Valóság, 1991 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám - MŰHELY - UJVÁRY GÁBOR: Egyetemi ifjúság a "neobarokk társadalomban": a bajtársi szövetségekről

UJVÁRY GÁBOR: EGYETEMI IFJÚSÁG A „NEOBAROKK TÁRSADALOMBAN" 65 1918—1919-es élmények és tapasztalatok hatása, az 1919 és 1921 közötti kormányoknak a felsőoktatás-politikában is világosan fölismerhető tehetetlensége, a frontról hazatért egyetemisták „bajtársi szelleme”, valamint az a tény, hogy az egyetemi és a főiskolai hallgatók zöme meglehetősen homogén társadalmi közegből, a „középosztályból” és a jobbmódú polgárságból került ki. A középosztálynak és a polgárságnak pedig nyilvánva­ló érdeke volt az ellenforradalmi rend védelme. A háború, de különösen a forradalmak alatti megrázkódtatások ugyanis leginkább őket érintették és sújtották: addigi biztonsá­gukat, tisztes létalapjukat, megbecsültségüket, sőt sokan szülőföldjüket is elveszítették. Újbóli fölemelkedésükre az új rendszer hű szolgálata nyújthatott kecsegtető lehetőséget. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók 1918—1921 között szervezett egyesületei lényegesen különböztek a dualizmus korának főiskolai egyesületeitől. A XVIII. század végétől már Magyarországon is találkozunk az egyetemi és a főiskolai hallgatók szervezeteivel, ezek azonban — néhány, példájával szinte máig ható kivételtől (Selmecbánya, Magyaróvár) eltekintve — igen szűk körűek, céljaikban, tevé­kenységükben korlátozottak voltak. Változást e tekintetben is csak a kiegyezés utáni szabadabb szervezkedési lehetőségek hozhattak. Az 1870-es évektől ugrásszerűen gyara­podott az egy-egy főiskolára vagy egyetemre kiterjedő s ezek fegyelmi hatósága alá tartozó — ún. kebelbeli — ifjúsági egyesületek száma. E szakmai vagy világnézeti alapozású tömörülések azonban inkább csak asztaltársaságok voltak, melyeknek az együttmutatás és némi karitatív munkálkodás mellett bálok megrendezése vált szinte elsőrendű feladatává. Ezzel szemben az 1919—1921 között alakult egyesületek általában több főiskola ifjúságát fogták össze, országos hatáskörűek és elsősorban politikai jellegűek voltak. A Piros-Fehér-Zöld Blokk, az „egyetemi zászlóaljak”, az ezekből szerveződő bajtársi szövetségek és a különböző irányzatokat egyesítő Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallga­tók Országos Szövetsége mind-mind aktívan politizálva és keresztény jelszóval indultak útjukra. Akárcsak a „tisztán világnézeti alapokon álló” ifjúsági szövetségek, így a Protestáns, valamint a Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség és a Foederatio Emericana. (Természetesen ezek sem maradhattak mentesek a politikai kihívásoktól, hiszen az őket irányító egyházak közvetve részt vettek az ellenforradalmi rendszer kialakításában, majd a megszilárdult hatalom gyakorlásában.) Az új ifjúsági egyesületek többsége az egyetemek és a főiskolák hatásköréből a Belügyminisztérium felügyelete alá került, és egyetemen kívüli személyeket is fölvehetett tagjai sorába. A két legjelentősebb tömörülés, a Turul és az Emericana tagságának kétharmada, háromnegyede nem is a hallgatók közül, hanem az idősebb korosztályokból került ki. A két világháború közötti egyetemi ifjúság közösségi életét meghatározó bajtársi szövetségek —­ a Hungária, a Turul, az Emericana, a Szent István Bajtársi Szövetség — így inkább társadalmi, mint ifjúsági egyesületek voltak. Az egyetemektől sok tekintetben elszakadó és már nem csak diákegyesületekként működő bajtársi szövet­ségek pedig sokszor összeütközésbe kerültek az egyetemek vezetőségével. Az egyetemi hatóságok — érthető módon — ellenőrzésük alá kívánták vonni a velük csak laza kapcsolatban álló, számtalan alkalommal botrányt okozó és gyakran az egyetemi élet normális menetét is akadályozó bajtársi szövetségeket. Ezeknek azonban — mindennek ellenére — sikerült megőrizniük függetlenségüket. Már a kortársak is fölismerték: „Az ifjúság közösségi szervezetei lényegesen más színűek ma, mint azelőtt... közös életre, közös cselekvésre, közös gondolkodásra pró­bálják tagjaikat nevelni... — mondotta báró Brandenstein Béla az 1936-ban rendezett Felsőoktatási Kongresszuson. — A forradalom után a nemzeti szellem újraélesztésében kétségtelenül nagy szerepet játszottak­ az egyetemi és a főiskolai egyesületek, közülük is elsősorban az 1919 augusztusában alakult műegyetemi, illetve tudományegyetemi karhatalmi zászlóaljak, majd a belőlük 1920-ban szerveződött Hungária és Turul. E szó-

Next