Valóság, 1991 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám - MŰHELY - UJVÁRY GÁBOR: Egyetemi ifjúság a "neobarokk társadalomban": a bajtársi szövetségekről

70 UJVÁRY GÁBOR: EGYETEMI IFJÚSÁG A „NEOBAROKK TÁRSADALOMBAN" tovább, a turulista ifjúság egy igen befolyásos része a „harmadik út” irányába tájékozó­dott, s sok helyen a bajtársi egyesületek kulcspozícióit is elfoglalta. Már számosan megírták: a „Turul-ellenzéknek” nagy szerepe volt a Márciusi Front 1937-es zászlóbontásában, a Szövetség keretében létrejött első népi kollégium, a Bolyai Kollégium 1940-es alapításában, valamint 1944-ben a Magyar Front támogatta illegális ellenállási mozgalom, a Magyar Diákok Szabadságfrontjának szervezésében. 1942-ben létrehozták a Magyar Ifjúság Nagybizottságát, melyet a népi gondolat szellemében működő egységes egyetemi szövetséggé kívántak — sikertelenül — átalakítani. „A Turul Szövetség ma már az egész magyarság gyökeres megújulásának mozgalma — hirdette az 1941-ben kiadott Magyar Káté. — Hogy azzá válhatott, elsősorban népi íróinkkal való találkozásának köszönheti... Ma már nemcsak keresztény, jobboldali, hanem erőteljesen magyar, vagyis népi és szociális tartalmú is. A gyökeres társadalmi megújulás követelését szervesen bekapcsolja a meg nem tagadott, egyre tisztábban meglátott és átélt nemzeti múltba.” Mivel azonban a Turul és a bajtársi szövetségek — akárcsak a két világháború közötti magyar politikai élet — a baloldal felé szinte teljesen és hermetikusan zárva voltak, a korabeli közállapotokkal elégedetlenkedő tagjai inkább a jobboldali radikaliz­mus, mint a baloldal felé tájékozód(hat)tak, így a Turul bajtársi egyesületeiben sok fiatal számára a harmincas évek végétől a nyilasok felé kacsingató „öregurak” és a 40 év körüli „diákvezérek” világnézete maradt meghatározó. Hatásukra büszkén vallották: „ ... mi a jobboldaliság legfőbb ismertetőjelét: a nemzeti, helyesebben a faji szempontban lát­juk . . . Célunk: a magyar faji öntudat felébresztése és ébrentartása, ennek segítségével a magyar faji állam megvalósítása.” „Határainkon belül a legnagyobb ellenségünk a világhatalomra törő zsidóság — állította a tagság nagyobbik része még 1942-ben is. — Hirdettük ennek a parazita fajnak fajtánk életéből való teljes kikapcsolását.” „Bajtárs! Gondolkozz! — szólítottak föl. — Elmondhatjuk, hogy jóformán nincs Magyarországon zsidó bányász, de annál több zsidó bankigazgató; zsidó kazánkovács, de annál több zsidó tőkés; zsidó zsákhordó, de annál több zsidó gyárigazgató; zsidó paraszt, szolga, de annál több zsidó földesúr; zsidó napszámos, de annál több zsidó földbérlő.” A Bajtárs című Turul-újságban megjelenő — szerencsére rendkívül ritka — irredenta-revizionista kiro­hanásokat sajnos sok helyen még ma is általánosan érvényes magyar álláspontként idézik — ahogy Lancranban is emlékezetes Szónoklatá­ban, Dücső Csaba irredenta regényéből kiemelve néhány mondatot. Az 1920-ban született Dücső Csaba Nincs kegyelem című „opusza” ugyan teljesen visszhangtalan maradt, de a Turul után a legnagyobb létszámú bajtársi szövetség, az Emericana, „Pro litteris et artibus” bizottsága 1941-ben dicsérő oklevéllel tüntette ki. A „jeles, fiatal szerző” ezért is kérte 1944 elején az Emericana támogatását külföldi ösztöndíjkérelme ügyében. Akár búvárhajóval is, de Japánba kívánt utazni (a „japán rokonok” életének tanulmányozására) — amennyiben ez lehetetlennek bizonyul, Svájc­cal is megelégedett volna. Az Emericana — bár dücsőcsabákat is találunk soraiban — nem vallott olyan radikális elveket, s nem vett részt annyi, az egyetemi oktatást is akadályozó tüntetésen, mint a Turul. Vezetői óvtak az „elhamarkodott lépésektől”, „átgondolt és alaposan megfontolt” döntéseket, „ésszerű reformokat” hirdettek. Határozottan elítélték a nyila­sok tevékenységét, a nyilaspárt tagjait pedig kizárták az egyesületből. A nemzetiszocia­lizmus keresztényellenességével, „afrikai pogányságnál veszedelmesebb” barbár szelle­mével és a náci ideológiával is szembeszálltató. Schuschnigg osztrák kancellár emericanás fővédnökké avatása, valamint a bécsi alpolgármester 1937-es őszi látogatása és az Emericana „szociális iskolájában” Ausztria függetlenségéről, illetve az USA-ban szerzett rendkívül pozitív tapasztalatairól tartott előadása tüntetésszámba ment az önálló Auszt­ria mellett. Sokan tiltakoztak a „faji eszme”, a németországi gyakorlat magyar átvétele

Next