Valóság, 2001 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7. szám - SZÁZADOK - KISS RÉKA: "Még a gondolatot is halálra ítélnék..."

cot is, hogy a bevonulástól, nyugatra elhurcolástól megmentsék őket. Azt tudom, hogy baloldali felfo­gású KIE-vezetők, mint Ábrahám Dezső és Nagy Gyula is, bizonyos szempontból kifogásolták Pógyor működését. ... A KIE-től indult ki protes­táns részen a budapesti gettó megsegítése is.” 1946. május 9. BFL XXV. 4. a. Fővárosi Bíróság, büntetőperes iratok, B2819/1951. Major miniszteri tanácsos levele, 19.1. 26 Nb VI. 2491/1946/4. számú ítélet. Szondi 1951- ben szabadult, ezt követően a csepeli posztógyár segédmunkása, majd díjszabás-megállapító volt. Eredeti végzettségének megfelelően, német-ma­gyar szakos tanárként nem helyezkedhetett el a ké­sőbbiekben sem. 27 „Nemrégiben rövid hír jelent meg, hogy a politikai rendőrség letartóztatta és internálta a KIE három vezetőjét. Mialatt az egész világon... az ottani KIE-szervezetek részt vettek az illegális mozgal­makban, nálunk a KIE... a fasizmus sodrába ke­rült. Antiszemitizmus, levitézlett rend kiszolgálá­sa, szovjetellenesség a vád. A KIE ifjúságának ve­zetői kiadtak egy nyilatkozatot, amelyből az is ki­derül, hogy még mindig vannak talán még expo­náltabb fasiszták és reakciós vezetők,... akik fenn­tartották magukat, bár múltjuk éppoly sötét, mint akik már lebuktak. A sor élén Bíró György minisz­teri tanácsos áll, aki a Hungária Bajtársi Szövetség tagja volt, onnan át a KIE-be. Ő volt az, aki miatt a KIE tanoncotthon ifjúsága nyomorgott, a fasiszta körök titkon folyó pénzéből nagyvilági üdülőket épített. A másik vezető, Gergely István Wünscher Frigyes jobb keze, akit az igazolóbizottság kény­­szernyugdíjazásra ítélt. ... Kérdezzük: meddig tű­rik a protestáns egyházak, hogy egyesületükben ilyen szellem és ilyen vezetőség terrorista módsze­rekkel uralkodjék? Hol késik a fegyverszüneti szerződés megállapodásának végrehajtása, a társa­dalmi és egyházi egyesületek múltbeli szerepének felülvizsgálása? Ha a protestáns egyházak eddig nem tartották is kívánatosnak a saját egyesületük­be való beavatkozást, a magyar demokráciának azonban nem közömbös, hogy a vallásos egyesüle­tekben mire nevelik az ifjúságot. Nyilatkozat: a magyarországi protestáns ifjúsági munka válság­ban van. Biró György, Pógyor István, Teleki Lász­ló, Gergely István, Kiss János és Szondi Béla fele­lőssége.” Szabad Szó, 1946. április 25., 3.1. 28 TH­V-73196/1, 1951. november 30., 435. I. A Bu­dapesti Megyei Bíróság B. III. 00127761951-3. számú ítélete. 29 Kádár Géza külügyminisztériumi segédtitkár 1946-ban a Parasztszövetség megbízásából utazott Svájcba. Mint a Soli Deo Gloria református ifjúsá­gi egyesület tisztviselője számos egyházi megbí­zást is vállalt. „Az RKIE (Nagy Gyula) a genfi KIE-konferencián való képviseletet és a Bíró-Pógyor-ügy megfelelő ismertetését kérte tő­lem. ... Bementem a KIE-be, ahol ismertettem az otthoni KIE-ügyet, s nemzetközi vizsgálatot kér­tem. Kérésemnek helyt adtak, mert az náluk is nagy port vert fel, s a genfi Guillon urat [francia lelkész, a KIE-YMCA nemzetközi bizottságának főtitkára] kérték meg a vizsgálat irányítására. ... Genfben tárgyaltam még Guillon titkárával. Oda úgy jutott el a KIE ügye, hogy a kisebbségben ma­radt Nagy Gyula úgy akart magának és a reformá­tusoknak házat szerezni, hogy a régi vezetőket ha­mis vádakkal az oroszoknál feljelentette, s a kom­munistákkal kormánybiztosnak neveztette ki ma­gát. Ők már régebbről ismerték Nagy Gyulát, s na­gyon csodálkoztak azon, hogy ennyire megválto­zott.” TH­V-2000/28., 182. I.­ 30 A levélben ekként jellemezte Pálfy a KIE-t: „Az egyesület jövőbeni fennállását illetően egyetértek az egyház idevonatkozó álláspontjával, amely sze­rint az egyesületet megszüntetni kívánja. Miután az egyesület alapszabályaiban vállalt célkitűzéseit - amelyek az ifjúság testi és lelki gondozását kí­vánják szolgálni - fennálló rendszerünk ifjúsági mozgalmain keresztül és azon a nagyfokú nevelés­politikai gondoskodáson keresztül, amellyel az if­júság megsegítésére siet, teljes egészében megva­lósítja.” PIL 762. f. 31. őe., 50. 1. Kiss Roland ira­tai. A dokumentumot egészében közli: Ladányi, S., i. m. 124-126.1. 31 Gombos, Gy.: Szűk esztendők. A magyar kálviniz­­mus válsága. Washington, 1960, 56.1. 32 Uo. 56.1. 33 Ravasz, L., i. m. 334. 1.; Ladányi, L., i m. 114. 1. Muraközy Gyula Ravasz László közvetlen munka­társa volt, a püspök mellett Kálvin téri lelkész, nagy hatású igehirdető, számos vezető egyházi tisztség betöltője, az országos református sajtó megalapítója, 1949-ig szerkesztője a Református Életnek, majd az azt felváltó Élet és Jövőnek. Makkai Sándor 1926-tól 1936-ig református püs­pök volt Kolozsvárott, 1936-tól teológiaprofesszor Debrecenben. 34 Szabó, L. i. m. 188.1. 35 Bereczky püspökhöz intézett, idézett levelében a Bethániával kapcsolatban Pálfy ezt írta: „A Bethánia egyesület. Alapszabályai szerint célja szociális jellegű tevékenység, emellett vállalta a hitéleten belül a keresztyén egyházi élet élénkíté­sét. Az egyház - véleményem szerint - helyes ál­láspontra helyezkedik, ha a Bethánia mozgalom megszüntetését kívánja.” Idézi: Ladányi, S., i. m. 124. I. 36 Szabó, I., i. m. 191-192.1. 37 TH­V-73196, 1951. július 25., 207.1. 38 MOL M­KS 276. 1. 65/41. őe. Kossa István fel­jegyzése Rákosi részére az egyházi reakció műkö­désének egyes kérdéseiről. 1951. október 31., 230-231.1. 39 V 73196/1, 1951. július 6., 17.1. 40 Helyesen YMCA Nemzetközi Keresztyén Ifjúsági Egyesület, amelynek magyarországi tagszervezete

Next