Valóság, 1995 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám - SEGESVÁRY VICTOR: A közeledő korváltás perspektívái
2 SEGESVÁRY VICTOR: A KÖZELEDŐ KORVÁLTÁS PERSPEKTÍVÁI vagy két évszázados fejlődésen átment liberális vagy szocialista világkép alapvető, közös elemeinek a megmutatása. Szerintem tagadhatatlan, hogy a liberális és a szocialista politikai gyakorlat következményei, különösen a XX. században, döntően befolyásolták e világnézeteknek az alakulását, s a mai liberalizmus vagy a mai szocializmus semmiképpen sem hasonlítható össze a felvilágosodás korabeli, a XIX. századi vagy még a XX. század első felében uralkodó világnézetek tételeivel és gyakorlatával sem. A nézőpontnak a mai világnézeti álláspontra való leszűkítése annál is inkább jogosult, mert az elmúlt száz év minden eddigit felülmúló változásokat hozott az emberiség életében a természettudományok és a technológia fejlődése nyomán. A tudomány szempontjából elég az einsteini relativitásra vagy a Bohr- és a Heisenberg-féle atomelmélet filozófiai következményeire felhívni a figyelmet (beleértve a megfigyelések „bizonytalanságára” - uncertainty principle - és a megfigyelő helyzetének az eredményeket befolyásoló hatására vonatkozó tételeket), ugyanakkor a technológia szempontjából ennek a közlekedési, információs és kommunikációs technikák minden gazdasági és társadalmi realitást átformáló hatására kell utalni. Ide kell sorolni az orvostudomány hallatlan fejlődését is, amelynek csodálatos sikerei és az emberiség életét megkönnyítő hatása mellett az a népességfejlődési tény is eredménye, amit demográfiai robbanásnak szoktak nevezni. A világ népességének óriásira növekedése az európai civilizáció és vele együtt az orvostudomány eredményeinek globálissá válása folytán - igen nagy mértékben befolyásolta az uralkodó világnézetek átalakulását. A liberalizmus és a szocializmus elemzésekor ugyanakkor el kell kerülni bizonyos fogalmi zavart (category mistake) is, elsősorban a nemzet, a vallás és a demokrácia fogalmaival kapcsolatban. Ez a fogalmi zavar jól megfigyelhető, amikor a nemzet, a vallás vagy a demokrácia eszméi gyakran összekapcsolódnak a liberalizmussal vagy a szocializmussal, így olyan kombinációkkal találkozunk, mint nemzeti liberalizmus, kereszténydemokrácia (bár ez a nyugat-európai politikában nagy szerepet játszó pártok nevét adja) vagy keresztény nemzeti liberalizmus. Hasonlóképpen fontos volt történetileg a keresztényszocializmus (hogy a nemzetiszocializmus elrettentő példáját ne is említsük) és a két elemzett világnézet összekötéséből keletkező szociálliberalizmus. A fogalmi zavar az, hogy olyan fogalmak kapcsolódnak össze ezekben a kombinációkban, amelyek nem ugyanazon csoporthoz (kategóriához) tartoznak. A liberalizmus és a szocializmus olyan politikai és gazdasági értékrendi eszmék és operatív elvek összessége, amelyek a társadalmi rend teljes megváltoztatását célozzák. A nemzeti öntudat és a vallás - mindegyik a maga módján - általános emberi értékrendet jelent az emberéletnek, mondhatnánk, a keretét adja, tehát a közös emberi létnek egyik univerzális eleme. A vallás tehát - legyen bár monoteista, politeista vagy etikai jellegű, mint a buddhizmus és a konfucianizmus, valamint a nemzeti érzés és annak megvallása - átfogóbb és alapvetőbb fogalmi csoporthoz tartozik. A liberalizmus vagy a szocializmus tanai és gyakorlata egy valláskörben (amely általában egy emberi civilizációnak a magva) vagy a nemzet által alkotott intézményi kereten belül (amelynek a nemzetállam nem az egyetlen lehetséges formája) próbálja elérni és megvalósítani célját. A modern demokrácia a liberatizmus eszmevilágából nőtt ki (anélkül, hogy ezzel az állítással tagadnánk a demokratikus törekvések első, athéni megjelenését), s innen vette át a szocializmus is. Ennek következményeképpen a demokrácia nem világnézet, bármenynyire is azt akarnak belőle csinálni sokan, hanem a politikai rendszer megújhodásának, újratermelésének nagyon fontos, egy világnézetre alapozott, de mégiscsak instrumentális mechanizmusa, így például az emberi egyenlőség eszméje nem a demokrácia szülötte.