Valóság, 2004 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám - SZÁZADOK - ANKA LÁSZLÓ: A budapesti prostitúció és szexpiac története a boldog békeidőkben

96 ANKA LÁSZLÓ: A BUDAPESTI PROSTITÚCIÓ ÉS SZEXPIAC... célozta meg, s gyakorlati rendelkezésekről nem gondoskodott, csak elvi síkon foglalt állást. A tényfeltáró irodalom másik fajtája a feministák, az orvostudomány képviselői ál­tal megjelentetett írások, amelyek hivatalos kiadványokban, mint például A közbiz­tonság almanachja című, évente megjelenő kötetekben, vagy a rendőrség által szin­tén évente kiadott összefoglaló jelentésekben lettek közzétéve, illetve megjelenhettek bármilyen orvosi és nőmozgalmi lapban. Ezekben a szerzők tárgyilagosan közelítet­ték meg a kéjelgés ügyét, az örömlányok szociális helyzetét, az orvosi segítség minő­ségét, a rendőrség magatartását vizsgálták és értékelték. Egyetértettek abban, hogy a prostitúció folyamatosan terjed Budapesten, miként annak két fontos velejárója, a venerikus betegségek, illetve a szabadosabb magatartás is. Tudomásul vették és han­goztatták, hogy ennek gazdasági, szociális okai vannak, s csak a nők biológiai felvi­lágosításával, anyagi helyzetük javításával oldható meg a kéjelgés kérdése a magyar fővárosban. (Fővárosi örömlányok) Eddig azzal foglalkoztam, hogyan viszonyult az államhata­lom, a civil társadalom, a sajtó a prostitúcióhoz, illetve a szexualitásnak a nyilvá­nosságot mindinkább meghódító változásaihoz. E fejezetben közvetlenül a kéjnőket veszem górcső alá. Milyen társadalmi rétegből léptek az örömlányok soraiba? Ho­gyan lettek prostituálttá? Milyen jogaik voltak, hol éltek, hogyan folytatták a legősibb mesterséget? Miért esett egy nő választása a boldog békeidőkben arra, hogy a prostituáltak élet­módját, munkáját válassza? A korabeli rendőrtisztek erre lakonikus egyszerűséggel válaszoltak, megélhetési okok miatt. A megélhetési okkal közös gyökerű a másik, az erkölcsi magyarázat. A témához morális oldalról közelítve kimondható, hogy szinte minden kor, minden kultúra erkölcsi lesüllyedésként fogta fel az örömlányok tevé­kenységét. De itt meg kell vizsgálni a felnőtté válás útját, a neveltetést, illetve a kör­nyezetet, ahonnan a prostituáltak érkeztek, illetve azt is érdemes meggondolni, milyen sokként érte a főváros világa azokat, akik a vidék eldugott falvaiból érkeztek Budapestre, s lettek idővel a szexuális kizsákmányolás áldozatai. Budapest nyomortanyáin, munkásszállóiban a gyereklányok olyan környezetben nőttek fel, amely a XXI. századból visszatekintve elképzelhetetlennek, visszataszító­nak tetszhet. Ebben az esetben a lányokat nem feltétlenül az utolsó kétségbeesés vit­te a pénzszerzés eme útjára, hanem a tömeges együttélésből származó, a szokásostól eltérő életmód alakította eltérő morális felfogás. Az emberi természetből adódóan más erkölcsi nézet fejlődik ki azokban, akik rossz körülmények között, akár több csa­láddal, idegen emberrel összezsúfolva élnek együtt. A szeméremhez, nemi intimitás­hoz való viszonyuk ettől szabadosabbá vált, mivel magánszférát kialakítani, ahová szükség - alvás, tisztálkodás, szerelem, betegség - esetén a lakótársak szeme elől visszahúzódni lehetetlen volt. Az ilyen környezetben nevelkedő lányok és asszonyok alapvetően ki voltak téve a közösségbeli férfiak szexuális közeledésének is. Kiválóan szemléltette az ebből fakadó férj és feleség közötti viszályokat Fejes Endre Rozsda­­temető című regényében. Ilyen körülmények között a lányok már azt megelőzően is komoly és érzelemmentes vagy akaratuk ellenére bekövetkező szexuális kapcsolato­kon eshettek át, hogy maguknak kellett előteremteniük a megélhetéshez szükséges javakat. Vagyis egyszerűen mindennapos volt számukra az út, amely a prostituáltak világába vezetett. Figyelembe véve az ilyen környezeti hatásokat, kijelenthető: az

Next