Vadászlap 21. évfolyam, 1900
1900-06-05 / 16. szám
214 VADÁSZ-LAP. 1900. Junius 5. egy nemzetközi értekezlet egybehívására, melynek feladatát fogja képezni, az Afrika részére kívánatos általános vadóvási törvény tervezetének kidolgozása. . * A szentbernáthegyi kutya és a háziúr. Wiesbadenben az országos törvényszék előtt furcsa per dőlt el legutóbb. Egy háztulajdonos bepanaszolta egyik lakóját, hogy annak szentbernáthegyi kutyája megfertőzi a házat, a bolháktól nincs maradásuk a többi lakóknak. A törvényszék szakértőket hivott meg, akik elég csodálatosan azt bizonyították, hogy a kutyáról a bolha nem megy emberre s hogy a szentbernáthegyi kutya nemcsak nem inficziál, de söt tisztitólag hat a környezetre és a levegőre (!) A törvényszék ez alapon elutasította panaszával a háztulajdonost és a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. * A róka szemtelenségéröl már kötetre rugó megfigyelések jelentek meg; de nem utolsó az sem, a melyet a f. tavaszon, egy szalonkavadászat alkalmával egy ausztriai vadászterületen konstatáltak. Hajlókkal vadásztak erdei szalonkára, miközben a szárnyra kelt első hosszuesöriit, a vadászvonal egyik szárnyán álló puskás lelőtte s a szalonka, mely ugy látszik nem volt elég jól találva, ugyan földre bukott, de haláltusájában a szárnyaival egyre csapkodott a földön. Alig telt el egy-két másodpercz, egyszerre csak ezenközben a közeli sűrűségből egy róka sompolygott ki, s mielőtt rálőhettek volna, a szalonkát felkapva, visszaugrott a sürübe s örökre eltűnt, — az egyetlen szalonkával, mely az nap puskacső elé került. * A méreg és a sündisznó. A sündisznónak néhány más állattal (tyúk, gólva) egyetemben az a csodálatos tulajdonsága van, hogy neki a mérges állatok, kigyók stb. harapása nem árt, sőt el is fogyasztja őket anélkül, hogy legkisebb kárát vallaná. Harnack hallei tanár a sündisznó ilyetén tulajdonságát alaposabban akarván tanulmányozni, hosszabb időn át kísérletezett sündisznókkal. A kísérletekből kitűnt, hogy a sündisznó csak oly mérgekkel szemben ellentálló, melyekkel a szabad természetben érintkezésbe szokott jutni ; ezek mindenek előtt az ismert cziánvegyületek legveszedelmesebbjei, melyek a legnagyobb valószínűség szerint a mérges kigyók mérgének is alkotó részei. Egy czentigramm czíánkálium egy nagy macskát négy perez alatt megöl, ez adag ötszöröse pedig a sündisznón csak snlyos mérgezést idéz elő, de meg nem öli ; ellenben a strichnin, ugyanazon adagban öli meg a sündisznót, mint más hasonló nagyságú állatot. Igy hát a sündisznó ellenállására a szervezet megszokó és alkalmazkodó tehetségét kell elfogadnunk. Egyébként hasonló, habár teljesen össze nem is hasonlítható jelenséget észlelhetni oly embereken, kik sokat foglalkoznak méhekkel s azért gyakran megszúrják őket. Ilyen embereken tudvalevőleg semmi visszahatás sem jelentkezik a szúrás helyén. * Viperák sokasága. Bajorországból irják, hogy ott némely helyen olyan sok vipera van az idén, hogy valóságos csapás számba mennek. Az ottani erdészszemélyzetnek ez okból szigorú kötelességévé tétetett, hogy tőle telhetőleg irtsa ki a veszedelmes hüllőket, s hogy feladatát minél alaposabban hajthassa végre, naponta 20—30 embert rendelnek ki segítségre. Már idáig is több száz darabot pusztítottak el Oberfranken környékén, de — mint irják — meg se látszik, hogy megfogytak volna. Hogy honnan jön az, hogy az idén oly rengeteg kigyó van, azt az ottani lakók a szerfelett enyhe télnek tudják ae. Fájdalom, a mi hatóságainknak nem jut eszébe, hogy a viperákkal is gondoljanak, pedig nálunk is elkelne ám egy kis idején való gondoskodás, még mielőtt a viperák az északi és déli Kárpátok hegységeiben és igy a legszebb és leglátogatottabb fürdő és nyaraló helyeinken ugy el nem szaporodnak, hogy aztán mézes-kalácscsal sem lehet majd oda turistát meg más vendéget