Valóság, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám - ACZÉL GYÖRGY: Számvetés után, munka közben

ACZÉL GYÖRGY : SZÁMVETÉS UTÁN, MUNKA KÖZBEN erősítése. A szocialista demokratizmus az eredmények és a gondok mindenkori meg­osztásának demokráciája is, ezért nélkülözhetetlen erőforrásunk. És ma gondjaink megosztása, a közös gondolkodás, a közös cselekvés demokráciája különösen nélkü­lözhetetlen. Nehézségeink vannak? Annál inkább országos méretű szolidaritásra, összefogásra, egységre van szükség. Ez pedig csak akkor lehet tényleges és cselekvő egység, ha a szocialista demokratizmus már megvalósult elemeit megszilárdítjuk, és keressük, fejlesztjük további lehetőségeit. Ügyelnünk kell arra, hogy mindinkább kiküszöböljük demokratizmusunkból a formális elemeket. A szocialista demokráciát elsősorban a hatalom osztálytartalma különbözteti meg a polgári demokráciától: az, hogy kié a hatalom, kinek az érdekében, kik vesznek részt gyakorlásában és a köz­ügyek intézésében. Tehát a lényegre összpontosít. De nem lehet elhanyagolni azt sem, hogyan gyakorolják a hatalmat. A politikai irányvonalhoz nemcsak az elvek tartoznak — elválaszthatatlanul hozzátartoznak az irányítási módszerek is. A nép akkor tudja igazán magáénak a szocializmust és ismeri fel demokráciájának lényegét, ha nem csupán tárgya, hanem alanya is a társadalom igazgatásának. A kapitalizmus idején a haladó erők nagy vívmánya volt a polgári demokratiz­mus kialakítása, annak minden formalizmusa ellenére is. A tőkésosztály a maga uralmát azonban nem kizárólag demokratikus formákban gyakorolhatja. S ez törté­nelmileg is bizonyított: ha osztályérdekei úgy kívánják, főleg ha hatalma veszélybe kerül, félredobja a demokratikus szabadságjogokat. A fasiszta diktatúrák, a reakciós katonai junták, a konzervatív és liberális parlamentarizmus mind összeférhet a tőke uralmával. A szocializmus választási lehetősége az uralmi formák között természeté­­nél fogva jóval „szegényesebb” : a szocializmus elvileg — hosszabb történelmi távon — csak a szocialista demokráciát választhatja, mindig a konkrét feltételeknek megfelelő módon alkalmazva azt. " A demokrácia kérdésében nálunk meglehetősen sok a félreértés, a félrehallás. Egyesek — nem kevés logikai bukfenccel — Marx és Lenin kritikáját a polgári szabadságjogokról a demokrácia elleni kritikának próbálják feltüntetni. Holott nyil­vánvaló, hogy Marx és Lenin a polgári demokratizmus elégtelenségét, korlátait bírálta. Azt mutatták ki, hogy a polgári szabadság — a kizsákmányolás szabadsága, a burzsoá testvériség osztályelnyomásban, nemzeti sovinizmusban, imperialista háborúkban „valósult meg” ; a polgári egyenlőség jelszava mögött pedig a gazdasági egyenlőtlenség valósága áll. A szocialista hatalom a nép óriási többségének érdekét és akaratát fejezi ki. Ahhoz azonban, hogy az érdek és akarat egységben legyen, elengedhetetlen, hogy a nép, a dolgozók szóval és tettel részt vállalhassanak-vállaljanak a köz ügyeiben. Éppen ezért: „Fő célunk, hogy tovább erősítsük társadalmi rendünk legsajátosabb, legfőbb vonását, a szocialista demokratizmust.”­ A burzsoázia hatalma védelmében megsemmisítheti a demokráciát, a munkásosztály viszont hatalmát veszélyezteti, ha elhanyagolja, mellőzi a szocialista demokráciát. Pártunk az eddig elért eredmények alapján tovább folytatja a társadalmi különb­ségek fokozatos csökkentésének politikáját, s ezzel megvalósítja a fejlett szocialista társadalom egyik legfőbb követelményét. Társadalmunk vezető osztálya, a munkás­­osztály soraiban mélyreható átalakulás, átrétegeződés megy végbe. Gyarapodik politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége, növekszik a magasabb képzettségű munkások aránya, nő a termelés és a közélet ügyeinek intézésében aktívan és közvetlenül részt vevő munkások száma, a munkásosztály legfejlettebb rétegeinek közösségei, a szocialista brigádok mindinkább a szocialista életmód közös­ségeivé válnak. Mindezzel növekszik a munkásosztály vezető szerepe. Természetesen a munkásosztály történelmi feladatainak tudatosítása továbbra is a marxista-leni­nista párt irányító, vezető, nevelő segítségével megy végbe. Az élcsapatnak segítenie kell, hogy munkásosztályunk mindinkább ismerje, felismerje és megvalósítsa törté­nelmi küldetését. A termelőszövetkezeti parasztság a termelési tevékenységében, életkörülményei­ben, szemléletében, anyagi és kulturális igényeiben végbemenő történelmi átalakulás révén egyre közelebb kerül a munkásosztályhoz. Ha lassan is, de oldódnak a lakás-

Next