Vadászlap 2. évfolyam, 1881
1881-01-08 / 1. szám
A lóverseny s távlovaglási szakosztály elnökévé gr. Westphalen Raban urak választattak meg, kik ennélfogva az egyesület választmányának is tagjai. A vízslászati szakosztály elnökévé Bárczy István ur már korábban megválasztatván, — a választmánynak e szerint szintén tagja. Tisztelettel felkérem a választások megejtése végett megkeresett többi intéző urakat is, hogy szakosztályaik elnökének megválasztását mielőbb eszközölni, s az eredményről alólirottat értesíteni szíveskedjenek. Budapest, 1881. jan. 1. Egerváry Gyula, a „Sport-Egylet" titkára. A Sport-Egyesület eddig bejegyzett tagjainak névsora. XVI. közlemény*) 264. Somsich Pál Pest, országút 44. 265. Mátéffy Béla gyógyszerész, Gödöllő. 266. Toperczer János ügyvéd Pest, magyar u. 6. 267. Tornyai Schossberger Rezső, Apcz. 268. Megyery Kálmán V. szt. László p. Tura. 269. Dr. Krajtsik Fer. Pest, Magyar utcza 4. 270. Forster József kir. albiró Pest, Haris-Bazár. *) Folytatása a „Vadászlap" mult évi számaiban megjelen hasonló közleményeknek Hivatalos. A „Sport-Egyesület" körvadászatai: Január 16 és 17-én N.-Kartalan. 16-án összejövetel 9*/s óra, aszódi vasutállomás. 17-én összejövetel 9l/a óra, N-Kartalról Erasevölgybe vezető út. Sáros időben nincs vadászat. Br. Podmaniczky Géza. * * * A „Sport-Egyesület" alapszabályai 18 §-sa szerint, a választmány az egyes szakosztályok elnökeiből állván, — ennek folytán az elnökök megválasztása végett, mult hó folyamán az összes intézőségek megkerestettek. Erre vonatkozólag az alábbi választások eredménye közöltetett velünk: A galamb- gömb- és ezülövészeti szakosztály elnökévé Ivánka Oskár úr. A postagalamb-versenyek szakosztályának elnökévé Eőry Farkas Kálmán ur. Az agarászati szakosztály elnökévé Majthényi Ádám ur. VADÁSZ-LAP tam. — Nem háborgattam volna a biró nyugodt lelkiismeretét, nem a tudósító furcsán következetes ítéletét, mert mint feljebb mondom, hidegvérrel hallgattam a halálos ítéletet. De többen felszólítottak, kik agaraimmal többször élvezték e sport legkielégítőbb részét: ne hagynám agaraim becsületét az eventualitásnak oda engedni, kényszerülve voltam nem akarva ez igénytelen sorokkal fárasztani a t. olvasó közönséget, azon megjegyzéssel, hogy ha valaki a jelen voltak közül vállalkozik (Karpelesz urat hagyván babérjain nyugodni), bárkinek szolgálatjára állok, ama feltételek mellett, mit Nyáradon nyilvánitok , a helyet és időt én határozván meg. Retsky András: Egyébiránt ama környékbeli kollégáim gondtalan kényelmes életet élnek ott, hol kutyának járni egész nyáron nem szabad, mi persze nem annyira a rájuk való tekintetből történik, mint inkább, hogy a fiatal csemeték össze ne gázoltassanak. E kényelmes és bútalan életben mégis hízik a lupus civitatensis vagy tusculanus (mint a fehér, gyenge húsú tapsit a pesti vendéglősök nevezik, megkülönböztetésül a magunk fajtájú, szálas húsú és SZÍVÓS mezei nyúltól s mondhatom, hogy nem is csodálkozom; mert párnapi a rákosi kertekben időzvén, volt alkalmam többekkel megismerkedhetni, s mondhatom, hogy oly szép gyenge húsú urfiakat és missiseket nem láttam sehol; ezek mindenfelé levezettek, tractáltak, s majd halálra nem tömtek a legízletesebb zöldségek és répaneműekkel. Képzelhetni, hogy csiklandozta ez ínyemet, ki a homoki szálkás kukoricza-hajtást legízletesebb valaminek tartottam addig. Egész gourmand lettem. Viszonzásul én meg ezután mindenféle társasjátékokra, futtatásokra, hecze-huczákra akartam őket tanítani mert csodálatosképen mindezekhez igen keveset értettek ; egy vén nagybátya azonban magyarázta, hogy azt itt nem szabad tenni, itt egészen máskép van, mint a pusztán, s hogy kerülni kell minden ugrálást, szeleskedést, mert nem tudja az ember, melyik bokorban akad meg a lába, s beszélt aztán hajmeresztő dolgokat ama százféle hurkokról s tőréről, miket éhes kertészlegények, napszámosok, tótok stb. raknak le mindenfelé s biztatott, hogy majd látok egyszer egy nagy heczczet. (Folyt. köv.) JANUAR 15. 1881. Visszapillantások a „Sport-Egyesület" mult évi működésére. A kezdet nehézségeivel való küzdésben telt el első évünk, — mindamellett egyletünk, a sport különböző nemeinek gyakorlásában, tevékeny részt vett. Ott vannak a rákos-csabai és hatvan-vidéki lóversenyek, a mező-kövesdi agárverseny, a rákos-csabai, pesti és hatvani galamb- és gömbfüvészetek, melyek azonkívül, hogy egy kezdő egylethez mérten eléggé sikerültek: még a társas együttlét kellemeivel is emlékezetessé váltak azok előtt, akik részt vettek. A vizslászati szakosztályra a múlt év szintén eredménynyel zárult. n eme szak kitűnő apostolai után és fáradhatatlan működésük mellett a vizslatenyésztés és nevelés ügye remélhetőleg nagy haladást fog felmutatni hazánkban. A vadászatokra az egész országban kedvezőtlen körülmények voltak; már a szalonkák tavaszi vándorlása roszszul kezdette meg az idényt, mint szintén csak ilyen volt az őszi is. — Nagy vadakra kevés területünk van, a kis vad pedig — fájdalom mindenütt az országban — annyira megfogyott, hogy több uradalomban a szokásos téli nagyvadászatokat be is szüntették. Ily körülmények között vadásztunk ugyan volt a Sport-Egylet nagykiterjedésű vadászterületein, — de kevés eredménynyel. A tavaszi szalonka-és a nyári vízi-vadászatokat nem számítva, a körvadászatunk mintegy 300 nyúllal számolt be. Az egyletnek ez évben két közgyűlése volt: az első a február 29-diki alakuló gyűlés, a másik az ősz folyamán, az alapszabályoknak a belügyminisztérium feltételei szerinti megváltoztása végett. Ezen közgyűlés folytán alapszabályaink újra átdolgoztattak s ma már 1091. sz. alatt a belügyministériumban várják a jóváhagyási záradékot. Ezeken kívül, egy csomó bizottsági ülést sorolhatnánk fel, melyek nem egy fontos kérdésben tartottak, ilyen volt az a két legutóbbi értekezlet is, melyeket a földművelésügyi ministerium megkeresése folytán egyletünk elnöke dr. Podmaniczky Géza ő méltósága az 1872-ik évi vadászati törvények hiányainak mikénti megváltoztatása végett öszszehivott—s melyeknek határozatai, ha érvényre juthatnak.