Vadászlap 28. évfolyam, 1907
1907-02-15 / 5. szám
76 VADÁSZ-LAP, lövés nélkül elereszteni. Ha spánielekkel vadásznak, ugy az ebek már a hajtás kezdetén is felzavarják a fáczánokat s igy a puskások az egész hajtás tartama alatt szórakozhatnak, míg tisztán hajtókkal rendszerint csakis a hajtás vége felé lődözhetnek. Az idomitásnál főleg az a fontos, hogy az ebek a hívó füttyszóra a vezetőjükhöz menjenek, hogy így az egyes hajtások befejeztével könnyen összehívhatók legyenek, nehogy a következő hajtásokat zavarják. Ezt különben egy-két vadászat után oly csodálatosan megszokják ezek az okos ebek, hogy a hajtások végén már hívás nélkül is vezetőjükhöz csatlakoznak. A bevezetés legkönnyebben egy öregebb eb mellett eszközölhető. A nyúlhajtást persze semmiesetre se engedjük meg. Ezt kellő erélylyel képesek is vagyunk megakadályozni. A fáczán hajtásra úgy vezethetjük be a spánielt, hogy tavaszszal, a láczánok párzási ideje alatt, midőn azok előszeretettel szoknak a pagonyból egészen elszökdösni, a perifériákon ebeinkkel szüntelenül hajszoljuk őket. Ezáltal egyszersmind a fáczánok elszéledését is megakadályozzuk. Minden láczános körül vannak olyan területek, hol az oda szökött fáczánokat — miután azok a többit is elcsalják nem szivesen látjuk. Az ilyen helyeken ősz felé gyakoroltatjuk ebeinket a fáczán-hajtásban s egyszersmind engedelmességre szoktatjuk őket ugy, hogy mire a fáczán vadászatok ideje elérkezik, ebejük le vannak vezetve. Kívánatos azonban, hogy az ebekkel lehetőleg mindig ugyanazon egyen foglalkozzék, aki vadászatok alkalmával maga is a hajtók között jár, s az ebek közel a hajtók előtt és között kajtolnak. Kölykezés két részletben. Egy bécsi lakos foxterrier szukája hatot kölylezett nemrégiben, rá tizennégy napra pedig ugyanaz a szuka meg további két kölykot vetett, azzal a különbséggel, hogy mindkettő nyitott szemmel jött a világra. * Az okos kutya. Az «Argonaut» czímű angol lap írja ezt a tréfás históriát. Egy idős hölgy London közelében kis villát bérelt ki a mult nyárra. A villához tartozott egy kutya is és a bérfeltételek mellett az is ki volt kötve, hogy a kutyát ott meg kell tűrnie. A lakószobában egy kényelmes karszék is volt és a kutya rendesen azon telepedett meg. Az öreg hölgy is inkább abban a bizonyos karszékben szeretett üldögélni, de ha a kutya foglalta el a helyét, nem merte a nagy állatot onnan elkergetni. Cselhez folyamodott tehát. Odaállt rendesen az ablakhoz és mintha odakünn macskát pillantott volna meg «siczez, siccz»-et kiáltott. A kutya erre rendesen kiiramodott, hogy a macskát üldözőbe vegye és ezalatt az öreg hölgy békesen elfoglalta a karszéket. Egy alkalommal, midőn a kutya bejött, az idős asszony már a karszékben szunnyadozott. A kutya erre nyugtalanul járt-kelt a szobában, végre az ablak mellé állt és teljes erejéből ugatni kezdett. A hölgy erre felkelt és az ablakhoz ment, hogy megnézze, mi a baj, ezalatt pedig a kutya az üresen maradt karszékét szépen elfoglalta. * Az elfogott kutyák kiadása. Az állategészségügyi törvény, meg a budapesti ebtartó szabályrendelet határozottan megtiltják, hogy az ebzárlatkor elfogott kutyákat az elsőfokú állategészségügyi hatóságok kiadják. A zárlatkor elfogott kutyákat ki kell irtani. A budapesti állategészségügyi hatóságok , a kerületi elöljáróságok, az említett törvényes rendelkezések szerint is jártak el, de a tanács és a földmivelésügyi minisztérium több esetben kiadatták az ebzárlat alatt elfogott kutyákat, csak azt kívánták, hogy a kerületi elöljárók a tulajdonosokat büntessék meg s az elfogott kutyáknak bizonyos ideig való megfigyelései a tulajdonos költségére az állatorvosi főiskolán, vagy a gyepmesteri telepen rendeljék el. Miután hasonló esetek sűrűbben fordultak elő, a kerületi elöljárók előterjesztést tettek a tanácshoz, hogy a fóvárosi szabályrendeletet úgy változtassák meg, hogy az elfogott kutyákat csak akkor kelljen kiirtani, ha azok tulajdonosa a megfigyelési idő alatt fölmerült költségeket nem téríti meg. Az elöljáróknak az a véleményük, hogy ez az eljárás tökéletesen elég az állategészségügyi és közegészségügyi érdekek megvédésére. Az elöljárók még az eljárás egy másik hiányát is orvosolni akarják. Ebmarás esetén ugyanis a rendőrhatóságok nem intézkednek azonnal és közvetlenül a harapós eb megvizsgáltatásáról, hanem az elöljáróságokat kérik meg az intézkedésre. Ez késedelmet okoz, ami olyan esetekben, mikor veszett kutya marásáról van szó, végzetes következésekkel is járhat. Ezért az elöljárók az iránt keresték meg a főkapitányt, misze 1907. február 15. knt rendelje el, hogy a kutyát, a mely valakit megharapott, a rendőrközegek azonnal beszállittassák megfigyelés végett és csak azután