Vadászat és Állatvilág, 1918 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-05 / 1. szám

m csodálom, Hogy oly sokat sóhajtoznak gyár vadászok, talán nem vétek, ha jó irény létemre azt tanácsolom, hogy imád­­nak is egy kicsit és a háborús fohász­át toldják meg egy rövidke strófával, Hubertushoz esedezvén, hogy: ments Uram minket : az ismeretlentől, a­­z törvénytől és minden döntvénytől.­­! " Szívélyes üdvözlettel hive: Stark Dezső főerdész. Egy szép vadásztanyán, láb. Sachensteini Goldperger Viktor, ült 1916 év október végén, az itteni szar- bőgés kiélvezése után, felszedtem sátor­it s familiástól felrándultam Gömör vár­­re legszebb részébe, hogy hozzánk egyik­ebb, de mindenesetre legnagyobb comp­­aú vadászterületét megszemlélhessem. Időt választottam azért, hogy az itt már sződött szarvasbőgést ott még elérhessem. És, már a bikák itt is bőgés után voltak, pa vadászterület a 90 ezer kat. holdat tagban meghaladja. Égbenyuló gyönyörű rések, kristálytiszta vizű völgyek szegélye­­i murányi fensikot, melyen zavartalanul­­odlik a vadak legnemesebbje, a szarvas­vadászterületnek ura fenséges Koburg­­fry Fülöp gothai herceg, a család major­­itsa. Egyik erdőtanácsosa, barátom, meg­­­a s szíves vendéglátása révén volt ez­­etes kirándulásban részem. Szép derült k is, október végi délutánon kocsira ültünk joszonlaki uradalmi tisztilak udvarán, hogy ategy 7—8 kilométernyi távolságban fekvő tuan hercegi vadásztanyára kiránduljunk, kövezett, jókarban tartott uradalmi út egényes, mély völgyben vezet. Ugyan e­bben a patak hol jobb, hol baloldalán ott ázott már vagy 200 főnyi orosz hadifa­­egy erdei keskenyvágányú vasút tökté­­bevágásain s ma már, bizonyára, a kul­­betolakodott gőz szörnyetege ott is ver­­t búg, s üvöltöz a hatalmas bikák bőgé- m­­integy másfélórai élvezetes út után elér­ Klajnát. A vadásztanya két összeeső völgy­éban épült. Délkeletre látható már, de mindég elég messze fekvő murányi fen­­s­iklás, szakadékos gyűrűjének egy része, a­t és közeli környéke a terület legszebb ipari kedvenc tartózkodási medencéje. A­gyhegy láncolatával,­— mely már a Garam 3 jobb partján terült el s Garam mentén 3dik, — meglehetősen védi Klatnát s egész murányi fensíkot az égető hideg éjszaki szelektől. Klatnát környező hegyek elég mere­dekek, nehezen járhatók, de rendezett s jól tartott cserkelő utakkal ellátvák, melyek a cserkelést megkönnyítik. A klatnai vadászlak a völgy egy kiszéle­sedett részén mintegy 50—60 lépésre a kris­tály vizű pataktól egy emelkedésen épült. A főcsoport: 4 külön álló s négyszögű udvart képező, épületből áll, mind faragott fenyőfá­ból svájci stílusban összeállítva. Ezektől vagy 40—50 lépésre van az istálló és kocsiszín, a patak túlsó oldalán a tiszti és erdősi lakok. A főépület bejárata délnek néz. A pitvarból jobbra és balra egy-egy előszoba, ezekből egy-egy ajtó a hercegi és királyi vendégek hálóiba vezet. A balra eső hálóban ott áll — mint hajdanra — két kőrisfa ágy a fal men­tén felállítva egymással szemben. Középütt két ablak között a falnál egy rövid támlás dívány; előtte egy középnagy kőrisfa asztal beterítve egy szép trófeával, a területen lőtt hiúz szőrméjével; mellette két kőrisfa szék. Egypár őz agancs s néhány acélmetszetü régi vadászkép egészítik ki a szoba felszerelését. Ezen ágyak egyikében halált több vadászat és szarvasbőgés alkalmával hazánk remény­sége: néhai Rudolf trónörökös. A másik ágy­ban sógora, a vendéglátó házigazda, Fülöp Koburg-gothai herceg. A háló előtti szobában a kályha melletti falon ott függ Rudolf ifjúkorig arcképe sajátkezű névaláírásával melyet leg­első ottléte alkalmával emlékül hagyott ott. Megilletődéssel álltam meg az ágy végében, elgondolkodva a múlandóságon. Mennyi mil­liónyi szép remény fűződött ahhoz, aki ezen ágyban pihent, midőn vadászszenvedély űzte hegyen völgyön. Mennyi szép remény omlott vele sírba, csupán a megemlékezést hagyva maga után. A sors szeszélye folytán ott van már a föld­ben egy másik fenséges vadász, aki ugyan­csak ezen ágyban halált, az uradalom váro­mányosa, Ágost herceg, ki szinte élete vilá­gában és nem rendes úton múlt ki ebből az őreá nézve mindenképen kellemes világból. Ezen főépülettől jobbra, tehát az udvar dél­nyugati oldalán áll egy másik, szinte több szobát számláló s padlás szobákkal ellátott épület. Ezzel szemben, éjszakkeleti oldalon, az ebédlő épület padlásszobákkal. Az összes épületek kívül-belül fel vannak díszítve va­­dásztrófeákkal, műkoponyára szerelt erős hullott aggancsokkal s orvvadászoktól elkob­zott szép, értékes koponyás aggancsokkal. Az ebédlő épület homlokzatán ott díszült, egy bikának 6 pár levetett s műkoponyára szerelt igen szép, erős agancsa. Minden va­dászembernek szép tanulmánytárgy! Ezek hordozóját utóbb Fülöp Koburgi herceg, a

Next