Vállalkozók Lapja, 1919. november-december (40. évfolyam, 45-52. szám)

1919-12-03 / 49. szám

Negyvenedik évfolyam, 49. (20­07.) Budapest, 1919. deczember 3 Az építő-, szállító-, műszaki- és iparügyek üzleti forgalmának félhivatalos közlönye. Lapunkban hivatalosan közöltétnek: a kereskedel­mi minisztérium, a vall - és közok­tatási minisztérium, a pénzügy­minisztérium, a földmű-ü­gyi valamint a többi minisztériumok, továbbá a megyék, városok, községek, társu­latok és ezek alantas hivatalainak összes építkezésére, szállítására, el- és bérbeadására vonatkozó ügyek. Főszerkesztő : LAKATOS LA­JOS. Felelős szerkesztő : KOMOR MARCELL építész. Hirdetések és közlemények legkésőbb hétfő estig küldendők be Egyes szám­ára: 2.— korona. Vállalkozók Lapja ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egész évre ... ... 100 K. Fél évre.............50 K. Negyed évre___ 25 K. Külföldi államokban : Egész évre ........ 120 K. Fél évre.............60 K. Negyed évre ... .30 K. Hirdetési dij: Egy hatod hasábos millm.­sor 2 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 29. .. TELEFON 34-18. A németek már dolgoznak! Még alszunk. Még mindig álmos, nagyon álmos vi­lág van erre mifelénk.­Csak kevesen vagyunk, akik néha­­néha ledobjuk a takarót és kinézünk a napvilágosságba, de nem állhat meg a tekintetünk mind magunknál, mert itt bi­zony még sajnos, sokáig nem történik semmi. A szomszéd tanyájáig kell, hogy érjen a szem, ha munkálkodást, cselekvést, termelést akar látni. A világ el van födve előttünk, csak kisded részek engedik, hogy a közvetet­­len szomszédot figyeljük. A szomszéd, a germán csak nem ta­gadja meg magát. Az dolgozik. Az nem lehet oly fokon földre sújtva, hogy céltudatos életmegnyilvánulásról mielőbb tanúságot ne tegyen. Egész Németország munkássága tal­pon van immár és szinte feledni látszik a múltak bajait, küzdelmeit. A sztrájkmozgalmak teljesen elültek, mert a német munkás mindenek előtt ténykedni, dolgozni akar és átlátja, hogy a mai siralmas viszonyoknak közepette csak egy közvetlen cél lebeghet előtte te­kintet nélkül a munkaadó és munkás között való ellentétes érdekekre: minél többet kell dolgozni, ha azt akarja, hogy a normális megélhetés hamarosan bekö­vetkezzék. Nem hallatják a munkásjelszót, le az akkordmunkával! ellenkezőleg, bizonyí­tani akarják, hogy minden ember ember a talpán és az ipar egyetemes érdekeit ezidő szerint magasan föl­be helyezik a szűkebb körű munkásérdekeknek. Főleg a rajna-vesztfáliai ipari területeken mu­tatkozik a legnagyobb mérvű munka­kedv ébredése, de Németország egyéb vidékein sem tétlenek immár az embe­­rek. A szász munkásság is hangos ki­fejezését adja munkaakarásának, ez idő­­szerint teljesen háttérbe szorítja önmaga leghatalmasabb fegyverét, a sztrájkot és az akkord munkát ma igen alkalmas munkálkodó rendszernek ismeri el. Kü­­­lönösen nagy teret hódít ez a szénbá­­nyáknál, amelyeknél bizonyos mérték­ben mindig megvolt az akkordmunka. A munkások bölcs tudatában vannak annak, hogy mindenek előtt meg kell menteniök a tönk szélén álló iparvállala­tokat a teljes tönkrejutástól és örömmel kapnak az alkalmakon, amelyek munká­hoz juttatják őket. Egész Németország dolgozik. A mun­kában öröme van minden német ember­nek és nem csodáljuk, hogy ebben látják legerősebb, legbiztosabb fegyverüket, amely megóvja a német nemzeteket ka­tasztrofális összeomlástól, amely megvé­delmezi minden baj, minden ellenség ellen. Látják ezt ellenségei is, és félnek tőle. Egy francia politikus felelt erre a kér­désre, hogy miért gyűlölik annyira a franciák a németeket, ezzel: — Ils travaillent trop! Azaz túl sokat dolgoznak. Kényszerítik a velük versenyző nemzeteket arra, hogy ugyancsak sokat dolgozzanak, ha alul nem akarnak maradni. A magyarság nem sokat számít a vi­lágversenyben, de minekünk a magyar­ság mindenünk. Minekünk okulnunk kell a nemzetek példaadásain. És ha nem is zártuk szívünkbe a germánokat, ha teljes ipari és kereskedelmi elnyomatá­sunk ellen fel is emeljük minduntalan szavunkat, mi ne panaszként idézzük a franciák kifogását a német ellen, hanem követendő minta gyanánt. Igenis dolgoz­zunk sokat, nagyon sokat. Nem dolgoz­­hatunk annyit, amennyinél többre ne volna szüksége nemzetünknek. És har­sányan kell ezt a kívánságunkat ismé­telni, és szünetlenül hangoztatni, mrt e késő órákban még csak hozzá sem fog­tunk a viszonyok által reánk mért nagy munkáinkhoz. Lám, még az osztrákok is a mieinknél kedvezőtlenebb konstellá­­ciók közt már keresik a kapcsolatot a volt ellenséggel. Ipari téren keresik és meg is fogják találni. Például a bécsi téglagyárak tárgyalnak a franciákkal égetett téglák szállítása ügyében, ame­lyekre Észak-francia rombolások helyre­állítására szükségesek. A téglákat a fran­ciáknál szokásos méretekben fogják lite­­rálni. Jelentékeny kötéseket azonban csak abban az esetben fogadhatnak el, ha a franciák megfelelő szénmennyisé­geket bocsájtanak rendelkezésükre. Vájjon a mi nagyszerű agyagipari tele­peink nem követhetnék-e a bécsi példát? Ideális természetű, világi jelentőségű problémák gyakorlati megvalósítását is fürge kézzel kezdik meg a németek. A kis K­özponti fűtés, szellőztetés és víz- TORS és ORMAI mérnökök vezetéki berendezések gyára Budapest Ilit Szilágyi­ utca 3. SZ. Telefon: József 33-42 és József Ш Budapest, VI. Vilmos császár-ut 7. Telefon 154-35 T magas építkezés Beton és vasbeton * ^ munkák. Városi csatornázások. Vízierőművek. — Jiidépitészrt. SPITZ GYULA Épitkezési szerszámok, műszaki cikkek nagy raktára! BUDAPEST, VI. KER., ARADI­ UTCA 17. SZÁM.­ TELEFON 143—20.

Next