Vuray György - Rácz Fodor Gábor - Szabó Zoltán (szerk.): A magyar vadászirodalom képeskönyve. Vadászat és horgászat az irodalomban és a képzőművészetben (Budapest, 2000)
Bányai József - Vuray György: Régi magyar vadászírók adattára
Belházy-Csathó BORSODI László Frinth néven született Szilvásváradon, 1860-ban. Gyermekkorát Sajóvárkonyban töltötte, érettségit Egerben tett. Disznóson vállalt segédtanítói és jegyzői állást, miközben magánúton tanítói oklevelet szerzett. Tarnaleleszen, Felnémeten, Kisfüzesen, Ivádon töltött 43 szolgálati éve után, 1920-ban nyugdíjazták. A vadásznak, embernek egyaránt köztiszteletben álló tanító rendszeres írója a Nimródnak, sajátos nyelvezetű munkássága ma is élvezetes olvasmány. Nyugdíjas éveit 1946. márciusában bekövetkezett haláláig Gyöngyösön élte. BOGSCFI László 1906. szeptember 28-án Vajdahunyadon született. A budapesti tudományegyetem hallgatóját Kadic Ottokár előadásai fordították a paleontológia felé. 1929-ben már doktorálhatott az egyetem fiatal tanára. Tudását bécsben és berlinben mélyítette. 1946-tól az őslénytani tanszéken tanított, 1958-tól annak professzora. Tudományos munkásságát 1986. február 19-én bekövetkezett haláláig folytatta, számos hazai és külföldi szakegyesület tagja volt. BREITFELD Dezső 1900-ban született. A rendkívül tehetséges fiatal orvosnak készült, de párhuzamosan elvégezte a keleti akadémiát, miközben közgazdasági előadásokat is hallgatott. A Nemzeti Hitelintézet szombathelyi fiókjának lett az igazgatója. Noha nem volt tanult szakmája, kora egyik legjobb fegyver- és lőszerszakértője lett, e témakörben nagyon sokat publikált. Ismeretlen okból 1928. február 15-én Budapesten önkezével vetett véget életének. CHERNEL István Kőszegen született 1865. május 31-én. A birtokos család gyermeke Pozsonyban jogot tanult, majd érdeklődésének engedve, a pesti egyetemen természettudományt hallgatott. 1888-ban ugyan rövid időre elhelyezkedett a közigaztásban, de állásáról hamarosan lemondott. Ettől kezdve egész életét az ornitológiának szentelte. 1891-ben a norvégiai Tromsö szigetének madártelepeihez utazott. (Kevesen tudják, hogy norvég élményei hatására írta az első, síelésről szóló magyar nyelvű könyvecskét.) Megfordult a jelentősebb európai múzeumokban, a madártani gyűjteményeket tanulmányozva. 1916 után ő követte Herman Ottót az Országos Ornithológiai Központ élén. Szülővárosában halt meg 1922. február 21-én tüdőgyulladásban. CHOLNOKY Béla 1899-ben született Budapesten. Egyetemi oklevelét Budapesten, a tudományegyetemen kapta. Ezután Szegedre került Györffy István mellé, tanársegédnek. COBURG Fülöp szász coburg-gothai herceg 1844- ben született Párizsban. Tanulmányait Bonnban fejezte be, ezt követően az osztrák hadsereg hivatásos tisztje lett. Óriási birtokainak jövedelme lehetővé tette, hogy a hadsereget otthagyva, a világ különböző tájain hódoljon vadászszenvedélyének. Cikkei „Cariudo" (japánul: vadász) néven jelentek meg. CSATH András 1896-ban született a Csanád vármegyei Kunágotán. Tanulmányait Békéscsabán és Nagyenyeden végezte. Református tanítóként működött 1915-től Sízeken és Kispesten, majd 1929-től a békési Dobozon állapodott meg. Amatőr ornitológusként s madárpreparátorként egyaránt jó híre volt. CSANÁDY Jenő 1870 körül született. Közigazgatási pályáját 1891-ben kezdte Bihar vármegyében. Szolgabíró, főbíró Nagyszalontán, hivatali elfoglaltsága mellett újságírással, lapszerkesztéssel is foglalkozott. CSATHÓ Kálmán 1881-ben született Budapesten. Jogi diplomáját a budapesti egyetemen kapta, de érdeklődése Berlinbe vitte színházi tanulmányokat folytatni. 1909-től a Nemzeti Színház rendezője, 1919-től főrendezője volt. Gyermekkorának meghatározó élményei, a természet szeretete és a vadászat egész életében elkísérték. Baráti szálak fűzték Kittenbergerhez, évtizedeken át vadásztak együtt Nagymaros környékén, amiről számos elbeszélésében olvashatunk. 1945 után kizárólag írói tevékenységét folytathatta. 1964-ben hunyt el Budapesten. 141