Valóság, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám - MAGYAR VILÁG - KEMÉNY ISTVÁN: A magyarországi ciány lakosság

72 KEMÉNY ISTVÁN: A MAGYARORSZÁGI CIGÁNY LAKOSSÁG nyolcnál. E különbségekre utal, hogy míg a falun lakó magyar cigányoknál 100 kere­sőre 230­, és a falun lakó oláh cigányoknál 100 keresőre 258 eltartott jut, addig a pesti magyar cigányoknál 100 keresőre jutó eltartottak száma 121, az oláh cigányoknál 187. Végül vessünk egy pillantást a cigány háztartások és az aktív keresővel rendel­kező magyar háztartások népességének főbb demográfiai kategóriák szerinti százalé­kos megoszlására, amint azt az előző oldalra került táblázat mutatja. JEGYZETEK Kőhegyi Gyula: Öklelő bikák­ ­ Az elnevezéseket illetően Magyarország különböző részein a nyelvhasználat eltérő. Az ország nagy ré­szein a cigány anyanyelvű cigányokat nevezik oláh cigányoknak, és a román anyanyelvű cigányokat román cigányoknak. A Dél-Dunántúlon azonban a román anyanyelvű cigányokat nevezik oláh cigá­nyoknak. 2 Szegő László referátuma a cigánykérdésről a Haza­fias Népfront 1970. évi ankétján. 3 A vizsgálat résztvevői nemcsak a mintában szereplő magyar városokba, hanem kivétel nélkül minden magyar városba elutaztak, ott a cigány lakosságról összeírást végeztek és intenzív interjúkat folytattak a cigány, valamint a nem cigány lakosok körében. A reprezentatív felvételbe azonban csak minden ötö­dik város került be.­­ Éppen ezért táblázataink és elemzéseink túlnyomó részében a nyugati régiót a dél-dunántúli régióhoz csatoltuk, s az így kialakított dunántúli régióból csak 2 dunántúli megye hiányzik: Fejér és Komárom megye.­­ Ez nem azt jelenti, hogy az egész magyarországi ci­gányság egy és ugyanazon társadalmi réteghez tarto­zik, még kevésbé azt, hogy a cigányság önmagában társadalmi réteget alkot. A valóságban a cigányság különböző etnikai és életforma-csoportokra oszlik. Van olyan probléma, amely közös valamennyi cigány etnikai és életforma-csoport számára — ilyen pl. a cigányokkal szembeni előítéletek problémája —, más problémák pedig eltérő módon jelentkeznek a kü­lönböző életforma-csoportok körében.­­ A legutóbbi évtizedekben a fejlett nyugati országok­ban — így elsősorban Svédországban, Hollandiában és Angliában—alapos törvényhozási és kormányin­tézkedések születtek a cigányok helyzetének rendezé­sére, de ezek eddig nem jártak sikerrel.­­ A cigányok elkülönültségét ez a mutató nem fejezi ki. A nem telepi lakások többnyire magasabb szín­vonalúak és közelebb állnak a nem cigány lakosság lakásaihoz. Egy részük azonban — különösen az utóbbi években épített „Cs” lakások — a nem cigány település szélén vagy attól kisebb-nagyobb távolság­ban helyezkedik el. Itt tehát újfajta elkülönítéssel van dolgunk : a viszonylag kedvezőbb lakásviszonyok közé került cigányok településileg továbbra is el­szigeteltek maradnak a nem cigány lakosságtól. Olyan nem telepi lakásban, amely nem a település szélén vagy attól távol helyezkedik el, hanem a tele­pülésen belül, a cigányoknak csaknem egészen egy­negyede, 24%-a lakik. 8 Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Gyula, 1969. 43—44. 1. 9 Ferge Sándorné—Láng Györgyné—Kemény István : Társadalmi rétegződés Magyarországon. KSH 1960. 23—26. 1. 10 Egyesek arra gondolhatnak, hogy az alacsony jöve­delműek és a cigányok ugyanazt jelentik: minden cigány alacsony jövedelmű és minden alacsony jöve­delmű cigány. A valóságban Magyarországon a 600 Ft alatt élők körébe az 1968. évi jövedelmi fel­vétel szerint akkor 1 millió 11 ezer ember tartozott,­­ ezeknek csak 30%-a élt tiszta nyugdíjas háztartá­sokban, a cigányok teljes létszáma pedig, mint láttuk, 320 ezer, s ezek 56%-a, tehát 180 000 cigány él 600 Ft-os jövedelmi határ alatt. 11 összehasonlításunkat torzítja, hogy a cigányoknál a 15 éven aluli gyermekeket vettük számításba, míg az összes magyar háztartásnál csak a 19 éven aluli eltartott gyermekek száma áll­t rendelkezésünkre. A torzítás nem nagyon nagy, mert a 15—19 éves gyerekek nagy része már kereső. Egyébként meg­említjük, hogy az 1968. évi jövedelmi felvétel adatai több kiadványban kerültek közlésre. Éltető Ödön— Láng Györgyné—dr. Schnell Lászlóné—Surányi Bálint: Jövedelmi színvonal — jövedelmi különb­ségek. Bp. 1969., Éltető Ödön—Horváth Ádámné— Schnell Lászlóné: A keresetek szóródása és szerepe a munkás-alkalmazotti háztartások jövedelmében. Bp. 1971. A lakossági jövedelmek színvonala és szóródása. 1967. Bp. 1972. okt. 30.

Next