Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám - SZÁZADOK - KÖVENDY KATALIN: "Nyírábrány koronázatlan királya" (Családtörténet Kövendy Gyula önéletrajzi írása alapján)
58 KÖVENDY KATALIN: „NYÍRÁBRÁNY KORONÁZATLAN KIRÁLYA” Ehhez hozzájárult az alábbi nyilatkozat is: „Nyírábrány község Népi Bizottságától. Igazolás. Alulírottak, mint a Nyírábrányi Népi Bizottság tagjai igazoljuk, hogy Kövendy Gyula, nyírábrányi lakos politikai tevékenysége úgy a múltban, mint a felszabadulás után, a nép érdekeit szolgálta; minden ténykedése a népi demokráciának előmozdítója volt községünkben, amelyet nem bizonyíthat jobban, mint hogy nevezett volt az a birtokos, aki egyedül maradt a községben a felszabadulás alkalmával. (...) Igazoljuk, továbbá, hogy nevezett tagja volt a Nemzeti Bizottságnak, Népi Bizottságnak, és elnöke a Termelési Bizottságnak, mely tömegszervezetekben végzett munkája során soha nem állott szemben a népi demokrácia célkitűzéseivel, hanem igyekezett azt döntően és hatékonyan a nép érdekeinek legmegfelelőbben megoldani és végrehajtani. Fentiek alapján a Népi Bizottság megállapítja és igazolja, hogy fent nevezett munkássága és jelenléte Nyírábrány községben a népi demokrácia szempontjából nem káros, hanem annak fejlődésére és haladására szükséges. Nyírábrány, 1949. február hó 28. Aláírások: M. Fúró János, F. Fark Sándor, Fúró József, Debreceni Gyuláné, Musek Miklós, S. Fark János. A másolat hiteles: 1949. évi március 1. Marikovszky v jegyző P.H. ” Nem sokkal később a meghagyott 100 hold földből 86 holdat - hivatalos felszólításnak engedve - felajánlott az államnak haszonbérbe. Ezzel megvetette a megalakulóban lévő Nyírábrányi Állami Gazdaság alapjait. A megtartott 14 holdon alkalmazott nélküli gazdálkodásba kezdett: két lovat, egy tehenet és néhány sertést hagytak meg neki. Nagy segítségére volt Zsurka János, egyik leghűségesebb gazdasági alkalmazottja. 1950. január 14-én felszólítást kapott, hogy a házukat, amelyben felesége negyven éve, ő maga is nem kevés ideje élt, adja át az állami gazdaság részére. Helyette semminemű lakhelyet nem jelöltek vagy utaltak ki számukra. A - nem helybéli - tanácselnöknek nem volt kifogása az ellen, hogy Nyírábrányban maradjanak. Ajánlotta, hogy kéredzkedjenek be a plébániára, ahol van bőven hely, ott bizonyára ellakhatnak. Javaiktól megfosztották, majd szó szerint az utcára tették őket. 1950. január 28-án elköltöztek Nyírábrányból. Dr. Kövendy Lajosék 72 fogadták be debreceni házukba Kövendy Gyulát, feleségét, Horkovics Arankát, valamint annak húgát, Horkovics Erzsébetet. Jóval később, a hetvenes években, amikor ezt a házat szanálták, Kövendy Gyulának, mivel családtagként volt bejelentve, nem akart a hatóság önálló lakást kiutalni, csakis Dr. Kövendy Lajos örököseinek. - A meghagyott 14 hold földet feles művelésre volt kénytelen kiadni, amit Zsurka János és Velőti Ferenc vállaltak el. - Nem sokkal később tagosítás címén az egy tagban lévő 14 holdas földrészt elvették tőle, és 14, azaz tizennégy, azaz egy holdas darabban adták „vissza” - a község egész, ismétlem, egész területén szétosztva azokat. Művelésük lehetetlen volt.Az Államnak történő ingyenes felajánlás formájában vált meg ettől a földtől. - 1950. május 1-jével katonai nyugdíját megvonták. - 1957. február 1-jétől folyósították újra a nyugdíját; a katonáknak, rendfokozatra való tekintet nélkül, egységesen havi 600 Ft-nyi összeget juttattak.73 Kövendy Gyula és felesége soha többet nem jártak Nyírábrányban. Szeretteik voltak, gyermekeik nem...