Vadászat • Halászat • Weekend • Turisztika, 1935 (3. évfolyam, 1-21. szám)
1935-10-20 / 17. szám
Vadászat Bambusztól az acélbetétes ragasztott botig A horgászbotok őse a még ma is általánosan használt Bambusznád volt. Könnyűsége, hajlékonysága, rugalmassága, emellett fantasztikusan olcsó ára miatt még hosszú ideig nem is fogják a jobb produktumok kiszorítani. Alakja is ideális. Vékonyodása, u. n. konicitása épen megfelelő. Szinte azt hihetné az ember, hogy a természet is horgászbotnak teremtette. Többféle válfaja van: legismertebb a közönséges sárga bambusz, mely hazájában (Ázsia) 20 méteresnél is hosszabbra megnő. Szalmaságra színe és elég erős bütykei jellemzik. Legközelebbi rokona az ú. n. „Jambees”-nád (dzsimbisz) ugyancsak sárga színű, bütykei azonban még karakterisztikusabbak, s különösen a bot vastagabbik végén egész közel helyezkednek el egymáshoz, s a bot gyökérrészén díszes megvastagodást idéznek elő. E miatt a megvastagodott, s tetszetős külsejű foggantyú része miatt nagy előszeretettel dolgozzák fel sétapálcának. A harmadik faja az u. n. borsnád, csak színben különbözik a sárga bambusztól: szép csokoládébarna színű, néha egyenletes, néha foltos, sőt pettyes mintázatú. Színe miatt a bútoripar többre becsüli, mint a sárga bambuszt, s csak ez az oka jelentékeny ártöbbletének, nem pedig az anyagkülönbség. Mert a nyersanyag értéke szempontjából mindhárom nád teljesen egyértékű. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy minden nád egyforma, s közöttük nem érdemes válogatni, sőt ellenkezőleg. Válasszunk ki egy köteg nádból néhány egyforma hosszú, egyforma átmérőjű és konicitású példányt, s hasonlítsuk össze őket. — Szembetűnő lesz mindenekelőtt súlykülönbségük. Az egyenlő méret ellenére is jelentékeny súlykülönbséget fogunk találni. A súlykülönbséget három tényező idézheti elő. Egyik a falvastagság különbsége. Természetes, hogy a dupla falvastagságú nád sokkal nehezebb lesz, mint a vékonyabb. A másik tényező az anyagminőség különbsége. Ez a legfontosabb szempont. Köztudomású, hogy a bambusznádakban hosszirányban sejtnyalábok húzódnaak végig, melyek a nád külső keretén egész sűrűn egymás mellett helyezkednek el, középpontja felé egyre ritkulnak. Ezek a sejtnyalábok okozzák a nád pompás szilárdsági tulajdonságait. Minél több, minél sűrűbben helyezkedik el a nádban, annál értékesebb az, mint nyersanyag. Vágjunk el egy bambusznádat hossztengelyére merőlegesen, nagyítóval pompásan figyelhetjük meg eme hosszirányú sejtnyalábok keresztmetszetét. Két gyenlő falvastagságú, azonos méretű nád között az lesz az értékesebb, amelikben több sejtnyaláb húzódik végig, amelyiknek következtében nagyobb a súlya is. Mert ezeknek a hosszirányú sejtnaláboknak igen nag a fajsúlya, sokszor 1.1—1.2-re is megnőhet. Ezzel szemben a nád többi részének fajsúlya csak olyan, mint a legkönnyebb puhafáé. Ne hanyagoljuk el azonban a harmadik tényezőt sem. Ez a nád nedvességtartalmára vonatkozik. Hasonlítsunk össze ismét két ttljesen egyenlő méretű és súlyú nádat. Ezeknek tehát szilárdsági szempontból is egyenlő értékűnek kell lenni. Majd mártsuk az egyiket vízbe. Mérjük meg őket és azt fogjuk találni, hogy a vízbemártott jelentékenyen súlyosabb, mint a másik. Ez a súlynövekedés azonban már nem válik a nád előnyére, sőt ellenkezőleg. A nagy nedvességtartalom a fát puhává teszi, elveszti acéloságát. Hajlamossá válik arra, hogy alakváltozás esetén ne ugorjon vissza eredeti állapotába, hanem görbén maradjon. Törekednünk kell tehát a nád nedvességtartalmának csökkentésére: ki kell azt szárítanunk, de csak egy bizonyos határig. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogyha a nádak nedvességtartalmát szárítással bizonyos határon túl csökkentjük, ellenkező végletet fogunk tapasztalni. A nád túl rideg lesz, nagyon rugalmas, de könnyen elpattanó. Mindez egészséges nádra vonatkozott. Sajnos a valóságban a nádakon különböző helyeken beteg részeket lehet találni. Hiába mutat valamelyik nádszál kitűnő szilárdsági tulajdonságokat, gyakran van rajta egy-két olyan hely, ahol túl lágy s maradó alakváltozást mutat. Ennek következménye az, hogy a horgászbot-gyárakban a jobb minőségű bambuszbotokat rendszerint több nádból szokták összeválogatni, vagy — minthogy az ily módon készített bambuszbot már jelentékenyen drágább nyersanyagot jelent — áttérnek jobb minőségű nádfajták alkalmazására. A jobb nádfajták között az ú. n. Kalkutta és Dzsungelnád kb. egyforma mnőségű s szilárdsági tulajdonságaikban jelentékenyen felülmúlja az előbb említett olcsóbb bambusznádfajtákat. A Dzsungelnád emellett gyönyörűen mintázott színével is kiemelkedik, konicitása is igen alkalmassá teszi horgászbotok készítésére. Van azoban egy nagy hibája. Ma még megmentheti a bőrét, ha azonnal megveszi a „Derce“ gyorsborotvakrémet, mert ez utolérhetetlen finomságú és arcápoló hatású. Győződjön meg róla, ingyenes mintadobozt küld : Bp. IV. Postafiók 250. 8 RÓNAI ISTVÁN Ezüstkoszorús mester Budapest, IV., Irányi utca 5. sz. Telefonszám: 87-091. Vadász -cipő különlegességek Valódi angol sportkörök Készít mértékre és raktáron tart gumitalpú és szegestalpú vadász-, sí- turista és goyser hegymászócipőket garantált vízmentes minőségben. FEGYVER XeS Gyurusz György Budapest, IV. Károly-krt. 22. (Udvarban) Puskaműves TeL 89-5-is