Válasz, 1949 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1949 / 5-6. szám - Hajnal István: Az első gépek
AZ ELSŐ GÉPEK Gép, figár, kapitalizmus, proletariátus, á m,a egymásba bonyolódó fogalmak. Annyira, hogy a gép keletkezését nem szokták különválasztani a kapitalizmusétól és az ember munkájának önállóságából és szabadságából kisemmizett proletariátusétól. Ilyenkor találkozunk tehetséges lifjú történetíróknál azzal az elgondolással, hogy proletariátus rohamos kialakullása a múlt század elején, már magában aszóban levő társadalom „érettségi fokának” jele a kapitalizmus modern gazdasági formáira. Az embereknek már szinte az az érzése, hogy ahol földjükből kiforgatott munkanélküli, tanulatlan tömegek vannak, ott nemsokára gyárak fognnak kinőni a földből. Magának a gépeknek keletkezését illetőleg is úgy tűnik fel, hogy alapja a függő tanulatlan bérmunkásság, amelynek műveleteit a válalkozó vagy a gyárvezető tetszés szerint oszthatja fel kézről kézre adott elemi mozdulatokra, pontosan, gépies rutinnal végezhetőkre. Olyan egyszerű mechanikusmozdulatokra, hogy idővel nem is szükséges már hozzájuk az ember, hanem készülékek, szerkezetek utánozhatják le, amiknek hajtását rövidesen természeterőkre, gépekre lehet bízni. Ez lenne tehát a gép kezdete. Azután már csak a magasabb technikus szakképzettség vizsgálja, nem amunkást, hanem csak a gép anyagias szerkezetének törvényeit és használja fel a vállalkozói kalkuláció kívánalmai szerint A tökéletesített, automatizált gép gyártja az árukat, óriási-termeléssel. Szinte általánossá vált vélemény, hogy a gépi mozgáshoz kötött önálló, alkotó jellegétől megfosztott munka a gépnek létfeltétele s még akkor is, ha az üzem a dolgozók köztulajdonába kerül, alig lehet ezen változtatni,a munkást csak a munkanap megrövidültével felszabadult időben lehet emelni, magasabb szellemi képzéssel, társadalmi szereppel, kiszolgáló gyári munkájáért kárpótlásul. Ez általános felfogással szemben igen nagy jelentőségű a munkásújításoknak mostanában feltörő mozgalma. Ebből a szempontból is kívánatos tehát a gép és munkás viszonyának tiszta megismerése, eredetétől kezdve. Igaz, az a veszély is fenyegethet bennünket, hogy ha kiemeljük a régi társadalomrend érdemét a gép ki-alakítása körül, ismét gyanúba esünk, mint máskor is, hogy „a középkort kívánjuk vissza”. Valójában nem akarunk mást, mint gépek keletkezésének a társadalmi feltételeit, történeti körülményeit s azok történeti törvényszerűségeit vizsgálni. Ahogyan ezt részletekbe menő történeti kutatásaiban Marx is tesztte, aki számtalanszor emlékezik meg az ősi munkaszervezetek méltányos vonásairól, felháborodással kapitalista szétrombolásukról, anélkül, hogy közben a fejlődés útjának visszafordítására a legkevésbbé is gondolt volna. Az egyik első gépnek, azok között, amelyeknek már gyakorlati szeerepük is volt az európai ipar forradalmasításában a Jonny-nek nevezett fonógépet szokás emlegetni, Hargreaves angol takácsmester találmányát az ITGO-as évekből. Aki nem avatott a technikai tudományokban — mint jómagam sem, — nehezen boldogul a találmány értelmezésével. Technikai történetet általában magas képzettségű technikus szakemberek szoktak írni, akik saját nyelvükön beszélnek s előadásukat nehéz az emberi és társadalmi vonatkozások szempontjából interpretálni. Legyen szak-, had tehát ilyirányú vesződségekkel az egyes gépeiknél kissé részleteznem. Az ember