Magyar Vadászujság, 1929 (29. évfolyam, 1-36. szám)
1929-01-01 / 1. szám
VADÁSZATI, VADTENYÉSZTÉSI ÉS VADÁSZGAZDASÁGPOLITIKAI UJSÁG, A MAGYAR VADÁSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, A HUBERTUS ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET ÉS AZ ORSZÁGOS VIZSLA CLUB HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden helyén, 10-én és 20-án. Előfizetés: Egész évre 12 pengő. Külföldre 15 pengő. Főszerkesztő : GYÖNGYÖS-HALÁSZI TAKÁCH GYULA Szerkesztő : ZARIECSI ZARECZKY JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., FERENC KÖRÚT 34. SZ. TELEFON : 874-40. XXIX. évfolyam. Budapest, 1929 január 1. 1.szám. Jogtalan panasz. A minapában, végigjárva Tolnát-Baranyát, arról értesültünk, hogy egyik dunántúli vármegye alispánja panaszirattal fordult a Földmívelésügyi Minisztériumhoz, amiért tavaly néhány község területén élő vadbefogást engedélyezett. Nem ismerjük az alispáni illetéktelen beavatkozás szövegét, de annyit látatlanba is merünk állítani, hogy indokai nélkülöznek minden komoly és törvényes alapot. A nemesi előjogok 1848-ban megszűntek. Manapság tehát nem állhat fenn olyan törvény, mely más mértékkel mér a nemesnek, nagybirtokosnak, mással a nemnemesnek, kisbirtokosnak. A szentesített törvények személyválogatás nélkül mindenkit egyformán köteleznek és így az egész magyar anyaföldön egy a jelentésük, legyen az hitbizomány, vagy községi terület. A vadászatról szóló 1888. évi XX. t.-c. még abban az időben készült, mikor a vadászatnak csak a szórakoztató oldalát ismerték, amikor vadászgazdaságról még szó sem volt, és mégsem tesz különbséget az uradalmi és községi területek között, midőn a befogás feltételéül csak a tenyésztési célt köti ki. Ha X. Y. alispán úr óvást emelt a községi területeken való élő vadbefogás ellen; mi meg kénytelenek vagyunk a vadtenyésztés, vadászgazdaság és egyéni szabadság nevében, ez ellen a maradi óvás ellen protestálni! Hol van az megírva, hogy mesterséges vadtenyésztést, vadászgazdaságot csak a föld birtokosának van joga folytatni; a bérlők— akiknek véletlenül nincs uradalmuk — nem űzhetnek vadászgazdaságot? (A vadtenyésztés nem monopólium!) Ha pedig törvény nem korlátozza abban a vadászbérlőt, hogy bérletén hasznot hajtó vadászgazdaságot folytasson, akkor a józan ész diktálja, hogy vadászgazdaságának termését olyan formában igyekszik betakarítani és értékesíteni, amely a legjövedelmezőbb. Igen nagyot nézne és bizonyára kereken kikérné magának az a bérlő, — aki valamely községi területet azért vesz vadászati bérbe, hogy azon hasznot hajtó vadászgazdaságot folytasson, — ha valaki jogtalanul arra próbálná kényszeríteni, hogy nagy befektetéssel termelt vadfeleslegét lője le és mint húsz, negyedrészéért adja el annak, amit élőállapotban kapott volna érte! Az élő vadbefogásnak egyedüli feltétele csak az lehet, hogy van-e a területnek vadfeleslege, nem pedig az, hogy földtulajdonos, vagy bérlő-e a vadászgazda. A közigazgatási hatóságok sokkal jobban tennék, ha a fegyvertartási engedélyek megrostálására és a vadászati kihágások üldözésére fektetnének nagyobb súlyt és nem akadályoznák ilyen maradi ,,nye pez volim“-okkal a vadászgazdaság exportképes fejlődését! Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító üzeme (a főv. tulajdona, saját hűtőteleppel) vásárol minden mennyiségű lőtt vadat, úgy, amint az terítékre kerül, a legmagasabb naptárban. Vásárolunk továbbá élő és vágott elsőrendű baromfit is. Elsőrendű minőségű haslachi lőporral töltött leveletgyutaccsal ellátott kész vadásztöltényeket bocsátunk vadászaink rendelkezésére olcsó áron. írásbeli megkeresések -›̇‹- Budapest, IX., Soroksári-út 58. szám, ›®v (Marha-közvágóhíd) címzendők. 4- Interurban telefon: 1. 18-41. 4- Sürgönyeim: Közélelmezés.