Vadászat • Halászat • Weekend • Turisztika, 1936 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-15 / 1. szám
2 Vadászat Az új esztendő küszöbén legmelegebb szerencsekívánatainkkal fordulunk kedves előfizetőink, barátaink, olvasóink és munkatársaink felé és kérjük a Mindenhatót, hogy legbőségesebb áldásait, bensőséges szeretetét árassza úgy szegény, sokat szenvedett hazánkra, mint annak minden egyes hű fiára. Hasznos tudnivalók a „Diopter“-ről Lényeg, rendeltetés Irta: almási Balogh Aladár A célzás legelemibb módja tudvalevőleg a kizárólag egy „célgombbal“ való irányzás. Természetes, hogy ez csak egy „körülbelőleges" célzás, mely sötétlövésnél egy bizonyos távolságon belül meg is felel. Másképpen van ez azonban a golyólövésnél, amidőn is a minden oldalról jövő sugarak nemcsak szemünket befolyásolják, hanem a célgomb különféle megvilágítása folytán azt jól vagy kevésbé jól teszik láthatóvá. Tapasztalásból tudjuk, hogy pl. az erősebb megvilágításnál a célgomb többé-kevésbbé nagyobbat mutat, minek folytán az a céltárgyat esetleg takarja is. A célzás tehát már nem lehet teljesen pontos. Különösen érezhetjük céltásnál azt a kellemetlen fénybehatást, amidőn a sugarak oldalról érik nemcsak szemünket, hanem egyben a célgombot is. Ennek a rendes következménye pedig a lövedéknek oldalirányba való eltérése, más szavakkal egy esetleges hibázás. Golyósfegyvernél tehát gondoskodnunk kell arról, hogy egyrészt több támpontot nyerjünk az irányvonal számára, másrészt pedig főképen törekednünk kell arra, hogy a kellemetlen külső fénybehatásokat lehetőleg teljesen ki is küszöböljük. E célból a célgombot lényegesen kisebbre kell vennünk, finomabban kidolgoznunk , hogy a célzás könnyebb és pontosabb is legyen, egy harmadik pontról is kell gondoskodnunk. Ez pedig az úgynevezett „nézőké“ vagy németesen az „Absehen“ v. „ Visier“*) Azonban még ez sem az a módja a célzásnak, melynek révén a külső fénybehatásokat csak jórésztben is ellensúlyozni tudnánk. Ugyanis az előbb vázolt kellemetlen körülmény, a célgomb esetleges megnagyobbodása az erős fénybehatás révén, ha nem is oly nagy, de bizonyos mértékben itt is fenn,áll. Ennek pedig egy messzi lövés a következménye. Azt is figyelembe kell még vennünk, hogy az emberi szem látóképessége az évek számával egyenes arányban változik avagy esetleg erősen fogy is. Ilyenformán az öregebb vadász szeme már csak esetleg elmosódottan látja fegyverének nézőkéje és célgombján keresztül az előtte lévő céltárgyat. Azonban távoról sem kell azt hinnünk, hogy ezen látási zavar leküzdése céljából máris „céltávcsövet“ell igénybe vennünk. Ugyanis „Diopter“ segítségével a már elmosódottan látszó céltárgyat ugyanazon szem teljesen jól fogja látni. A „Diopter“ semmi más, mint egy célzási segédeszköz „egy átlyukasztott fémlemezbe“, melynek nyílását a cél, célgomb s nézőkével egy vonalba kell hoznunk. A célzás tehát „négyszeres.“ A „Diopter" lehet fektethető, azaz tengely körül mozgó de lehet stabil is. Ez utóbbit kizárólag a nehéz lövöldéi céllövő fegyvereknél láthatjuk Vadászfegyvereknél a diopter rendesen az agynak, avagy a závárzatfej kakasok közötti A jó golyós fegyver belövése tehát „célgomb és nézőkén“ át, illetve amint a német szakkifejezés mondja: „über Wisser und Korn“ történik. ‘) A német szakkifejezésekre, sajnos, az életben szükségünk van! ^ SELMECZY MIKLÓS V SCHETDYER R.-T. BUDAPEST , GYÁR: ÚJPEST, MEGYERI ÚT 9. SZÁM. TELEFONSZÁM: 94-557. )