Vadászlap 32. évfolyam, 1911
1911-05-15 / 14. szám
1911. április 25. VADÁSZ-LAP hasson, valamint a vadtenyésztés érdekében szükséges vadlelövést az erdészeti alkalmazottak által foganatosíttathassa. 4. §. Egy napra (24 órai időtartamra) érvényes vadász bárczáért 15 (tizenöt) kalapár fizetendő, mely összegben a bárcza tulajdonosát kisérő erdő- vagy vadőr részére a bárczát kiállító erdőtiszt által kifizetendő 5 (öt) korona napibér is bele van számítva.*) 5 §. Ezen összegen felül a vadászat gyakorlásáért a bárcza tulajdonosa által a következő díjak fizetendők, amelyekben a kisérő erdőőr vagy vadőrnek engedélyezett s ugyancsak a bárczát kiállító erdőtiszt által kifizetendő jutalmak és lődijak is bentfoglaltatnak. • 6. §. Aki bárcza alapján kiván vadászni, köteles a bárcza kiváltásánál az ennek kiállításával megbízott kincstári hivatalnál vagy közegnél a bárcza diján felül a bárcza szerint lelövésre engedélyezett minden darab őzbak után 60 K, zerge után 200 K, szarvasbika után 600 K, siket- vagy nyírfajdkakas után 40 K összeget biztosíték fejében és a pénz átvételére jogosult közeg által kiállítandó Utalvány-jegy és Igazolvány czímű bárczaszelvények ellenében letenni. A vadászat befejezése után ezen biztosítéki pénzösszeg az illetőnek, ha az vadászat közben lövést nem tett, azonnal visszaszolgáltatik, ha azonban az illető vadat hibázott, megsebzett, vagy elejtett, a biztosítéki pénzösszeg az 5. §.-ban megállapított díjak kiegyenlítésére fordíttatik és az esetleges pénzfelesleg adatik vissza. Ha a letett biztosíték a fizetendő díjak kiegyenlítésére elegendő nem lenne, köteles az illető a különbözetet azonnal készpénzben kifizetni. Ha azonban e tartozást ki nem fizetné, jogában állandó m. kir. kincstárnak ezt a különbözetet az általa szabadon választandó, a sommás eljárásra illetékes bíróságnál, a különbözet nagyságára való tekintet nélkül sommás eljárás útján behajtani. A váltott «Utalvány-jegy» a vadászat megkezdése előtt a kisérő erdőőrnek vagy vadőrnek kézbesítendő, ki arra a vadászat eredményét a vadászat befejezte után rávezeti és a tárczát az illetékes kincstári hivatalnak vagy közegnek beszolgáltatja oly czélból, hogy annak alapján a fizetendő dijak felszámittassanak. A kincstár javára elszámolandó emez összegek befizetését a vadász az «Utalvány-jegy»-en aláírásával igazolja, a vadászbárcza «Igazolvány» czimű szelvénye pedig — melyen ez összegek szintén feltüntetve vannak — a vadász birtokában marad. A bárczáért fizetett alapár (1. 4. §.) még abban az esetben sem fizettetik vissza, ha a bárcza tulajdonosa azt igénybe nem vette, mely esetben az egész összeg a kincstár javára számoltatik el. 7. §. Az elejtett vad teljességében az illető elejtő vadász tulajdona. *) Ezen kivül a kisérő erdő vagy vadőr részére fizetendő még hibázott vagy sebzett őzbakért 5 K, zergéért 10 IC, szarvasbikáért 20 K, medvéért 15 K, siket- és nyírfajdkakasért 5 K, továbbá egy elejtett őzbakért 10 K, zergéért 20 IC, 8-as szarvasért 24 K, 10-esért 30 K, 12-esért 36 IC, 14-esért 42 K, 16-osért 48 K, 18-asért 54 K, 20-as és azon felüliért 60 K, vadkocka vagy malaczért 10 K, fiatal agyarasért 15 K, erős agyarasért 20 K, négy éven aluli medvéért 25 K, négy éven felüli medvéért 50 K, siket- és nyirfajdkakasért 5 IC, erdei vagy szalonka vagy császármadárért 1 K. Szerk. 8. §. A vadászathoz pórázon vezetett véreben kivül másfajta ebet kivinni nem szabad. A sebzett vadat a vezető erdőőr vagy vadőr által megállapítandó idő előtt nyomozni nem szabad. Szarvast, zergét, őzet, medvét és vaddisznót kizárólag csak golyóval szabad lőni. 9. §. Hiúzt, farkast, rókát, nyusztot és más kisebb kártékony és ragadozó vadat az, aki bárczát váltott, külön dij fizetése nélkül is lehet, de a szőrméért, amennyiben azt megtartani kívánja, a következő dijakat tartozik fizetni: hiúz : 20 korona farkas: 10 korona róka: 3 korona nyest: 8 korona nyuszt: 10 korona 10. §. A Magas Tátrában meghonosítás végett kibocsátott vapiti és altai szarvasra és kőszáli kecskére az érdekelt birtokosok közös megegyezésével 15, illetve 10 évre szóló tilalom rendeltetvén el, ezen tilalom áthágói a vad tenyészértékének megfizetésén felül még az érdekeltség által megállapított külön bírságot is tartoznak megfizetni. 