Valóság, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám - MAGYAR VILÁG - KEMÉNY ISTVÁN: A magyarországi ciány lakosság
72 KEMÉNY ISTVÁN: A MAGYARORSZÁGI CIGÁNY LAKOSSÁG nyolcnál. E különbségekre utal, hogy míg a falun lakó magyar cigányoknál 100 keresőre 230, és a falun lakó oláh cigányoknál 100 keresőre 258 eltartott jut, addig a pesti magyar cigányoknál 100 keresőre jutó eltartottak száma 121, az oláh cigányoknál 187. Végül vessünk egy pillantást a cigány háztartások és az aktív keresővel rendelkező magyar háztartások népességének főbb demográfiai kategóriák szerinti százalékos megoszlására, amint azt az előző oldalra került táblázat mutatja. JEGYZETEK Kőhegyi Gyula: Öklelő bikák Az elnevezéseket illetően Magyarország különböző részein a nyelvhasználat eltérő. Az ország nagy részein a cigány anyanyelvű cigányokat nevezik oláh cigányoknak, és a román anyanyelvű cigányokat román cigányoknak. A Dél-Dunántúlon azonban a román anyanyelvű cigányokat nevezik oláh cigányoknak. 2 Szegő László referátuma a cigánykérdésről a Hazafias Népfront 1970. évi ankétján. 3 A vizsgálat résztvevői nemcsak a mintában szereplő magyar városokba, hanem kivétel nélkül minden magyar városba elutaztak, ott a cigány lakosságról összeírást végeztek és intenzív interjúkat folytattak a cigány, valamint a nem cigány lakosok körében. A reprezentatív felvételbe azonban csak minden ötödik város került be. Éppen ezért táblázataink és elemzéseink túlnyomó részében a nyugati régiót a dél-dunántúli régióhoz csatoltuk, s az így kialakított dunántúli régióból csak 2 dunántúli megye hiányzik: Fejér és Komárom megye. Ez nem azt jelenti, hogy az egész magyarországi cigányság egy és ugyanazon társadalmi réteghez tartozik, még kevésbé azt, hogy a cigányság önmagában társadalmi réteget alkot. A valóságban a cigányság különböző etnikai és életforma-csoportokra oszlik. Van olyan probléma, amely közös valamennyi cigány etnikai és életforma-csoport számára — ilyen pl. a cigányokkal szembeni előítéletek problémája —, más problémák pedig eltérő módon jelentkeznek a különböző életforma-csoportok körében. A legutóbbi évtizedekben a fejlett nyugati országokban — így elsősorban Svédországban, Hollandiában és Angliában—alapos törvényhozási és kormányintézkedések születtek a cigányok helyzetének rendezésére, de ezek eddig nem jártak sikerrel. A cigányok elkülönültségét ez a mutató nem fejezi ki. A nem telepi lakások többnyire magasabb színvonalúak és közelebb állnak a nem cigány lakosság lakásaihoz. Egy részük azonban — különösen az utóbbi években épített „Cs” lakások — a nem cigány település szélén vagy attól kisebb-nagyobb távolságban helyezkedik el. Itt tehát újfajta elkülönítéssel van dolgunk : a viszonylag kedvezőbb lakásviszonyok közé került cigányok településileg továbbra is elszigeteltek maradnak a nem cigány lakosságtól. Olyan nem telepi lakásban, amely nem a település szélén vagy attól távol helyezkedik el, hanem a településen belül, a cigányoknak csaknem egészen egynegyede, 24%-a lakik. 8 Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Gyula, 1969. 43—44. 1. 9 Ferge Sándorné—Láng Györgyné—Kemény István : Társadalmi rétegződés Magyarországon. KSH 1960. 23—26. 1. 10 Egyesek arra gondolhatnak, hogy az alacsony jövedelműek és a cigányok ugyanazt jelentik: minden cigány alacsony jövedelmű és minden alacsony jövedelmű cigány. A valóságban Magyarországon a 600 Ft alatt élők körébe az 1968. évi jövedelmi felvétel szerint akkor 1 millió 11 ezer ember tartozott, ezeknek csak 30%-a élt tiszta nyugdíjas háztartásokban, a cigányok teljes létszáma pedig, mint láttuk, 320 ezer, s ezek 56%-a, tehát 180 000 cigány él 600 Ft-os jövedelmi határ alatt. 11 összehasonlításunkat torzítja, hogy a cigányoknál a 15 éven aluli gyermekeket vettük számításba, míg az összes magyar háztartásnál csak a 19 éven aluli eltartott gyermekek száma állt rendelkezésünkre. A torzítás nem nagyon nagy, mert a 15—19 éves gyerekek nagy része már kereső. Egyébként megemlítjük, hogy az 1968. évi jövedelmi felvétel adatai több kiadványban kerültek közlésre. Éltető Ödön— Láng Györgyné—dr. Schnell Lászlóné—Surányi Bálint: Jövedelmi színvonal — jövedelmi különbségek. Bp. 1969., Éltető Ödön—Horváth Ádámné— Schnell Lászlóné: A keresetek szóródása és szerepe a munkás-alkalmazotti háztartások jövedelmében. Bp. 1971. A lakossági jövedelmek színvonala és szóródása. 1967. Bp. 1972. okt. 30.