Valóság, 2015 (58. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 10. szám - MŰHELY - Szász Lajos: Az etruszk - magyar "rokonságról"

CSAJÁGHY GYÖRGY: AZ ETRUSZK-MAGYAR „ROKONSÁGRÓL” 105 Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség (szerk. Varga Géza, in. Bronzkori magyar írásbeliség, írástörténeti Kutató Intézet, Bp., 1993) Váray László: Ott minden szó dal (Kagylókürt, 2000. 28. 12-17.) Váray László: Rendhagyó indiai ének (Kagylókürt, 2004. 37. 14-21.) Vásáry István: A régi Belső-Azsia története (Második, átdolgozott kiadás, /Magyar Őstörténeti Könyvtár 19./, Balassi Kiadó, Bp., 2003.) Vavrinecz Béla: A magyar népzene, mint őstörténeti forrás (Magyar Fórum, 1996. 18.) Vemesi C, Caramelli D, Dupanloup I, Bertorelle G, Lari M, et ah: The Etruscans: A Population-Genetic Study. Am. J. Hum. Genet., 2004. 74: 694—704. JEGYZETEK 1 Az elméletet már a Kr. e. I. sz.-ban élő görög szó­nok, Dionüsziosz (Dionysziosz) Halikamasszeusz felállította. 2 Pallottino, 1980. 3 Egyesek a raetus-ból eredeztetik az etruszkok nevét. Strabón szerint ez Tyrrhénosz, lyd király­fi nevéből származik. Tyrrhénosz Héraklész és Omphalé leszármazottjának, Atysnak egyik fia volt, akinek ínséges időben, sorshúzást követően a nép egy részével távoznia kellett Lydiából. Vö.: Strabón, V. II. 2. (1977. kiadás, 243.) 4 Vö.: Herber-Martoss-Moss-Tisza, 2005. 250. 5 Servius Tulliust egyesek szabin etnikumhoz tarto­zónak vélik, mások az etruszk Mastama királlyal azonosítják. Vö.: Herber-Martoss—Moss—Tisza, 1993. 252. 6 Érdekes, hogy Mastama neve némiképp össze­cseng Mittani (Hanigalbat) egyes hurri királyainak (I II—III. Suttama, és Parrattama) neveivel. Vö.: Roaf, 1998. 133. 7 Bibliotheca Etrusca, 1986. IV. tábla 8 Vö.: Horváth, 1992; Trugly, 1994, 2008; Csajághy, 2005. 9 Alinei, 2005. 10 Alinei, i. m. 2005. 7. 11 Alinei, i. m. 45. 12 Alinei, i. m. 441. 13 Alinei Budapesten, 2004. június 1-jén, a Magyarok VI. Világkongresszusán tartott előadásának nyi­tószavai. Továbbá: Benedekfy, 2012. Patrubány Miklós főszerkesztői könyvismertetőjében, a könyvborítón. 14 A helyes sorrend Kr. e. IV-III. évezred. Alinei történeti, régészeti stb. tévedései több helyütt felbukkannak, pl. mikor a Kárpát-medencei késő­neolitikus ún. „lengyeli” kultúrát a korai neoliti- kumba helyezi (i. m. 463.). 15 Alinei, i. m. 11-12. 16 Alinei, i. m. 9. 17 Alinei, i. m. 21. 18 A „török” népnév használata nyelvészeti körökben (köztörök, „r”-török, „z”-török stb.) elfogadott, de 31 az Alinei által használt leegyszerűsített elnevezés 32 történeti szempontból már kifogásolható. Egyfelől 33 a „törökként” említett népek etnogenezise amúgy is bonyolult. Másrészt e népek meghatározó nyelvi­etnikai elődeinek türk (turk) elnevezése az általuk létrehozott birodalmakkal van összefüggésben. A magyar őstörténettel foglalkozó tudományos alapon dolgozó körökben általánosan ismert, hogy az első türk birodalom létrejötte Bumin-Istemi testvérpár nevéhez fűződik és 551 tájára tehető, míg a máso­dik Elteris (Kutlug) vezetésével 687 körül alakult meg (Vásáry, 2003). Bár a türk-török népnév elődei már évszázadokkal korábban megjelenhettek (mint arra Alinei is utal, i. m. 454.), de a IV-III. évezred­ben bizonyosan nem, így tehát használata ebben az összefüggésben semmiképp sem indokolt. 19 Alinei, i. m. 11. 20 Marcantonio (2006. 156.) elmélete az ázsiai ma­gyar ősnyelvről. 21 Vö.: Alinei, i. m. 282-299. 22 Varga szerkesztésében és részben általa írt könyv tanulmányai, köztük állítólagos brozkori „ma­gyar” vonatkozásokkal. 1993. in. 11-36., 97-210. 23 Varga, uo. 107. 24 Varga idézett munkáinak megjelenése idejében már létezett az etruszk-magyar elmélet korábbi változata, de a szerző akkor még természetesen nem ismerhette Alinei nézeteit. 25 Ilyen Isidorus Hispalensis (Etymologiae sive origines IX. 2,66) adata, mely szerint az avarok a Kaukázuson keresztül Egyiptomig eljutottak). Vö.: Szádeczky-Kardoss, 1998. 16. 26 Varga, i. m. 137. 27 Vö. Szekeres István éles, de hihető kritikájával, a világhálón lévő tanulmányának 146-151. oldala­in. Forrás: epa.oszk.hu/01400/01445/00008/pdf/ EPAD1445_acta_hungarica_2013_l_131-155.pdf 28 Pallottino, 1980. 212. 29 Varga, i. m. 181. 30 Vö.: Gyulafehérvári ref. Kollégium, Telegdi- Kájoni, Dobai-Décsi, Kaprosi, Bél stb. magyar rovásírásos ábécéivel. Forrai, 1983. 188., 190., 193., 184., 195., 196. Forrai, 1983. (?) 24. Vö. Varga, i. m. 180. Alinei, i. m. 268.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék