Válasz, 1949 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1949 / 5-6. szám - Hajnal István: Az első gépek

AZ ELSŐ GÉPEK Gép, figár, kapitalizmus, proletariátus, á m,a egymásba bonyolódó fogalmak. Annyira, hogy a gép keletkezését nem szokták különválasztani a kapitalizmusétól és az ember munkájának önállóságából és szabadságából kisemmizett proletariátusétól. Ilyenkor találkozunk tehetsége­s lifjú történetíróknál azzal az elgondolással, hogy proletariátus rohamos kialakullása a múlt század elején, már magában a­­szóban levő társadalom „érettségi fokának” jele a kapitalizmus modern gazdasági formáira. Az embereknek már szinte az az érzése, hogy ahol földjükből kiforgatott munkanélküli, ta­nulatlan tömegek vannak, ott nem­sokára gyárak fognnak kinőni a földből­. Magának a gépeknek keletkezését illetőleg is úgy tűnik fel, hogy alapja a függő tanu­latlan bér­munkásság, amelynek műveleteit a válalkozó vagy a gyárvezető tetszés szerint oszt­hatja fel kézről kézre adott elemi mozdu­latokra, pontosan, gépies rutinnal végezhe­tőkre. Olyan egyszerű mechanikus­­mozdulatokra, hogy idővel nem is szükséges már hozzájuk az ember, hanem készülékek, szerkezetek utánozhatják le, amiknek hajtását rövidesen természeterőkre, gépekre lehet bízni. Ez lenne tehát a gép kezdete. Azután­­ már csak a magasabb technikus szakképzettség vizsgálja, nem a­­munkást, hanem csak a gép anyagias szerkezetének törvényeit és használja fel a vállalkozói kalkuláció kí­vánalmai szerint A tökéletesített, autom­atizált gép gyártja az árukat, óriási-t­ermelés­­sel. Szinte általánossá vált vélemény, hogy a gépi mozgáshoz kötött önálló, alkotó jellegétől megfosztott munka a gépnek létfeltétele s még akkor is, ha az üzem a dol­gozók köztulajdonába kerül, alig lehet ezen változtatni,­­a munkást csak a munkanap megrövi­dültével felszabadult időben lehet emelni, maga­sa­bb szellemi képzéssel, társa­dalmi szereppel, kiszolgáló gyári munkájáért kárpótlásul. Ez általános felfogással szemben­ igen nagy jelentőségű a munkásújítá­sok­n­a­k mostanában feltörő mozgalma. Ebből a szempontból is kívánatos tehát a gép és munkás viszonyának tiszta megismerése, eredetétől kezdve. Igaz, az a veszély is fenyegethet bennünket, hogy ha kiemeljük a régi társadalomrend érdemét a gép ki-­­alakítása körül, ismét gyanúba esünk, mint máskor is­, hogy „a középkort kívánjuk vissza”. Valójában nem akarunk mást, mint­­ gépek keletkezésének a társadalmi fel­­­tételeit, történeti körülményeit s azok történeti törvényszerűségeit vizsgálni. Ahogyan ezt részletekbe menő történeti kutatásaiban Marx is tesztte, aki számtalanszor emlé­kezik meg az ősi munkaszervezetek méltányos vonásairól, felháborodással kapitalista­ szétrombolásukról, anélkül, hogy közben a fejlődés útjának visszafordítására a legke­­vésbbé is gondolt volna. Az egyik első gépnek, azok között, amelyeknek már gyakorlati szeerepük is volt az európai ipar forradalmasításában a Jonny-nek nevezett fonógépet szo­kás emlegetni, Hargreaves angol takácsmester találmányát az ITGO-as évekből. Aki nem avatott a technikai tudományokban — mint jómagam sem, — nehezen boldogul a találmány értelmezésével. Technikai­ történetet általában magas képzettségű technikus szakemberek szoktak írni, akik sa­ját nyelvükön beszélnek s előadásuk­at nehéz az emberi és társadalmi vonatkozások szempontjából interpretálni. Legyen szak-, had tehát ilyirányú vesződségek­k­el az­ egyes gépeiknél kissé részleteznem. Az ember

Next