Valóság, 2010 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám - MŰHELY - KÖVENDY KATALIN: Hunyadista kamaszok

KÖVENDY KATALIN: HUNYADISTA KAMASZOK kapcsolatosan korábban megemlítődött, azaz Tolvaj Gábort - aki Kövendi Istvánt és Grosics Gyulát említette Kövendi Istvánt - aki, mint ahogy fentebb láttuk, termé­szetesen a testvérét, Kövendi Gyulát és Tolvaj Gábort is említette -, valamint Grosics Gyulát kihallgatták, így 1960. április 12-én a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó osztálya tanúkihallgatási jegyzőkönyvet vett fel Kövendi Istvánnal a Hajdúböszörményi Dózsa Tsz-ben Tolvaj Gábor ügyében.44 Kövendi Gyula kihallgatá­sáról, ha egyáltalán volt, nincs anyag, csak a róla írt jellemzések. Ugyanitt, ezeknél a lapoknál található ii. a dossziéban az a dokumentum, amely Kövendi Gyulának, az 59-es közlekedési vállalat, a későbbi Debreceni 6-os Autóközlekedési Vállalat jogászának „megbízhatóságát”, a munkahely betöltésére való alkalmasságát fél oldalas, rövid kis írásban közli. Ebben leírják, hogy ő, a munkahe­lyi felvételéhez csatolt önéletrajzában „őszintén bevallotta” hunyadista múltját, és azt is őszintén megemlítette, hogy 1956-ban az Ikarus munkástanácsába beválasztották. Mindezek ellenére megbízhatónak tartják a vezetői munka ellátására. „Bizalmas beosz­tásával kapcsolatban a felszabadulás utáni magatartását figyelembe vettük, és javasol­tuk az állás betöltésére, nyilvántartásban való meghagyása mellett”45 - áll a pár soros szövegben. A figyelmet tehát továbbra is kiérdemelte, és noha „csak” vállalati jogász­ként, de végre elhelyezkedhetett a szakmájában. A vastag dosszié egy hátsó, eldugott keménypapírú borítékjában található egy szintén szigorúan titkos minősítésű levél, amelyet a Belügyminisztérium III/2-es osztályáról írtak Dr. Kövendy Gyula ügyében a Hajdú-Bihar megyei Rendőrkapitányság Politikai Osztályának 1966 augusztusában. Ebben újra leírják igen röviden összefoglalva a teljes hunyadista pályafutását: „1945. január 29-én Rajkán önként jelentkezett a Hunyadi SS hadosztályba. A felszabadító csapatok elől 1945. február 2-án Németországba települt.” (!) Természetesen megemlítik, hogy „az ellenforradalom idején az Ikarus gyárban bevá­lasztották a végleges Munkástanácsba. Ténykedése az anyagából nem tűnik ki.”46 Egy másik dossziéból, az 1959-ben összeállított, az 1956-os budapesti gyárak, üze­mek munkástanácsait vizsgáló anyagból látható, hogy tényleg nem tudták megállapí­tani, milyen szerepe volt Kövendy Gyulának a munkástanácsban. A neve mellett csak annyi szerepel, hogy: „nevezett aktív tagja volt a munkástanács elnökségének. Az el­lenforradalmat megelőzően, mint fizikai munkás dolgozott. Állítólag horthysta hadbíró volt.”47 A Tolvaj Gábor ügyében történő nyomozások során, az 1960-as kihallgatásán tehát, Kövendi István a tanúvallomásában elmondta, hogy 1945 januárjában ismerte meg Tolvaj Gábort, mint elhurcolt leventét, mert az 1926-ban és az 1926 után született fiúkat a frontra induló pótszázadba kellett beosztani.48 1945 nyaráig voltak együtt, utána, jú­liustól más területeken vállaltak munkát (leírva: „eggyel voltam, kérett haza, válaltunk munkát”). Ténykedésük kimondottan tankcsapdák és futóárkok építésében merült ki. Maga az érintett így vallott a hadosztályba való belépéséről: „A Hunyadi páncélos SS alakulathoz önként jelentkeztem, azért, hogy a frontszolgálatra ne osszanak be, va­lamint azért, hogy a fent jelzett egységnél kedvezőbb életmód volt biztosítva, pl. ruha, élelem.”4'’ Arra a kérdésre Tolvaj Gábor, hogy kikkel volt együtt, Kövendi Istvánt és Grosics Gyulát említette. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem szólt korábban soha hunyadista múltjáról, a következőket mondta: az ember „...hasonló dolgokért igen nagy megrázkódtatásokon ment keresztül, vagyis állásából elbocsájtották, bebörtönözték, vagy munkaképtelenné

Next