Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1937 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-15 / 1. szám
közel tm. szélességű, ami igen nagynak mondható. Alkonyatteljesítményi értékszáma 992. Rendkívüli fényereje alkalmassá teszi arra is, hogy cserkészeten kívül erősen előrehaladt alkonyatnál is, amidőn szabad szemmel már egyáltalán nem lehetséges célozni, abszolút eredménnyel használhassuk. Meg kell itt jegyeznem, hogy az emberi szem a 49 es fényerősségnél nagyobbat értékelni már teljesen képtelen, miért is a Heliavier fényereje a megkívántnál is magasabb. Kapcsolatosan ugyancsak meg kell itt említenem, hogy a túlzott nagyítás azért nem jó, mert ezzel egyidejűleg a látmező szélessége is erősen csökken, aminek egyenes következménye az, hogy a vadat vele megkeresnünk erősebb homályban már nehezebb s nagyobb gyakorlatot is igényel. 12 m-es nagy látmezeje révén a Heliaviert futó vadra is használhatjuk némi gyakorlat után. Ahoz, hogy egy céltávcső hosszú időn keresztül abszolút stabil legyen, csakis az erős, négylábú suhli szerelést ajánlom az u. n. Support csavarral, melynek segélyével az esetleges oldalirányba való elmozdulását a szálkeresztnek könnyen korrigálhatjuk. Araloco Wien, 190 Schilling. Hosszú évek tapasztalatai után minden vadásztársamnak őszintén ajánlom eme kiváló céltávcsövet. 2. Speciális magas teljesítményű céltávcső a „Heliasedis". Mint a neve is mondja, nagyítása 6 szoros. Alkonyati értékszáma 1764, tehát óriási. Látmezeje a fokozott nagyítás révén azonban már csak „7 méter 100 méter távra“. Különösen alkalmas a nagyon előre haladt sötétedés beálltával, úgyszintén az éjszakai leseknél. Fényereje 49, tehát ugyancsak a maximuma az érzékelhetnek, amire csak az emberi szem képes. Ára 240 Sch. 3. Speciálisan, mint kizárólag éjszakai használatra szánt céltávcső a ..Heliadht“. Nagyítása 8 szoros. Látmezeje 100 méterre 52 méter. Fényereje 49. Alkonyati értékszáma 3136. Ara loco Wien, 275 Schilling. Az összes Kahles céltávcsövek szemtávolsága „8 cm.", így a célzásnál a fejet előre hajtani alig kell. Az előadottakból kiviláglik, hogy a távcsőbeszerzést illetően nem kell Bécsnél tovább mennünk s hogy kiválóság s olcsóság tekintetében ezek a németországi készítményekkel szemben nem maradnak el, sőt egyenértékűek, így a Kahles céget akár beszerzés, akár javíttatás eszközlése céljából csak melegen ajánlani lehet. Kiváló készítményeinek ékes bizonysága a cég 30 éves múltja mellett az is, hogy kimagasló vadászkapacitásaink közül nem egy (pl. Gy. Takách Gyula) a német készítményekkel szemben való elsőségüket is vitán fölülállónak tartják. A mellékelt kis táblázatból különben minden szükséges adatot megkaphatunk. Nagyítás Látmező 100 m-re ! Fényerő Alkonyati ért. száma Szemtávolság A távcső hossza cm.* ben Súlya gr.ban Tip-Top 2V2X 16 9 4 6 4 41 2568 185 20 20 26 205 Mignon 2V2 2V2X 16 94 6'4 41 2568 220 20 20 26 220 Mignon 4 4 X 24 5 9.76 36 5768 240 28 22 31 300 Mignon 6 6 X 25.57 4 25 181 6518 280 29'5 24 34 370 Argus 4 X 27 10 8 6 9 47-3 7578 255 33 25 34 340 Heliavier 4 X 31 10 8 775 60 9508 270 36 27 38 410 Heliasechs 6 X 427 7 49 17648 320 50 27 38 520 Heliacht 8 X 56 5 47 49 31368 370 62 27 38 780 Hubertus 4 X 24 856 36 5768 245 28 22 31 315 Cim: Carl Kahles Wien, Eimanggasse 48. Nyilt levél Dr. Éhík Gyula egyetemi magántanár úrhoz Budapesten (Nemzeti Múzeum) Mélyen tisztelt Tanár Úr! A „Csodavárók" című nyilatkozatában méltóztatott kijelenteni, hogy a nyest-kérdést annak idején — mikor? nem tudom — lapjában, tehát a „Nimród" vadászujságban, alaposan meg méltóztatott világítani. Minthogy a magyar intelligencia kulturaivójának érdeke azt kívánja, hogy a természettudományok hivatott mívelői által terjesztett ismeretek ne csupán egy kivételezett szaklap olvasóinak szűkebb körében, tehát lokalizált terjedelemben helyezkedjenek el, hanem minél szélesebb körben verjenek gyökeret, — legyen szabad teljes tisztelettel felkérnem, hogy alábbi pontokba foglalt, konkrét kérdésekre a „Vadászat" olvasóközönsége számára a felvilágosító válaszokat megadni ne terheltessék. 1. Az a körülmény, hogy az amerikai, angol, német, svéd, lengyel stb. nyestfarmokon egybehangzóan azt észlelték, hogy a ketrecbe öszszezárt nyestpárok júliusban megpározottak, feltétlenül azt bizonyítja-e, hogy ezek a nyári párzások nem kilengésszerű rendellenességek, hanem annyira normálisak, hogy azoknak rendszerűségéhez a szabadon élő nyestek vonatkozásában is semmiféle kétség nem férhet? 2. Mi a tudományos alapja annak, hogy habár a nyári párzás ? VADÁSZAT —HALÁSZAT