállás vesztességeit munká­val, kitartással, odaadó szeretettel még jóvá lehet tenni, s abban a biztos reményben indítjuk útnak lapunk első számát, hogy többé nem leszünk féléves pihe­nőkre kényszerítve, hanem állandóan szolgálatára lehetünk a magyar lótenyésztés ügyének." VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. L f^TT­ ft * kormány a VI. és VII. ker. UI­I . Erzsébet királyné-ut msetén, a főváros legszebb, legmodernebb városrészét a tizvaesszal építtetni tan­esi, volna még néhány családi és bérkáti építésére kijelölt, minden kösmüvel ellátott­ gyö­nyörű telkem eladó. Ugyancsak ajánlok vételre 5000—6000 négyszögöl kiterjedésű nagyobb telkeket, melyek szintén a VI. és VII. kerületben fekszenek, kedvező fizetési fel­éte­­kkel. A helyeken a telkek árai állandóan emelkedő­ben vannak, miért is a legbiztosabb törtetthelynél. Bővebbet a tulajdonosnál: BÉKÉSI JÓZSEF, Budapest, VII., Almássy tér 8. Irodai órák és telefoni értekezés (57—42) csakis 2—125ig. 45 A Budapesti ez évi ügetőversenyek megtartásának lehetősége. Az Űrlovasok Szövetkezete által Alagon rendezendő versenyekkel kapcsolatban kérdést intéztünk a Buda­pesti ügetőverseny egyesület vezetőségéhez is, hogy milyen kilátások vannak arra, hogy a folyó évre kiírt versenyek megtartassanak. A Budapesti Ügető­verseny Egyesület vezetősége már foglalkozott ezen kérdéssel és arra a megállapodásra jutott, hogy a folyó évi versenyeket nem tartja meg, erről a Wiener Trabzennvereint már értesítette is. A versenyek meg­tartása lehetetlenné vált a közlekedési nehézségek miatt, mert szinte elképzelhetetlen, hogy a mai viszo­nyok mellett a külföldi tulajdonosok a hosszú után­járást kívánó szállításokra vállalkoznának, de különben sem szívesen teszik ki az értékes versenyanyagot annak a lehetőségnek, hogy esetleg heteken át be­vagyonírozva álljon. Ezen szállítási nehézségtől elte­kintve, még igen sok akadálya van a versenyek megtartásának. Legfőképen azonban az, hogy a ver­senypálya istállóiban a megszálló csapatok lovai vannak elhelyezve, s az utóbbi időben maga a pálya­test is annyira igénybe vétetett, hogy azon ez idő szerint versenyt rendezni lehetetlen. Ezen nyomós­ okok épen elegendők, hogy az Ügetőverseny Egye­sület az ez évi versenyek megtartásától eltekintsen, de különben is óriási munka lesz az üzem vezetéséhez feltétlen szükséges könyvek, kimutatások stb. jórészt újbóli beszerzése, a­melyek a múlt évben ki nem adott érmek és tiszteletdíjakkal együtt a verseny­pálya pánczélszekrényéből elkallódtak. ÜGETŐ HÍREK. A wieni szeptemberi ügetőversenyekre e hó 15-én van zárlat. A Budapesti Ügető Verseny­ Egyesület, a­mely a soviet alatt a Magyar Lovaregylet vendégszeretetét élvezte, visszaköltözött régi helyiségébe (V. Mária -Valéria­ u. 12. II.) A Budapestről Wienbe érkezett lovak a szeptem­beri meetingen már starthoz állnak. A fent levő is­tállók a Budapesten előkészített lovak indulása elé meglehetős aggodalommal néznek, mert ezek, mint­hogy márczius óta versenyben nem futottak, lénye­gesen kisebb nyereményösszeg felett rendelkeznek s igy előreláthatólag több versenyt fognak megszakítás nélkül nyerni. Novák György istállójával több nagyon megjavult lé került fel Wienbe, mint pl. Klauderer, Dobos, Péterke stb. Thomannak is több igen előnyös oldalról mutat­kozó lova van, nemkülönben Maszárnak, de főleg Gnagcarini rendelkezik egy kiváló hároméves Vitó kanczával, a­melyet munkateljesítménye után joggal tarthatunk első klasszisnak. A budapesti közönség előtt teljesen ismeretlen a bécsi közönség újabban felkapott startja Wiltshire, a­ki Berlinből került Bécsbe, a­hol most egyik győ­zelmet a másik után aratja. Betörés és lopáis ellen legjobban véd a szabadalmazott «SZECUR» drótkerítés, me­lyet ezen előnye miatt úgy az államvasutak, mint más állami intézmények alkalmazzák. A szabadalmazott «SZECUR» drótkerítés a legszilárdabb drótkerítés, mely évtizedek múl­va sem pusztul el. Tartóssága miatt :'... -V~r%-r j 'h M olcsóbb bármely más eddigi módszernél. A helyszínen tetszés szerinti sűrűségben szerelhető fel. Kérjen árajánlatot annak megjelölésével, hogy mily czélra fog a kerítés szolgálni. (1— Ю) BÉKÉSI LAJOS műszaki iroda Budapest, VI., Almásy­ tér 8. szám.

Next