Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1937 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 1. szám

közel t­m. szélességű, ami igen nagynak mondható. Alkonyatteljesítményi értékszáma 992. Rendkívüli fényereje alkalmassá teszi arra is, hogy cserkészeten kívül erősen előrehaladt alkonyatnál is, amidőn sza­bad szemmel már egyáltalán nem lehetséges célozni, abszolút eredménnyel használhassuk. Meg kell itt je­gyeznem, hogy az emberi szem a 49 es fényerősségnél nagyobbat értékelni már teljesen képtelen, miért is a Heliavier fényereje a megkívántnál is magasabb. Kapcsolatosan ugyancsak meg kell itt említenem, hogy a túlzott nagyítás azért nem jó, mert ezzel egy­idejűleg a látmező szélessége is erősen csökken, ami­nek egyenes következménye az, hogy a vadat vele megkeresnünk erősebb homályban már nehezebb s nagyobb gyakorlatot is igényel. 12 m-es nagy látmezeje révén a Heliaviert futó vadra is használhatjuk némi gyakorlat után. Ahoz, hogy egy céltávcső hosszú időn keresztül abszolút sta­bil legyen, csakis az erős, négylábú suhli szerelést ajánlom az u. n. Support csavarral, melynek segélyé­vel az esetleges oldalirányba való elmozdulását a szál­keresztnek könnyen korrigálhatjuk. Ara­loco Wien, 190 Schilling. Hosszú évek tapasztalatai után minden vadász­társamnak őszintén ajánlom eme kiváló céltávcsövet. 2. Speciális magas teljesítményű céltávcső a „He­­liasedis". Mint a neve is mondja, nagyítása 6 szoros. Alkonyati értékszáma 1764, tehát óriási. Látmezeje a fokozott nagyítás révén azonban már csak „7 méter 100 méter távra“. Különösen alkalmas a nagyon előre haladt sötétedés beálltával, úgyszintén az éjszakai le­seknél. Fényereje 49, tehát ugyancsak a maximuma az érzékelhetnek, amire csak az emberi szem képes. Ára 240 Sch. 3. Speciálisan, mint kizárólag éjszakai haszná­latra szánt céltávcső a ..Heliadht“. Nagyítása 8 szoros. Látmezeje 100 méterre 5­­2 méter. Fényereje 49. Al­konyati értékszáma 3136. Ara loco Wien, 275 Schilling. Az összes Kahles céltávcsövek szemtávolsága „8 cm.", így a célzásnál a fejet előre hajtani alig kell. Az előadottakból kiviláglik, hogy a távcsőbeszerzést illetően nem kell Bécsnél tovább mennünk s hogy ki­válóság s olcsóság tekintetében ezek a németországi készítményekkel szemben nem maradnak el, sőt egyen­értékűek, így a Kahles céget akár beszerzés, akár ja­víttatás eszközlése céljából csak melegen ajánlani lehet. Kiváló készítményeinek ékes bizonysága a cég 30 éves múltja mellett az is, hogy kimagasló vadász­kapacitásaink közül nem egy (pl. Gy. Takách Gyula) a német készítményekkel szemben való elsőségüket is vitán fölülállónak tartják. A mellékelt kis táblázatból különben minden szükséges adatot megkaphatunk. Nagyítás Látmező 100 m-re ! Fényerő Alkonyati ért. száma Szemtávol­ság A távcső hossza cm.* ben Súlya gr.­­ban Tip-Top 2V2X 16 9 4 6 4 41 2568 185 20 20 26 205 Mignon 2V2 2V2X 16 94 6'4 41 2568 220 20 20 26 220 Mignon 4 4 X 24 5 9.76 36 5768 240 28 22 31 300 Mignon 6 6 X 25.57 4 25 181 6518 280 29'5 24 34 370 Argus 4 X 27 10 8 6 9 47-3 7578 255 33 25 34 340 Heliavier 4 X 31 10 8 775 60 9508 270 36 27 38 410 Heliasechs 6 X 427 7 49 17648 320 50 27 38 520 Heliacht 8 X 56 5 47 49 31368 370 62 27 38 780 Hubertus 4 X 24 856 36 5768 245 28 22 31 315 Cim: Carl Kahles Wien, Eimanggasse 48. Nyilt levél Dr. Éhík Gyula egyetemi magántanár úrhoz Budapesten (Nemzeti Múzeum) Mélyen tisztelt Tanár Úr! A „Csodavárók" című nyilatko­zatában méltóztatott kijelenteni, hogy a nyest-kérdést annak idején — mikor? nem tudom — lapjában, te­hát a „Nimród" vadászujságban, alaposan meg méltóztatott világí­tani. Minthogy a magyar intelli­gencia kulturaivójának érdeke azt kívánja, hogy a természettudomá­nyok hivatott mívelői által terjesz­tett ismeretek ne csupán egy kivé­telezett szaklap olvasóinak szűkebb körében, tehát lokalizált terjede­lemben helyezkedjenek el, hanem minél szélesebb körben verjenek gyökeret, — legyen szabad teljes tisztelettel felkérnem, hogy alábbi pontokba foglalt, konkrét kérdé­sekre a „Vadászat" olvasóközön­sége számára a felvilágosító vála­szokat megadni ne terheltessék. 1. Az a körülmény, hogy az ame­rikai, angol, német, svéd, lengyel stb. nyestfarmokon egybehangzóan azt észlelték, hogy a ketrecbe ösz­­szezárt nyestpárok júliusban meg­­pározottak, feltétlenül azt bizonyít­ja-e, hogy ezek a nyári párzások nem kilengésszerű rendellenességek, hanem annyira normálisak, hogy azoknak rendszerűségéhez a szaba­don élő nyestek vonatkozásában is semmiféle kétség nem férhet? 2. Mi a tudományos alapja an­nak, hogy habár a nyári párzás ? VADÁSZAT —HALÁSZAT

Next