Vadászlap 28. évfolyam, 1907

1907-02-15 / 5. szám

76 VADÁSZ-LAP, lövés nélkül elereszteni. Ha spánielekkel vadásznak, ugy az ebek már a hajtás kezdetén is felzavarják a fáczánokat s igy a puskások az egész hajtás tartama alatt szórakoz­hatnak, míg tisztán hajtókkal rendszerint csakis a hajtás vége felé lődözhetnek. Az idomitásnál főleg az a fontos, hogy az ebek a hívó füttyszóra a vezetőjükhöz menjenek, hogy így az egyes hajtások befejeztével könnyen összehívhatók legyenek, nehogy a következő hajtásokat zavarják. Ezt különben egy-két vadászat után oly csodálatosan megszokják ezek az okos ebek, hogy a hajtások végén már hívás nélkül is vezető­jükhöz csatlakoznak. A bevezetés legkönnyebben egy öregebb eb mellett eszközölhető. A nyúl­hajtást persze semmiesetre se enged­jük meg. Ezt kellő erélylyel képesek is vagyunk meg­akadályozni. A fáczán hajtásra úgy vezethetjük be a spánielt, hogy tavaszszal, a láczánok párzási ideje alatt, midőn azok elő­szeretettel szoknak a pagonyból egészen elszökdösni, a perifériákon ebeinkkel szüntelenül hajszoljuk őket. Ezáltal egyszersmind a fáczánok elszéledését is megakadályozzuk. Minden láczános körül vannak olyan területek, hol az oda szökött fáczánokat — miután azok a többit is elcsalják nem szivesen látjuk. Az ilyen helyeken ősz felé gyako­roltatjuk ebeinket a fáczán-hajtásban s egyszersmind enge­delmességre szoktatjuk őket ugy, hogy mire a fáczán vadá­szatok ideje elérkezik, ebejü­k le vannak vezetve. Kívánatos azonban, hogy az ebekkel lehetőleg mindig ugyanazon egyen foglalkozzék, aki vadászatok alkalmával maga is a hajtók között jár, s az ebek közel a hajtók előtt és között kajtolnak. Kölykezés két részletben. Egy bécsi lakos foxterrier szukája hatot kölylezett nemrégiben, rá tizennégy napra pedig ugyanaz a szuka meg további két kölykot vetett, azzal a különbséggel, hogy mindkettő nyitott szemmel jött a világra. * Az okos kutya. Az «Argonaut» czímű angol lap írja ezt a tréfás históriát. Egy idős hölgy London közelében kis villát bérelt ki a mult nyárra. A villához tartozott egy kutya is és a bérfe­ltételek mellett az is ki volt kötve, hogy a kutyát ott meg kell tűrnie. A lakó­szobában egy kényelmes karszék is volt és a kutya rendesen azon telepedett meg. Az öreg hölgy is inkább abban a bizonyos karszék­ben szeretett üldögélni, de ha a kutya foglalta el a helyét, nem merte a nagy állatot onnan elkergetni. Cselhez folyamodott tehát. Odaállt rendesen az ablakhoz és mintha odakünn macskát pillantott volna meg «siczez, sic­cz»-et kiáltott. A kutya erre rendesen kiira­modott, hogy a macskát üldözőbe vegye és ezalatt az öreg hölgy békesen elfoglalta a karszéket. Egy alkalommal, midőn a kutya bejött, az idős asszony már a karszékben szunnyadozott. A kutya erre nyugtalanul járt-kelt a szobában, végre az ablak mellé állt és teljes erejéből ugatni kezdett. A hölgy erre felkelt és az ablakhoz ment, hogy megnézze, mi a baj, ezalatt pedig a kutya az üresen maradt karszékét szépen elfoglalta. * Az elfogott kutyák kiadása. Az állategészségügyi törvény, meg a budapesti ebtartó szabályrendelet határozottan megtiltják, hogy az ebzárlatkor elfogott