fogni. * Bátor nyul. Achiman (Hannover) érdekes megfigyelést tett egy földbirtokos a f. tavaszon. Ugyanis az őszi vetésben öt-hat holló álldogált melyelyek időnként s egyenként felrepültek, de újból leereszkedtek. A földbirtokos kíváncsiságból belopta őket s akkor látja, hogy egy üreg mezei nyul, hol az egyik hol a másik holló felé ugrott és lábaival feléjök vágván, azokat felrepülésre késztette. A földbirtokos akkor egészen közel ment hozzájuk és látja, hogy előtte egy széttépet nyulsüldő fekszik, melyet nyilván a hollók ütöttek agyon. A birtokos ki a nyulacskát a helyszínén hagyta, újból visszavonult, miközben az anyanyul is — mely ez alatt egy bizonyos távolságban meghúzódott visszatért, de a rabló kalandorok a hollók is visszatértek s a játék elölröl kezdődött. A távolból még soká nézte a birtokos a nyul védelmi harczát, a hollókkal, de fegyvere nem lévén, nem vethetett annak véget. Ez az eset is eléggé bizonyítja, hogy milyen kártevők a hollók * Polgármester mint vidrapusztitó. Morigl József termitzi polgármester, (A.-Ausztria) daczára előrehaladott életkorának — most 74 éves — nemcsak a város ügyes-bajos dolgait végzi még friss munkakedvvel, hanem a vjdrapusztitás terén is oly bámulatos tevékenységet fejt ki, mint akármely hivatásos vadász. Nevezett ugyanis a schwarzeni folyó halászati jogát tartja mintegy tizenöt év óta bérben, s miután a vidrák az ottani halállományban némely évben isszonyu pusztításokat vittek véghez, a polgármester erélyesen hozzálátott azok megtizedelésébez. Legutóbb a 60-dik vidrát fogta, mert csakis csapóvassal irtja őket, s ezzel oly rekordot ért el, mint a minőt még senki Alsó-Ausztriában. A 60-dik vidra-fogást legutóbb meg is ünnepelték a környék vadászai. * Az egerészölyv kártékonyságához. Linz vidékén a f. tavaszon egy praeparator három esetben figyelte meg, a mint az egerészölyv a foglyokra csapolt. Az első esetben az egerészölyv a lecsapott foglyot magával is vitte, mig két esetben a foglyot nem érhette el. Ez a megfigyelés azt bizonyltja, hogy az egerészölyv nem olyan ártalmatlan, mint azt sokan álíitják ; az emiitett praeparator egyik ausztriai szaklapban siet is kijelenteni határozottan, hogy ép a tél viszontagságai folytán elgyengült fogoly-állományra, tavasz elején nagyon ártalmas madár s igy pusztítására serkenti a vadászokat. Laptulajdonosok és kiadók : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ és EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA Felelős szerkesztő: EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA. Vér uj életerőt ad! volt uradalmi orvosa Moser s. E",r 1 "" **r;< ÉLET ELIXIR-je ^^ általános elgyengülésnél már rövid használat után a legmeglepőbb, leghatásosabb és legjobb sikert eredményez; mentöszer minden betegség ellen; bámulatos hatásával az előbbi természetes erőt ismét helyreállítja, felvillanyozza az életszellemet, élesbiti az eszméket, nyomtalanul eltávo-VÉOJECY Rtja az idegek rezgését, gyengiti a köszvény, pogadra fájdalmait és elhárítja ennek benyomását a belső bélrészekbe, tisztítja a gyomrot a benyálkásodó nedvektől, melyek emésztési nehézségeket, fejfájást és gyomorémelygést szülnek, egyszóval leküzdi a legtöbb betegségnek biztos forrását. — Eltávolítja a bélgörcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre ébreszt. Egy palack ára használati utasítással 2 frt 50 kr., egy kis palack 1 frt 25 kr. o. é. A szétküldés az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosan eszközöltetik. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, Budapest, Király-utea 12. szám és minden nagyobb gyógyszertárban kapható. Vad nagykereskedése BÉCS 3. Grossmarkthalle. 1868-ban. Állandóan vásárol bármely íá.ju lőtt és élő vadnemeket. Gyors lebonyolítás. Pontos fizetés. Előkelő ajánlatok. Sürgöny-czim : Stein, Grossmarkthalle, Bécs.