értesítsék a kerületi elöljáróságokat a további intézkedések megtétele végett. * Kutyák a rendőrség szolgálatában. Egy berlini újság érdekes dolgot közöl a rendőrségi kutyákról. Valóságos dicshimnuszt zeng a derék állatokról, melyek okosságukkal és a velük született rendkívüli tulajdonságokkal sokszor olyan dolgok nyomára is tudnak vezetni, melyeket emberi ész bajosan derítene föl. Nemrégiben például egy poroszországi falu végén meggyilkolva találták az odavaló vendéglős leányát. Hamarosan megállapították, hogy kéjgyilkosság áldozata lett a szerencsétlen teremtés. A hatóság semmi nyomravezetőt nem talált a gyilkos kilétére. Az áldozat mellett csupán egy elnyűtt férfikalap hevert. A falu éjjeli őrének ekkor az az ötlete támadt, hogy kutyáját hívja segítségül. Odatette a kalapot az állat elé. A kutya egyszerre szimatolni kezdett és egy bizonyos nyomon előre szaladt egész a közeli községig. A őz nyomon kisérte a kutyát és figyelmessé tette az ottani csendőrörst. Ez hosszu szijra füzte az egyre szagláló állatot, mely egyenesen az országútra tartott. Ott egy csomó ember között egyenesen nekitartott egynek, a ki gyors tempóban igyekezett előre. Amint a kutya az ember közelébe ért, hangosan vakkantgatott. Az utas fején nem volt kalap. A csendőr hamarosan előállította az illetőt, aki hüledezve felelt a kérdésre. Visszavitték a faluba, ahol a gyilkosság történt és ahol ráismertek, hogy a délelőttöt a korcsmában töltötte. A keresztkérdések tüzében hamarosan kiviláglott, hogy ő a gyilkos. A berlini rendőrség szolgálatában különben több híres kutya van, melyek kitűnően beválnak, főleg bűnvizsgálatoknál. Irodalom: Megjelent aVadászati ügyben hozott kormányrendeletek és felsőbirósági határozatok.III-dik kötete. A becses munkát lapunk szerkesztője, Egerváry Gyula úr adta ki, ugyanolyan nagy oktáv könyvalakban mint az első kötetet. Körülbelül 250 legújabb felsőbírósági határozatot tartalmaz, számos útbaigazító jegyzettel és felvilágosítással vadászati peres ügyekben. Ára 4 korona. Megrendelhető lapunk szerkesztőségénél (Gyöngytyuk-utcza 13. szám), valamint a Grill-féle cs. és kir. udv. könyvkiadó czégnél (Budapest, Zöldfa-utcza 14). «Vadászati ügyben hozott felsőbirósági határozatok, döntvények és kormányrendeletek» czímű munkánk első kötetének még csak néhány példánya van készletben. A nagy anyag, közel 400 különféle vadászati ügyben hozott felsőbírósági határozatot ismertet, úgy, hogy ezekkel, valamint több kétséges kérdésnek szakszerű tárgyalásával és a jogeseteket kísérő felvilágosító jegyzetekkel, a vadászati törvénykezésnek és eljárásnak úgyszólván minden kérdésére nézve útbaigazítást meríthetünk ebben a munkában. A vaskos könyv tartalma a következő fejezetek szerint van csoportosítva: I. Vadászbérleti ügyek. II. Vadászati kihágási ügyek és eljárás. A) Feljelentések. B) Az ebekről. C) Vadászati kihágási tényálladékok és minősítések általában. — Hajtőkről. — Személyi felelősség és beszámithatóság. — Egyes vadnemekről különösen. — Birósági illetékesség. D) Vad- és erdőőrökről. E) Kihágási eljárási szabályok. — Ténykörülmények. — Időpont. F) Büntetéskiszabások. — Per-újrafelvétel. — Hatósági közeg hibái felöli intézkedések. — Egyéb vegyes eljárás. G) Kár és költség kérdések. N) Az elévülésekről. III. Fegyver-, vadászati jegy- és adó-, birság-, jövedék- és illeték-ügyek. A) Fegyvertartás és elkobzás. E) Vadászati jegy és jövedék. C) Vadászati és fegyver-adó. D) Birság hova fordítása. E) Bélyeg és illeték. IV. Vegyesek és általános tudnivalók. V. Függelék. Az érdekes munkát lapunk szerkesztője adta ki s az szerkesztőségi, irodánkban (Budapest, Gyöngytyuk utcza 13. sz.) megrendelhető. Ára bérmentes postai megküldéssel együtt 5 korona. Lapunk előző évfolyamai megrendelhetők a szerkesztőségben. A «Vadászok zsebnaptára» 1907. évre megjelent. Eddigi tartalmát ezúttal is érdekes statisztikai adatok egészítik ki az 1905. évben Magyarországba behozott s onnan kivitt vadbőrök, agancsok, fegyverek, lőpor, sörét és töltények áruforgalmi kimutatásairól, a kivitt és behozott eleven és leölt vadról. Ezenkívül számos újabb közérdekű vadászat-ügyi felsőbirósági határozatot, mm. rendeletet s végül egy, orvmadaraink meghatározását ismertető igen tanulságos czikket találunk ezen uj kiadásban, a melyek szinte nélkülözhetetlenné teszik e kis könyvet minden vadásznak. Ara 2 kor. 40 fillér. Szerk. irodánkban (Bpest, Gyöngytyuk utcza 13. sz.) rendelhető meg. Különféle. Felkérjük. olvasóink közül azokat, a kik a 1. évre még elő nem fizettek s lapunk eddigi számait megtartották, hogy a előfizetési összeget czimünkre mielőbb beküldeni sziveskejenek. A «Vadászlap» kiadóhivatala. (Budapest, Gyöngytyuk u. 13.)