kutyákat az elsőfokú állategészségügyi hatóságok kiadják. A zárlatkor elfogott kutyákat ki kell irtani. A budapesti állat­egészségügyi hatóságok , a kerületi elöljáróságok, az említett törvényes rendelkezések szerint is jártak el, de a tanács és a földmivelésügyi minisztérium több esetben kiadatták az ebzárlat alatt elfogott kutyá­kat, csak azt kívánták, hogy a kerületi elöljárók a tulajdonosokat büntessék meg s az elfogott kutyáknak bizonyos ideig való megfigye­lései a tulajdonos költségére az állatorvosi főiskolán, vagy a gyep­mesteri telepen rendeljék el. Miután hasonló esetek sűrűbben fordul­tak elő, a kerületi elöljárók előterjesztést tettek a tanácshoz, hogy a fóvárosi szabályrendeletet úgy változtassák meg, hogy az elfogott kutyákat csak akkor kelljen kiirtani, ha azok tulajdonosa a meg­figyelési idő alatt fölmerült költségeket nem téríti meg. Az elöljárók­nak az a véleményük, hogy ez az eljárás tökéletesen elég az állategész­ségügyi és közegészségügyi érdekek megvédésére. Az elöljárók még az eljárás egy másik hiányát is orvosolni akarják. Ebmarás esetén ugyanis a rendőrhatóságok nem intézkednek azonnal és közvetlenül a harapós eb megvizsgáltatásáról, hanem az elöljáróságokat kérik meg az intézkedésre. Ez késedelmet okoz, a­mi olyan esetekben, mikor veszett kutya marásáról van szó, végzetes következésekkel is járhat. Ezért az elöljárók az iránt keresték meg a főkapitányt, misze­ 1907. február 15. k­nt rendelje el, hogy a kutyát, a mely valakit megharapott, a rendőr­közegek azonnal beszállittassák megfigyelés végett és csak azután értesítsék a kerületi elöljáróságokat a további intézkedések meg­tétele végett. * Kutyák a rendőrség szolgálatában. Egy berlini újság érdekes dolgot közöl a rendőrségi kutyákról. Valóságos dicshimnuszt zeng a derék állatokról, melyek okosságukkal és a velük született rendkívüli tulajdonságokkal sokszor olyan dolgok nyomára is tudnak vezetni, melyeket emberi ész bajosan derítene föl. Nemrégiben például egy poroszországi falu végén meggyilkolva találták az odavaló vendéglős leányát. Hamarosan megállapították, hogy kéjgyilkosság áldozata lett a szerencsétlen teremtés. A hatóság semmi nyomravezetőt nem talált a gyilkos kilétére. Az áldozat mellett csupán egy elnyűtt férfikalap hevert. A falu éjjeli őrének ekkor az az ötlete támadt, hogy kutyáját hívja segítségül. Odatette a kalapot az állat elé. A kutya egyszerre szimatolni kezdett és egy bizonyos nyomon előre szaladt egész a közeli községig. A őz nyomon kisérte a kutyát és figyelmessé tette az ottani csendőrörst. Ez hosszu szijra füzte az egyre szagláló állatot, mely egyenesen az országútra tartott. Ott egy csomó ember között egyenesen nekitartott egynek, a ki gyors tempóban igyekezett előre. A­mint a kutya az ember közelébe ért, hangosan vakkantga­tott. Az utas fején nem volt kalap. A csendőr hamarosan előállította az illetőt, a­ki hüledezve felelt a kérdésre. Visszavitték a faluba, a­hol a gyilkosság történt és a­hol ráismertek, hogy a délelőttöt a korcsmában töltötte. A keresztkérdések tüzében hamarosan kivilág­lott, hogy ő a gyilkos. A berlini rendőrség szolgálatában különben több híres