Valóság, 1959 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1959-01-01 / 1. szám - A béke és a kommunizmus győzelmének kongresszusa
54624 A béke és a kommunizmus győzelmének kongresszusa • Sok olyan eseményt ismer az emberiség története, amelyek jelentősége csak hosszú idő elteltével vált igazán nyilvánvalóvá. Más események szerepe abban áll, hogy fényükben a múlt bonyolult jelenségei egyszerre áttekinthetőkké, érthetővé lesznek. De amióta a néptömegek ráléptek arra az útra, amely az elnyomás és kizsákmányolás világából, a szükségszerűség birodalmából a szabadságéba vezet, a történelmi események új típusával ismerkedik meg az emberiség. A fejlődés olyan állomásai ezek, amelyeken feltárul, leírhatóvá és felmérhetővé lesz a jövendő. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa ilyen mérföldkő a népek felemelkedésének országútján. Hét esztendő — a történelem mércéjével — nem hosszú időszak. De az a hétéves építőmunka, amelynek körvonalait a XXI. kongresszus felrajzolta, olyan fordulat betetőzését jelenti, amely életbevágó jelentőségű az egész emberiség számára. 1965-ben a szocialista tábor országai elhagyják az ipari termelés összmennyisége terén a nem-szocialista országokat. 1965-re a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkanap és munkahét, s ugyanakkor teljesen megoldják a lakáskérdést, jelentősen emelik a munkások és kolhozparasztok életszínvonalát. Előre látható, hogy további öt év alatt a szovjet ipar elhagyja a legdöntőbb mutatószám: az egy főre eső termelés terén is az amerikait. Ugyanakkor a szovjet társadalom szerkezetében sokoldalú, tervszerű, tudományosan megalapozott változás bontakozik ki a kommunista társadalmi rend irányában. Mindezek következtében a mérleg nyelve az egész világ számára nyilvánvalóan és visszavonhatatlanul a szocialista tábor javára billen. Ennek a fordulatnak a jelentősége messze túlnő a Szovjetunió és a szocialista országok határain. A kapitalizmus gazdaságával folytatott békés versenynek már a meghirdetése is mélységes benyomást és rokonszenvet kelt az egész világon: százmilliók számára bizonyítja kézzelfoghatóan a szocialista országok békés törekvéseit, nyugodt önbizalmát, maradandó hatást gyakorol az elnyomott és a felszabadulás útjára lépő népekre, mindenekelőtt a gyarmati és félgyarmati országokra. Ez a program önmagában is rendkívüli mértékben növeli a szocializmus országainak vonzerejét az egész világ haladó mozgalmainak soraiban, a szocializmus ügyével rokonszenvező és az impe- i Valóság