Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám - SZÁZADOK - KÖVENDY KATALIN: "Nyírábrány koronázatlan királya" (Családtörténet Kövendy Gyula önéletrajzi írása alapján)
KÖVENDY KATALIN: „NYÍRÁBRÁNY KORONÁZATLAN KIRÁLYA’ 61 nélkül ajánlotta fel vérét a szabadság szent ügyéért és teljesítette hazafiúi kötelességét. És midőn kettétört a kard, és gyászba borult hazánk, akkor mint egyszerű ember meg tudta nyerni mindenki szeretetét, becsülését, mert szilárd jellemű, erős akaratú férfiú maradt...” Gegő Károly, a fiú gyászjelentéséből néhány sor: „ Ismét kevesebb eggyel a derék szabású, régi hazafiaknak száma. A boldogult ifjúságától kezdve a koporsóig tollal, szóval, tettel, és ha kellett, karddal is híven szolgálta a közügyeket és hazáját...” In: Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjtemény. In: http://pilot.familysearch.org/ recordsearch/start.html#p home (letöltés: 2009. február 19.) 15 Bisothka Gábor (1841) építész, vállalkozó, református presbiter, több középület - többek között a Csokonai Színház - építője Debrecenben, épített középületet, színházat Prágában, Bécsben. Bisothka Gábor (1879) A Budapesti Királyi József Műegyetemet végezte el, Szatmár megyében a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatalnál, Kiskunhalason városi főmérnökként dolgozott, később Pozsony város főépítésze volt. Mint több Bisothka fiú, ő is hősiesen részt vett az I. világháborúban. Bisothka István (1881) Budapesten érettségizett, majd felsőfokú építőipari iskolát végzett, 1906-ban szerzett oklevelet, 1908-ban önállósította magát Debrecenben. Az ő munkája egyebek között a volt Református Fiúiskola épülete Hajdúszoboszlón. Az I. világháborúban tanúsított bátorságáért kétszer Signum Laudis kitüntetést, Horthy Miklóstól az 1930-as évek végén őrnagyi rangot kapott. Bisothka János (sz. 1883.) Lőcse főépítésze volt, az I. világháborúban az olasz fronton hősi halált halt. (Bisothka Gáborról és Istvánról rövid leírást lásd Hajdú Vármegye és Debrecen szabad királyi város személyi adattára A-L, Debrecen, 1940., Fülöp Gabriella közlése In: http://pepi.hupont.hu/4/hajdu-varmegye-esdebrecen-sz-kiralyi; Bisothka Gáborról lásd HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár, AKVI 20402 anyaga). Érdekességként jegyzem meg, hogy Gyóni Géza egyik igen szép, „Magyar asszony írja...” című versét Bisothka Gábornénak ajánlotta. (Táb. Ujs. febr. 12.: »Bisothka Gáborné úrnőnek« - B. H. máj. 16. - Bocskai Hirl. máj. 17.) In: http://mek.oszk. hu/00600/00664/00664.pdf (összes letöltés: 2010. október 6.) 16 Kövendy Ferencről és Kövendy Gyuláról lásd Kövendy Katalin: Kövendy Ferenc hősi halott nyughelye. In: http://nemfelejtjuk.blog.hu/ 2010/06/23/rokonok_a_nagy_haboruban_2 (letöltés: 2010. július 27.) 17 Kövendy Domokos A Hortobágy hasznosításáról szóló tanulmányairól is ír Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), 63-74. In: http:// hbml.archivportal.hu/data/files/ 144710344.pdf; és Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei (HBmL Évk. IV. Szerk. Gazdag István, Debrecen, 1977) 5-17. In: http://hbml.archivportal.hu/data/ fites/144551170.pdf. Itt olvasható: „Ha Kövendy Domokos merész álmai nem is valósultak meg, valóban az utókor úgy emlegetheti, hogy volt egy tudós és merész álmodozó, aki legalább kezdeményezni merészelt, s gondolkodásában korát jóval megelőző eszmét képviselt.” (letöltés: 2010. július 21.) A Debreceni 2. Honvéd Huszárezred tiszti rangsorolását lásd a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum oldalán: http://www.hm-him.hu/rang/cd/1918/talal-index.php?talalev=1918& talalkod=467 (letöltés: 2010. július 25.). Kövendy Gyula hadi érdemérmei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban találhatók: Osztrák Császári Vaskorona Rend III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; Ezüst Katonai Érdemérem (Nagy Signum), hadiszalagon, kardokkal (harmadszori adományozás); Bronz Katonai Érdemérem (Signum Laudis), hadiszalagon, kardokkal; Károly Csapatkereszt; Sebesültek Érme, szalagján egy sávval. Valamennyi kitüntetést a hadi díszítményekkel és a kardokkal kapta meg, ami azt jelenti, hogy hadi tetteivel érdemelte ki őket. Kövendy Gyula: Háromszori saját véremben fürdéssel tarkított életem rövid leírása. (Saját tulajdonban lévő önéletrajzi írás, az eredeti példány 63 oldal. A régi géppel írt anyag szerkesztett, komputerbe írt változata 66 oldal. Hivatkozásaimban ez utóbbi anyagot használom. A továbbiakban: K. Gy. Önéletírása.) K. Gy. Önéletírása, 28. Vecsey Ervin későbbi, 1944-es alezredesi rangsorolása a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rangkeresőjében, In: http://www.hm-him.hu/rang/ cd/ 1944/talal-index.php?talalev= 1944&talalkod=756 (letöltés: 2010. július 31.) K. Gy. Önéletírása, 28-29. Uo. 29. Anyja Kállay lány volt, Kállay Izabella. K. Gy. Önéletírása, 29. Uo. 30. Uo. 32. Uo. A vitézségi érme, a világháborús Vaskoronarend babérlevél díszítéséről van szó, ami a nagy forradalomban beleakadhatott valamibe és leszakadhatott. Később természetesen ezt pótolták. Sőt, érdemérmeinek ékszerész által készíttetett, kissé lekicsinyített másait hordta társasági és ünnepi alkalmakkor az atilláján. K. Gy. Önéletírása, 33. 1918. november 10-én a magyar kormány Handler Gyula, betegsegélyező pénztári igazgatót bízta meg Debrecen város főispáni teendőivel és 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30