Valóság, 2014 (57. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - SZÁZADOK - Halmágyi Miklós: Örökölt jelképek és újraértelmezésük az első ezredforduló korában
HALMÁGYI MIKLÓS: ÖRÖKÖLT JELKÉPEK ÉS ÚJRAÉRTELMEZÉSÜK... 27 a koronán így vannak elrendezve a kövek, utalhat arra a korabeli felfogásra, mely a királynak papi szerepet tulajdonít.50 A halántékok fölötti lemezeken látható kövek és gyöngyök elrendezését Decker-Hauff a Jelenések könyvének egyes helyei alapján értelmezi (Jelenések: 4:27; 21:21; 22:2). Az összeállítás központi helyén levő smaragd jelképezné a Trónon Ülőt, aki fölött smaragd szivárvány ível. Körülötte négy piros kő a négy élőlényt, további piros kövek Isten hét szellemét. Huszonnégy piros kő a huszonnégy vén jelképe volna (Jelenések 4,27). A 12 gyöngy jelképezheti mennyei Jeruzsálem 12 kapuját (Jelenések 21,21). A nagy smaragd alatt és fölött látható 2x3 gyöngy a Jelenések további részével magyarázható: a gyöngyök az aranyszemcsékkel az élet folyójának két oldalán levő fákat jelképeznék, az élet fáit, melyek minden hónapba gyümölcsöt hoznak, levelei pedig „ad sanitatem gentium”, „a népek egészségére valók”. (Káldi György Vulgatából készített fordítása szerint: Jelenések 22,2.) A népek (gentes) a pogányok. Mivel a pogányok térítését a császárság irányítja, megmagyarázható az eddig még nem értelmezett 8 gyöngy szerepe: ezek a császárságot jelképezik.51 A német Birodalmi Koronán látható képek ószövetségi jeleneteket ábrázolnak, a szövegek is az Ószövetségéből valók. A Koronán levő kövek elrendezésének értelmezéséhez azonban - Decker-Hauff értelmezése alapján - a Jelenések könyve hívható segítségül. A homlok feletti lemezek esetében elképzelhető, hogy az ószövetségi főpap melltáskáját jelképezi a kövek elrendezése. Ha ez az értelmezés helyes, elmondhatjuk, hogy a Birodalmi Korona készítői is újraértelmeztek egy régi jelképet. Az ezredforduló korának további fontos jelképe a Szent Lándzsa. A Birodalmi Koronához hasonlóan ma ez a tárgy is a bécsi Schatzkammerben látható. Az idők során újabb és újabb értelmezéseket fűztek hozzá. Megismerésében fontos segítségünkre van Peter Worm tanulmánya. Mielőtt áttekintjük a Schatzkammerben látható lándzsáról való fontosabb értelmezéseket, érdemes odafigyelnünk arra, hogy a lándzsa mint jelkép a kereszténység előtti germán gondolkodásban is szerepet játszott: Wotant lándzsával kapcsolta össze a germán mitológia.52 Mint látni fogjuk, a szent lándzsában keresztény ereklyét láthatunk, de hatalmi jelvényként is tekintettek rá. Widukind, 10. századi szász történetíró szerint már I. Konrád német király (911-918), jelvényei között is jelen volt a lándzsa. Amikor Konrád halálos ágyán feküdt, megbízta fivérét, hogy egyezzen ki a szász Henrik herceggel, és adja át neki a királyi jelvényeket, köztük a lándzsát.53 Más változat olvasható Liudprandnál, Cremona püspökénél, aki ugyancsak a 10. század második felében alkotott. Liudprand szerint az uralkodói jelkép Nagy Konstantin lándzsája volt. Sámson, itáliai úr adta át Rudolf, burgund uralkodónak. Itt II. Rudolfról van szó (912-937). Rudolftól Henrik, német király szerezte meg ezt a fontos jelképet. A lándzsán helyezték el azokat a szögeket, amelyek Krisztus testét átütötték. Az ereklyével ellátott lándzsa sorsdöntő csatákban is szerepet kapott. 939-ben, a birteni (xanteni) csatában I. Ottó csapatai megütköztek Ottó lázadó fivérének, Henriknek és szövetségeseinek seregével. Liudprandnál olvashatjuk, hogy amíg a csata tartott, Ottó a lándzsán levő szegek előtt Mózesként imádkozott övéiért. Vitézei végül legyőzték a lázadókat.54 Widukind tájékoztat minket a magyarok számára vereséggel végződő augsburgi csata lefolyásáról (955. augusztus 10.). Itt is szerepet kapott a lándzsa. I. Ottó pajzsot és a szent lándzsát megragadva („arrepto clipeo ac sacra lancea”) támadott a magyarokra.55 Widukindnál nincs szó arról, hogy a lándzsa Krisztus szenvedésével vagy egy szenttel kapcsolatban volna, de a szerző a szentsacra) szóval jelöli ezt a fegyvert. Uralkodói jelképként tűnik föl a lándzsa Regensburgi Arnold művében, de ott is kapcsolatban van a kereszttel. Arnold művéből megtudhatjuk, hogy amikor III. Ottó