Valóság, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám - MAGYAR VILÁG - BIBÓ ISTVÁN: Tanya és urbanizáció (A tanyakérdés vitájának újjáéledése és Erdei Ferenc tanyakoncepciója)

BIBÓ ISTVÁN Tanya és urbanizáció MAGYAR VILÁG A TANYAKÉRDÉS VITÁJÁNAK ÚJJÁÉLEDÉSE ÉS ERDEI FERENC TANYAKONCEPCIÓJA A tanyakérdés megint szőnyegre került. Több hivatalos és félhivatalos szerv tartott és fog tartani megbeszéléseket a tanyának és lakóinak gyakorlati problémáiról s azok megoldásáról, legújabban pedig az Élet és Irodalom hasábjain elvi vita is le­zajlott a tanyakérdés körül. Kunszabó Ferenc lendületes vitaindító cikke (A tanya életrevaló, 1973. 7—8. sz.) sok meggyőző érvet hozott fel annak bizonyítására, hogy a tanyára többnyire energikus és aktív parasztcsaládok költöztek, hogy a földből minél többet kiszedhessenek; hogy a tanya nem azért „van válságban”, mintha teljességgel lehetetlenült volna, hanem azért, mert szándékosan hagyják magára, sőt igen gyakran megtagadják tőle azt a segítséget is, melyet más településeknek megadnak, s számtalan hatósági intézkedéssel, építési és egyéb tilalmakkal teszik lehetetlenné az egyébként ott élni akarók életét; hogy ott is fel akarják számolni a tanyákat, ahol a nagyüzemi gazdálkodást különböző okokból ennek megtörténte után sem lehet bevezetni , hogy téves az az állítás, mely szerint a modern település­­fejlődés minden megállás nélkül a mind nagyobb koncentráció felé halad, sőt ellen­kezőleg, modern közlekedési feltételek között esetleg éppen a tanyaszerű települések juthatnának új virágzásra, mint a városból elkívánkozók új életformáinak hordozói. Erdei Sándor cikke (1973. 9. sz.) ugyan megkérdőjelezi Kunszabónak azt a tételét, hogy a tanyát az urbanizálódás kóros jelenségeivel szemben kell előtérbe helyezni, de egyébként szintén helyteleníti a tanyák elsietett felszámolásának koncepcióját, és rámutat arra, hogy az Alföld mezőgazdasági kultúrájának jeles vívmányai annak idején mind a tanyás mezővárosokban születtek meg. Nádudvari Nagy János (1973. 11. sz.) arra mutat rá, hogy a tanya az otthon és a munkahely teljes egységének megvalósítása által az egész parasztcsalád munkaerejét optimálisan kihasználó, igen nagy mértékben termelékeny gazdálkodási formát képviselt, amelyet az elmúlt évtizedekben többnyire nem megkönnyebbülten hagytak ott, hanem keservesnek érzett kényszerből, úgy, hogy akik elmentek, egyben a mezőgazdaságot is otthagyták. Viszont Lovas Márton (1973. 12. sz.) kétségbe vonja Kunszabó Ferencnek azt a tételét vagy legalább annak általános érvényűségét, mely szerint a tanya a lehető legolcsóbban a legtöbb terményt adja; Hatvani Dániel (1973. 12. sz.) pedig rámutat arra, hogy a tanya éppen azért, mert otthon is, és munkahely is, az emberek és családok olyan mértékű földhöz és munkához kötését jelentette, amely mint élet­forma a szocializmus viszonyai között szükségképpen és helyesen bomlóban van, s így a tanya mellett felsorakozó megállapítások inkább csak a múltra nézve érvé­nyesek. Lázár István (1973.13. sz.) azt hangoztatja, hogy a tanya elhanyagoltságának kérdése csak egy az ország egyéb hátrányos helyzetű településeinek, a kisfalvak­nak, városi perifériáknak a problémái közül. További hozzászólások (1973. 17. sz.) az egyoldalú általánosítások veszélyeire mutattak rá és a kérdés árnyaltabb megítélé­séhez adtak szempontokat. Végül Hegedűs László (1973. 20. sz.) foglalta össze a vitát azzal, hogy biztosítani kell a tanyán lakók szabad döntésre való lehetőségét, és min­den eszközzel csökkenteni, majd megszüntetni hátrányos helyzetüket, mert a tanya­világ felszámolódása hosszabb folyamatnak bizonyult, és azokat az átmeneteket, melyeken belül a megvalósulás elkövetkezik, éppen olyan komolyan kell venni, mint a megvalósulást magát; a folyamat végpontjának azonban ő is a faluba költözést tekinti. A vita valóban tisztázott néhány alapvető igazságot, melyeket a következőkben foglalhatunk össze: a) nem vitás, hogy jelentős közlekedési, közműellátási, társadalmi és kulturális hátrányt jelent a tanya azok számára, akiknek ez állandó és egyetlen lakhelyük; b) nem vitás, hogy a tanya a föld intenzívebb megmunkálását és intenzív .*

Next