Vagyok, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

14 III. évf. 5. szám Vagyok SZERETŐ: IMMA, NÓRA: SZERETŐ: NÓRA: SZERETŐ: ERZSÉBET: SZERETŐ: ERZSÉBET: SZERETŐ: ERZSÉBET: SZERETŐ: NÓRA: SZERETŐ: ERZSÉBET: ANNA: SZERETŐ: ERZSÉBET: IMMA: ANNA IMMA ANNA DÁLIÁK Dráma három felvonásban (II. felvonás 3. rész) (jönnek.) (meglátja a két nőt.) Na tessék! Ne legyek fiskális, ha nincs igazam! Itt a valami feminin összeesküvés van készülőben. Hölgyeim, reszkessenek! Nézzenek rám: a vádhatóság! (kezében kis kosár őszibarackkal.) Egy ügyvéd, aki Szerető névre hallgat, maradjon csak meg a védelmi oldalon! Nem illik az ügyészi pulpitusra. Illik, nem illik, reszkessenek! Erzsébet kérem, készüljön fel a legrosszabbra: maga lesz az elsőrendű. A fővádlott! Én? Igazán megtisztelő, de mért éppen én?! Maga a legveszélyesebb! Fanatikus! Egy keresztkérdés: mondja, mi a vélemé­nye a női egyenjogúságról? Ó, én nem tennék fel ilyen tapintatlan kérdéseket maguknak, férfiaknak! íme! Tessék! Nem egy rebellis válasza ez? Szereti Rousseaut? Nem minden fenntartás nélkül. Köszönöm. Több kérdésem nincs. (Nórához): És a másodrendű? Hogy véleke­dik erről a másodrendű? Zavarban vagyok... (Erzsébethez): Mondd, kérlek, ki az a Ruszo? Illik őt ismerni? (megelőzve Erzsébetet): Nem, Nóra, nem illik! Fáradjanak beljebb, hölgyeim! Egy kis frissen szedett őszibarack és az új Chopin lemezem... (Belekarol Erzsé­betbe és Nórába.) (visszafordul, Annához): Téged nem csábít? (napra vetett arccal): Olyan jó ez a nap... (Erzsébethez): Elhanyagolt bennünket ma délután! (nevet.) Csak nem hiányolt a vádhatóság? (Mindhárman el.) (-) Ki nem állhatom ezt a nőt! Csupa illedelmes alakoskodás. Nem tudom mért ragaszkodik Péter annyira a társaságához... Mivel tömte itt a fejedet? Képze­lem! Úgy nézel ki, mint egy holdkóros, fiam... (napra vetett arccal): A gyerekekről beszéltünk... Áhá! Arról is, amelyik most lóg a szeren? Nem, arról nem. (Kínos számára ez a beszélgetés. Feláll.) Gyere, menjünk mi is! (Immával be a házba.) (-) PÉTER, ALTMANN, ALTMANN: (Jönnek a kertből.) (nagyon felszabadultan, szabad beszédű biztonságban): ...Az öregség, az bará­tom, hidd el nekem! Minden oda igyekszik. Gyorsabban, lassabban... Minden!

Next