Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám - SZÁZADOK - KÖVENDY KATALIN: "Nyírábrány koronázatlan királya" (Családtörténet Kövendy Gyula önéletrajzi írása alapján)
60 KÖVENDY KATALIN: „NYÍRÁBRÁNY KORONÁZATLAN KIRÁLYA’ történésze” Kövendy Kálmánról id. Kövendy Gyula és Kövendy Domokos egyik testvére kedves, meghatározó személyiségű tanáráról ír. A Székely Oklevéltár 4. Új sorozat Székely népességi összeírások 1575-1627 (Demény Lajos bevezetésével és jegyzeteivel, Erdélyi Múzeum- Egyesület, Kolozsvár, 1997) az 1575-ös, Báthory István fejedelem oldalán harcoló marosszéki székelyek között említi Bothos Jacabot. (33-34.) A Giorgio Basta által 1602-ben összeírt marosszéki nemesek, lófők, darabontok katonai összeírásában (134. 145.), valamint az 1614-es Bethlen Gábor korabeli Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, valamint Csík-Gyergyó-Kászonszék-beli főnépek, lósok, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírásában a primőr székelyek között szerepel Bothos Gál. (197, 250.) In: http://mek.oszk.hu/03400/ 03416/ index.phtml (letöltés 2010. augusztus 7.). Balogh Judit is közli (A székely nemesség, i. m.) Appendixében a Primőrök és jobbágytartók az 1614-es lustra alapján Marosszék primorjainak és jobbágytartóinak listájában Bothos Gál primőr, 5 helység (Vecze, Tompa, Sóváragyia, Madaras, Mogyorós) birtokosa nevét. A tompai Bothos család (Székelytompa) múltjáról többoldalas leírás található Gligor Róbert László: Székelytompa tegnapjai (Nyárádszereda, 2005. 4-5., 12-14.) helytörténeti monográfiájában. Itt olvasható, hogy a Bothos család 8 alkirálybírát és 3 főjegyzőt adott Marosszéknek. Bothos Gál Báthory Istvántól kapott tompás örökös birtokot és nemességet, amelyet Bethlen Gábor fejedelem is megerősített azzal, hogy „ a reformata szent hitben továbbra is buzgolkodjék". Bothos Péter 1640 táján telkéből egy darabot kiszakítva, azon fatemplomot építtetett, Segesváron harangot öntetett. 1657-ig Erdély szinte minden hadjáratában részt vett, a fejedelemtől oldalkapitányi rangot nyert. 1655- ben, II. Rákóczi György idején alkirálybíró volt. Lecsapoltatta a tompai tavat, ezáltal a falu hatalmas termőterületekhez jutott. Bothos Ádám az 1848-as szabadságharcban esett el. Bothos Gábor Garibaldi oldalán harcolt, Olaszországban esett el. Bothos Kálmán főhadnagyként harcolt a szabadságharcban, később a falu és a református egyház patrónusa és jótevője volt (az ő idejében valósult meg a tagosítás), mintagazdasággal rendelkezett a faluban. A Bothos család tompas ága fiágon kihalt. 10 Lásd a Maros megyei közéleti napilap, a Népújság tudósításait In: http://www.hhrf.org/ nepujsag/05okt/5nul 012t.htm; http://www.hhrf. org/nepujsag/05okt/5nul007t.htm; http://www. hhrf.org/nepujsag/ 03okt/3nul014t.htm; A magyar lakosságú falu Marosvásárhelytől 14 km-re, a Tompa-patak torkolatánál fekszik, közigazgatásilag Nyárádszeredához tartozik. (letöltés 2010. szeptember 5.) 11 Orbán Balázs szerint Kövend is egyike Aranyosszék ősi falvainak, mely egy 1219-es határjárási okmányban Kuen, egy 1291-es és egy 1313-as adománylevélben Kuend néven tűnik fel. ,Vagyonon felül egy másik kis csermely lázra nyiló torkolatjában fekszik Kövend, Aranyosszék azon egyetlen faluja, hol egy nemzetiség: a székely és egy vallás, az unitárius van képviselve.” Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (Pest, 1868, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis, 2003), XVI. Aranyosszéknek a Keresztesmező felső részén fekvő falui. In: http://mek.niif.hu/04800/04804/html/201.html (letöltése 2010. július 24.). Az 1400-as évektől szerepel térképen. Egy 1424-es, Zsigmond király által kiadott irat említi az Aranyosi székbe való székelyek kapcsán Kewendi Ferencet (MOL, Régi jelzet: Q 320/ARANYOS A 21). 1441-ben a Kolozsmonostori Konvent iratai között szerepel egy ügyvédvalló latin nyelvű iratban Kewendi Máté. (Régi jelzet: Q333/AB 1438 76 3). Barabás Samu: Székely Oklevéltár 8. 1219—1776 (MTA, 1934) művében említi Kövendi Domokost, aki 1450-ben tiltakozik Aranyosszék nevében a kolozsmonostori konvent előtt a székelyektől kihasított földek miatt (76.). 1473-ból Kövendi Mihály családját említi (130-131.). In: http://mek.oszk. hu/ 07300/07368/index.phtml (letöltése 2010. július 31). Kövend Aranyosszék közigazgatási, hadi és vallási központja volt hosszú ideig. A XVII és XIX. század közepéig sok közgyűlést tartottak itt. A kövendi Kövendy [Nagy], a mi családunk tudomásom szerint nem áll rokonságban sem a klasszika-filológus Kövendi Dénessel - Kiss család - és leszármazottaival, sem a mi családunkéval megegyező vezetéknevű - mátészalkai szocialista politikussal és családjával. Az egyes helységekből elszármazott, de egyéb vezetéknevű emberek sokszor megkülönböztetésként vették fel, vagy kapták meg az elszármazásuk eredetére utaló, eleinte csak ragadványnevet, amely később, az eredeti vezetéknév elhagyásával vezetéknévvé lépett elő. A végződések (y vagy i) tekintetében pedig mára meglehetős összevisszaság és „szabadság” uralkodik. 12 Korábban Mezőkövesd, Mezőkövesd néven szerepelt, a Mezőségben való földrajzi elhelyezkedésre utalva. 13 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, i. m., XXIV. Marosszék szerepe az 1848-49-i forradalomban. http://mek.niif.hu/04800/04804/html/172.html (letöltés: 2010. július 24.) 14 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-49. évi szabadságharcban. ////. (Budapest, Heraldika, 1998.) 456-457. Gegő József, az apa gyászjelentésén többek között a következő mondatok állnak: „Midőn hazája szólította, tétova