11. §. Aki őzsutát vagy gidát lő, 15 IC, zerge kecskéért 70 K, zergegidáért 100 K, siketfajdjérezéért 50 IC, nyírfajdjérezéért 30 K és szarvastehénért 100 IC összeget köteles kártérítés fejében fizetni. Egyébként a jelen szabályzatban foglalt módozatok mellett való vadászatra —magától értetődőleg — minden tekintetben mérvadók a vadászatról szóló 1883. évi XX. tcz. tilalmi rendelkezései. 12. §. Ezen szabályzat a 63.029/904. szám alatt kiadott «Szabályzatot» hatályon kivül helyezi. Megjegyzés * A siket- és nyirfajdkakasra váltott ip napi bárcza egy-egy reggeli és egy-egy gesteli beszállásra érvényes. korona A vad faja ¡ ® n o ® a ® - a a ® a vadért Ozbak Zerge... , Szarvasbika... ... 8-as 10-es ... 12-es ... 14-es ... 16-os ... 18-as ... 20-as és azon felül Vaddisznó: kocza v. malacz fiatal agyaras erős agyaras... Medve: 4 éven aluli 4 éven felüli *Siket- és nyirfajdkakas Szalonka.. Császármadár ... 25 60 150 60 200 400 600 800 1000 1200 10 10 10 25 25 15 25 60 80 300 600 4! ** Ezen árak oly elejtett szarvasbikákra vonatkoznak, melyek agancsának súlya a kifőzött koponyacsonttal együtt 6 kg.-ot meg nem halad. Ezen alapdíjon felül minden félkilogrammnyi súlytöbbletért 60 korona külön díj fizetendő. Fél kilom grammon alóli súlytöbblet nem vétetik 1-1ől figyelembe. A páratlan agancsszám a felső árosztályba számít ; 3 cm.-nél rövidebb 1600 arancsoSal£ nem számítanak. 185 Bérbeadásra került vadászterületek. 34. — 508/1911. évi sz. Hirdetmény! Alsó-Árpás község (Fogaras-m.) az alsó-árpási Boér és volt úrbéres családok és az u. n. Podemi közbirtokosság tulajdonát képező Alsó-Árpás község határában lévő vadászati jog, közös egyetértéssel, azonban külön-külön árverésen folyó évi június hó 3-án d. e. 10 órakor kezdődő nyilvános szóbeli árverés útján, 6 egymásután következő évre bérbe fog adatni a legtöbbet ígérőnek. Kikiáltási ár a községi és családokénak 100—100 korona, a közbirtokosságénak 40 fő. A többi feltételek a hivatalos órák alatt a községi irodában és a Bogarason székelő m. kir. járási erdőgondnokságnál megtekinthetők. Alsó-Árpás, 1911 április hó 30. P. H. A községi elöljáróság: Gerasin Dobrince, biró : Boér György, jegyző. .—135. — 580/1911. évi kig. sz. Árverési hirdetmény! Alulírott elöljáróság közhírré teszi, hogy a községi vadászterület folyó évi május hó 16-án d. e. 10 órakor Bag község házánál megtartandó nyilvános árverésen 6 (azaz hat) évre haszonbérbe fog adatni a legtöbbet ígérőnek. Az árverési feltételek addig is a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Bagón (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vm.) 1911 május hó 3-án. P. H. Az elöljáróság: Nagy Mihály, biró : Hanisch György, jegyző, 1936. — 1015/1911. évi sz. Árverési hirdetmény Kurtakeszi község (Komárom-m.) elöljárósága a községi képviselőtestületnek 18/k. gy. 911. számú határozata folytán közhírré teszi, hogy a Kurtakeszi község gazda s zsellér közönsége tulajdonát képező s mintegy 1582 kat. hold területű szántó, rét és erdő vadászterületen a vadászati jog hat évre, 1911 máj. 21 d. u. 3 órakor nyilvános árverésen bérbe fog adatni; a bérleti feltételek a marczelházai körjegyzői irodában megtekinthetők. Kelt Kurtakeszin, 1911 máj. 6. P. H. Lenkár László, biró: Takács Géza, körjegyző. , 1—37. — 1284/1911. évi sz. Árverési hirdetmény! Alulírott község elöljárósága ezennel közhírré teszi, hogy Alberti községhez csatolt Dánszentmiklós puszta alsó részén mintegy 1085 kat. holdon és felső részén mintegy 1094 kat. holdon az 1883. évi XX. tcz. korlátain belül gyakorolható vadászati jogot folyó 1911. évi junius 8-án d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen 1911. évi augusztus hó 1-től számítandó 6 évre haszonbérbe adja. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők. — P. H. Albertin (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), 1911 május 8. Elöljáróság. 1—1 LÖVÉSZET, FEGYVER, LŐPOR,TÖLTÉNY. J. Nowotny dupla karabélya Florstädt lövegre. — Irta: Gothard Sándor. — A leghatásosabb löveg mindazon lövegek közt, melyek legújabban golyósfegyverek számára szerkesztettek, az u. n. Florstädt-féle löveg, mely feltalálója, illetőleg szerkesztője nevéről van elnevezve. A Florstädt löveg kizárólag perem nélküli, mélyesztett gyűrűcsatornával készült hüvelybe töltetik, épen ezért