kutya van, melyek kitűnően beválnak, főleg bűnvizsgálatoknál. Irodalom: Megjelent a­­Vadászati ügyben hozott kormány­rendeletek és felsőbirósági határozatok.I­II-dik kötete. A becses munkát lapunk szerkesztője, Egerváry Gyula úr adta ki, ugyanolyan nagy oktáv könyvalakban mint az első kötetet. Körülbelül 250 legújabb felsőbírósági határozatot tartalmaz, számos útbaigazító jegy­zettel és felvilágosítással vadászati peres ügyekben. Ára 4 korona. Megrendelhető lapunk szerkesztőségénél (Gyöngytyuk-utcza 13. szám), valamint a Grill-féle cs. és kir. udv. könyvkiadó czégnél (Buda­pest, Zöldfa-utcza 14). «Vadászati ügyben hozott felsőbirósági határozatok, dönt­vények és kormányrendeletek» czímű munkánk első kötetének még csak néhány példánya van készletben. A nagy anyag, közel 400 külön­féle vadászati ügyben hozott felsőbírósági határozatot ismertet, úgy, hogy ezekkel, valamint több kétséges kérdésnek szakszerű tárgyalásá­val és a jogeseteket kísérő felvilágosító jegyzetekkel, a vadászati tör­vénykezésnek és eljárásnak úgyszólván minden kérdésére nézve útba­igazítást meríthetünk ebben a munkában. A vaskos könyv tartalma a következő fejezetek szerint van csoportosítva: I. Vadászbérleti ügyek. II. Vadászati kihágási ügyek és eljárás. A) Feljelentések. B) Az ebek­ről. C) Vadászati kihágási tényálladékok és minősítések általában. — Hajtőkről. — Személyi felelősség és beszámithatóság. — Egyes vadnemekről különösen. — Birósági illetékesség. D) Vad- és erdő­őrökről. E) Kihágási eljárási szabályok. — Ténykörülmények. — Idő­pont. F) Büntetéskiszabások. — Per-újrafelvétel. — Hatósági közeg hibái felöli intézkedések. — Egyéb vegyes eljárás. G) Kár és költség kérdések. N­) Az elévülésekről. III. Fegyver-, vadászati jegy- és adó-, birság-, jövedék- és illeték-ügyek. A) Fegyvertartás és elkobzás. E) Vadászati jegy és jövedék. C) Vadászati és fegyver-adó. D) Birság hova fordítása. E) Bélyeg és illeték. IV. Vegyesek és általános tudni­valók. V. Függelék. Az érdekes munkát lapunk szerkesztője adta ki s az szerkesztőségi, irodánkban (Budapest, Gyöngytyuk­ utcza 13. sz.) megrendelhető. Ára bérmentes postai megküldéssel együtt 5 korona. Lapunk előző évfolyamai megrendelhetők a szerkesztőségben. A «Vadászok zsebnaptára» 1907. évre megjelent. Eddigi tartalmát ezúttal is érdekes statisztikai adatok egészítik ki az 1905. évben Magyarországba behozott s onnan kivitt vadbőrök, agancsok, fegyverek, lőpor, sörét és töltények áruforgalmi kimutatásairól, a ki­vitt és behozott eleven és leölt vadról. Ezenkívül számos újabb köz­érdekű vadászat-ügyi felsőbirósági határozatot, mm. rendeletet s végül egy, orvmadaraink meghatározását ismertető igen tanulságos czikket találunk ezen uj kiadásban, a melyek szinte nélkülözhetet­lenné teszik e kis könyvet minden vadásznak. Ara 2 kor. 40 fillér. Szerk. irodánkban (Bpest, Gyöngytyuk­ utcza 13. sz.) rendelhető meg. Különféle. Felkérjük­­. olvasóink közül azokat, a kik a 1. évre még elő nem fizettek s lapunk eddigi számait megtartották, hogy a előfize­tési összeget czimünkre mielőbb beküldeni sziveskejenek. A «Vadászlap» kiadóhivatala. (Budapest, Gyöngytyuk­ u. 13.)

Next