Valóság, 1992 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám - SIMAI MIHÁLY: A nemzetközi pénzügyi rendszer és az új feltételek Közép-és Kelet-Európában

SIMAI MIHÁLY: A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER ÉS ... 3 Mindezen problémák összegeződése sajátos globális adósságválságot idézett elő 1982-re, amely lényegében ma is tart. A fejlődő világ sok eladósodott országa mindent megtett a krízis leküzdésére és az adósságszolgálat teljesítésére, ami sok esetben irracionális pénzfor­galomhoz vezetett a nemzetközi pénzpiacokon. A szegény adósországok anyagi eszközeinek egy része a gazdag hitelezőországokhoz vándorolt. A nyolcvanas években a teljes kiáramlást nettó 200 milliárd dollárra becsülöm. c) Mindezek a problémák a fejlődő országokba irányuló külföldi magántőke beruházási kedvére negatív hatást gyakoroltak. d) Az általános gazdasági fejlődés az előző évtizedekhez képest lelassult. Ez azonban messze nem volt egyenlő mértékű mindenütt: bizonyos országokban visszaesés és stagnálás, az USA-ban és néhány más országban fellendülés volt tapasztalható. A globális gazdasági problémák és a nyolcvanas évek általános bizonytalansága külö­nösen kedvezőtlen atmoszférát teremtett a kelet-közép-eruópai országok és a Szovjetunió számára, amelyek addigra már igen sokat veszítettek belső stabilitásukból. Bár a nemzetközi pénzügyi rendszer működése szorosan összefügg a világpolitika és a világgazdaság más területein tapasztalható jelenségekkel, a rendszerben felmerülő problémák sokban speciálisnak mondhatók technikai összetettségük okán, s azért is, mert a pénzpiac sokkalta nemzetközibb jellegű, mint az árupiacok általában. A nemzetközi pénzügyi rendszer egymásba fűzi az ún. autonóm nemzetgazdasági intézkedések hatását. A kormányzatok — akár tetszik, akár nem — egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy komolyan keressék az együttműködés módozatait. A bel- és külgazdaság pénzügyei a fejlett nyugati ipari államok­ban különösen összemosódnak. A nemzetközi pénzügyi rendszer működésében az általános világgazdasági és politikai feltételek változásával párhuzamosan, részben azok nyomán jelentős változások is történtek. Ilyenek: 1. A pénzpiacok világméretűvé válása és a tranzakciók volumenének nagymértékű növekedése. 2. Műszaki újítások, amelyek döntő befolyást gyakoroltak a tranzakciók termé­szetére és gyorsaságára. 3. A dereguláció és az erősödő verseny, amely az összes hagyomá­nyos financiális közvetítőt és új pénzügyi intézményt arra késztette, hogy komoly erőfeszí­téseket tegyenek versenyképességük fokozására. 4. Integráció két értelemben: először a pi­acok szélesebb (nemzetközi), horizontális integrációja, másodszor a pénz-, tőke- és egyéb piacok integrációja. 5. A pénzpiacok formagazdagodása, amely rendkívüli változatosságban mutatkozott meg a kölcsönkondíciókban, a kötvény- és értékpiacokon és a banki művele­tekben, számottevően módosították a rendszer működését és kapcsolódását a gazdaság ún. reálszférájához. Nagy változások mentek végbe a nemzetközi valutarendszer működésében is. Az 1945- ben létrehozott, mai valutarendszernek 1945-1970 között alapvetően más nemzetközi gaz­dasági környezetben kellett működnie, mint a hetvenes és nyolcvanas években. A világgaz­daság változásaira a valutarendszer fokozatosan reagált, de viszonylag lassan és részlegesen, különösen azon országok szemszögéből, amelyek számára ezek a változások az átlagosnál súlyosabb kihívást jelentettek. A Bretton Woods-i rendszer összeomlását követő legnagyobb intézményes fordulat az európai valutarendszer létrehozása, amely regionális struktúrát te­remtett, megbízhatóbb árfolyam-stabilitással. Valutapolitikájával az európai valutarendszer gyakorlata a német vonalat követte. Az 1945 utáni évtizedekben az országok között általános volt az egyetértés abban, hogy a hathatós nemzetközi gazdasági együttműködés egyik alapfeltétele egy jól működő nemzet­közi pénzügyi rendszer. Az évek során azonban a „jól működés” ismérvei megváltoztak, és jelentős nézeteltérés tapasztalható a kifejezés jelentéstartalmát illetően is. Ezek jelen vannak a huszadik század végének valutarendszerében is. A nemzetközi multilaterális valutarend­szerrel szembeni elvárások először a Bretton Woods-i egyezménnyel kapcsolatban fogalma­zódtak meg. Ennek létrehozói hármas követelménynek kívántak megfelelni: a) megfelelő

Next