Valóság, 2007 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2007-12-01 / 12. szám - SZÁZADOK - GEREBEN ÁGNES: A második világháború frontjairól a Gulágra

54 GEREBEN ÁGNES: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FRONTJAIRÓL A GULÁGRA Ezután következett be a tragédia: Sztálin a blokádba zárt Leningrád felszabadítására küldte Vlaszovot, és a német állásokba mélyen beékelődött hadseregét nem engedte vis­szavonulni. A tábornok két hónapot töltött katonáival a mocsarakban, élelem, fegyver, légi támogatás nélkül. Emberei dögöt ettek, és kanibalizmusra vetemedtek — végül azután megadták magukat az őket körülzáró német alakulatoknak. Andrej Vlaszov a vinnyicai hadifogolytáborba került, ahonnan egyenesen a német had­vezetéshez vitték, tárgyalni. Viszonylag gyorsan megszületett a megállapodás: a számos megalázó feltétel ellenére a tábornok vállalta, hogy névleges parancsnoka lesz egy nagy létszámú - ám a háború utolsó néhány hetéig lényegében csak papíron létező - hadsereg­nek, amely a Vörös Hadseregnek nem annyira katonai, mint inkább morális megtörését szolgálta volna. A hadifoglyok egyenruhát kaptak: a német uniformis bal karjára egyszerűen felvarrták a ROA betűket, a Rosszijszkaja Oszvobogyityelnaja Armija - Orosz Felszabadító Hadsereg - szavak rövidítését, az orosz nemzeti lobogó fehér-kék-vörös színeit imitáló pajzson. Hitler az oroszok iránti megvetésében és bizalmatlanságában csak 1944 szeptemberében szánta rá magát, hogy engedélyezze a homogén orosz hadosztályokból és egy kisebb légi­erőből álló Orosz Felszabadító Hadsereg felállítását. 1944 novemberében Vlaszov tábornok összehivatta az Oroszországi Népek Felszabadítási Bizottságát. A bolsevik-és szovjetellenes szervezet november 14-én Prágában kiadott mani­­fesztuma nem kötelezte el magát se a német nemzeti szocializmus, se a zsidóellenes politika mellett. „Tisztességes békét kívánt Németországgal,,, és kötelezettséget vállalt a Berlinnek nyújtandó, de „az orosz becsületet, függetlenséget nem sértő segítségnyújtásra,,.41 A jókora késéssel létrehozott Vlaszov-hadsereghez való csatlakozásra azonban nem mu­tattak készséget az addigra ugyancsak felállított nemzetiségi alakulatok, köztük a Krasznov tábornok parancsnoksága alatt álló kozák egységek. Himmler is csak 1945. április 25-én egyezett bele, hogy a kozák hadtest Vlaszov parancsnoksága alá kerüljön.42 Addigra már se a németeknek, se a Vlaszov hadsereg parancsnokainak nem maradt moz­gástere. Noha a tábornokot már várta egy repülőgép, hogy Spanyolországba menekítse, ezt a szcenáriót már nem tudta elfogadni. Elfogták, visszavitték a Szovjetunióba, ahol halálra ítélték, és kivégezték. Az ítélet szövegét 1946. augusztus 2-án körbeadta a szovjet sajtó. FELHASZNÁLT IRODALOM AFANASZJEV, J. 1996: Drugaja vojna, Moszkva APPLEBAUM, A. 2005: A GULAG története. Európa Kiadó, Budapest. ARMSTRONG, J. 1955: Ukrainian Nationalism: 1939-1945, New York AVTORHANOV, A. 1988: Imperija Kremlja. Szovjetszkij tyip kolonyiaszma, Garmisch-Partenkirchen BLJUM, A. 1996: Jevrejszkij voprosz pod szovjetszkoj cenzuroj 1917—1991, Szentpétervár BOLSAJA 1928: Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopegyija, Moszkva. CHURCHILL, W. 1999: A második világháború. Európa Kiadó, Budapest CSERKASZOV, K. 1963: Genyeral Kononov: otvet pered isztorijej za odnu popitku. Melbume ELLIOT, M. R. 1973: The United States and Forced Repatriation of Soviet Citizens, 1944—1947. Political Science Quarterly, 1973, 58. kötet GEREBEN Á. 2000: Antiszemitizmus a Szovjetunióban. PolgArt, Budapest GEREBEN, Á. 2001: Egyház az ateista államban. PolgArt Kiadó, Budapest. GEREBEN, Á. 2007: Beszélgetések a Gulag-ról, előkészületben GORJAJEVA, T. 1997: Isztorija szovjetszkoj polityicseszkoj cenzuri. Moszkva GULAG 1999: GULAG: Jevo sztroityeli, obstatyeli i geroji. Frankfurt am Main—Moszkva (szerk. Dobrovolszkij, I.) GULAG 2002: Glavnoje upravlenyije lagerej 1918—1960. (összeáll. Kokurin, A. és Petrov Ny.) Moszkva KEMÉNYFI B. 1989: Magyar leventék a sarkkörön túl. Magvető, Budapest

Next