Vadászati Útmutató 1928-1929, 5. évfolyam
Előszó
ELŐSZÓ. Irta: Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár. Mindinkább tért hódit közvéleményünkben is az a helyes felfogás, hogy a vadászat nem csupán kedvtelés, hanem fontos közgazdasági tényező, melynek fejlesztéséhez nemzeti érdekek is fűződnek. Minél inkább ritkul a nyugati országok vadállománya, annál becsesebb ránk nézve a miénk, mely a forradalmak barbarizmusa után ismét örvendetes fejlődésnek indult. Hovatovább Magyarország lesz a vadszegény Európa vadaskertje, mely vadászataival és vadtenyésztésével is vonzó hatást gyakorol a kultúra iránt érzékkel bíró s egyre sokasodó külföldi barátainkra. Sohasem felejtem el, milyen nemzeti büszkeség fogott el bennünket, mikor a többi országok agrárius delegációi előtt a kriinális palotában az olasz királyné megköszönte a magyar kormány által részére küldött tozokpárt. De sok nagybefolyású amerikai és európai politikus is rokonszenvvel emlegeti a magyar földet, egy-egy szép vadászatra visszaemlékezve. A földmivelésügyi kormány különös gondoskodásának a tárgya a vadtenyésztés, mert népélelmezési szempontokon kívül külkereskedelmi mérlegünkre gyakorolt előnyös hatásánál fogva közgazdasági jelentőséggel is bír. Az országrontó felfordulások a vadállományban is olyan pusztítást vittek véghez, hogy fokozottabb tevékenységet kellett kifejtenünk a vadállomány védelme és fejlesztése érdekében. Ebben a munkában a kormányzatnak nagy segítségére voltak a szabad társulás alapján alakult vadászérdekképviseletek, melyek kitűnő vezetőik .