Vadászat • Halászat • Weekend • Turisztika, 1936 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-15 / 1. szám

2 Vadászat Az új esztendő küszöbén legmelegebb szerencsekívánatainkkal fordulunk kedves előfizetőink, barátaink, olvasóink és munkatársaink felé és kérjük a Mindenhatót, hogy legbőségesebb áldásait, bensőséges szeretetét árassza úgy szegény, sokat szenvedett hazánkra, mint annak minden egyes hű fiára. Hasznos tudnivalók a „Diopter“-ről Lényeg, rendeltetés Irta: almási Balogh Aladár A célzás legelemibb módja tudvalevőleg a ki­zárólag egy „célgombbal“ való irányzás. Természe­tes, hogy ez csak egy „körülbelőleges" célzás, mely sötétlövésnél egy bizonyos távolságon belül meg is felel. Másképpen van ez azonban a golyólövésnél, amidőn is a minden oldalról jövő sugarak nemcsak szemünket befolyásolják, hanem a célgomb külön­féle megvilágítása folytán azt jól vagy kevésbé jól teszik láthatóvá. Tapasztalásból tudjuk, hogy pl. az erősebb meg­világításnál a célgomb többé-kevésbbé nagyobbat mutat, minek folytán az a céltárgyat esetleg takarja is. A célzás tehát már nem lehet teljesen pontos. Különösen érezhetjük céltásnál azt a kellemetlen fénybehatást, amidőn a sugarak oldalról érik nem­csak szemünket, hanem egyben a célgombot is. En­nek a rendes következménye pedig a lövedéknek oldalirányba való eltérése, más szavakkal egy eset­leges hibázás. Golyósfegyvernél tehát gondoskodnunk kell ar­ról, hogy egyrészt több támpontot nyerjünk az irányvonal számára, másrészt pedig főképen töre­kednünk kell arra, hogy a kellemetlen külső fény­behatásokat lehetőleg teljesen ki is küszöböljük. E célból a célgombot lényegesen kisebbre kell vennünk, finomabban kidolgoznunk , hogy a célzás könnyebb és pontosabb is legyen, egy harmadik pontról is kell gondoskodnunk. Ez pedig az úgy­nevezett „nézőké“ vagy németesen az „Absehen“ v. „ Visier“*) Azonban még ez sem az a módja a célzásnak, melynek révén a külső fénybehatásokat csak jórészt­ben is ellensúlyozni tudnánk. Ugyanis az előbb vá­zolt kellemetlen körülmény, a célgomb esetleges megnagyobbodása az erős fénybehatás révén, ha nem is oly nagy, de bizonyos mértékben itt is fenn,­áll. Ennek pedig egy messzi lövés a következménye. Azt is figyelembe kell még vennünk, hogy az emberi szem látóképessége az évek számával egye­nes arányban változik avagy esetleg erősen fogy is. Ilyenformán az öregebb vadász szeme már csak esetleg elmosódottan látja fegyverének nézőkéje és célgombján keresztül az előtte lévő céltárgyat. Azon­ban távoról sem kell azt hinnünk, hogy ezen látási zavar leküzdése céljából máris „céltávcsövet“­­­ell igénybe vennünk. Ugyanis „Diopter“ segítségével a már elmosódottan látszó céltárgyat ugyanazon szem teljesen jól fogja látni. A „Diopter“ semmi más, mint egy célzási se­gédeszköz „egy átlyukasztott fémlemezbe“, melynek nyílását a cél, célgomb s nézőkével egy vonalb­a kell hoznunk. A célzás tehát „négyszeres.“ A „Diopter" lehet fektethető, azaz tengely kö­rül mozgó de lehet stabil is. Ez utóbbit kizárólag a nehéz lövöldéi céllövő fegyvereknél láthatjuk Vadászfegyvereknél a diopter rendesen az agynak, avagy a závárzatfej kakasok közötti A jó golyós fegyver belövése tehát „célgomb és nézőkén“ át, illetve amint a német szakkifejezés mondja: „über Wisser und Korn“ történik. ‘) A német szakkifejezésekre, sajnos, az életben szükségünk van! ^ SELMECZY MIKLÓS V SCHETDYER R.-T. BUDAPEST , GYÁR: ÚJPEST, MEGYERI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFONSZÁM: 94-5­57. )

Next