Valóság, 2016 (59. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 1. szám - Szegedi László: Az időzített bombák hatástalanítása

SZEGEDI LÁSZLÓ: AZ IDŐZÍTETT BOMBÁK HATÁSTALANÍTÁSA 3 Ez a rendszer előnyös volna a munkavállalónak is, hiszen az otthoninál sokkal maga­sabb fizetése által nagyobb életszínvonalat tudna biztosítani a családjának, akikhez végül önként haza fog térni és vágyni. Ezzel pedig növeljük a kibocsájtó országok lakosságá­nak általános életszínvonalát is, vagyis végső soron mindenki a saját szülőföldjén fogja megtalálni a maga boldogulását, ott fogja látni a saját jövőjét. A munkavállaló megismeri a fejlettebb társadalmi viszonyokat, új ismereteket szerez, kitágul a látóköre, amit a saját hazájában is kamatoztatni tud. Esély nyílik tehát arra, hogy a fejlődő országokban is ren­dezettebbé váljanak a közállapotok. Nekünk sem kell majd azon aggódnunk, hogy miként tudjuk elejét venni a nyugdíj­­rendszer összeomlásának, és ugyanakkor hogyan leszünk képesek megtartani a kulturális identitásunkat. Nem kell azt sem számolgatnunk, hogy mennyi a szolgálati idő és mennyit kell még elérni a nyugdíjkorhatárhoz. Csak egyetlen kritérium marad, az 50 éves életkor. (Ami elejét veheti a fiatal magyar népesség kivándorlásának is, hiszen itthon sokkal jobb feltételeket talál.) Ezt a munkaerőt nem feltétlenül kellene behozni Európába sem, akkor, ha 50 vagy 100 évre bérelnénk egy (majd egyre több) nagyvárosnyi területet (500-1000 km2) Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyes fejlődő országaitól. Ezekben a városokban a környező vi­dékek munkaereje által létre lehetne hozni azt a termelési volument, mely a magyar nyugdíjrendszer igényeit is ki tudná elégíteni. Mivel magyar felségterületről volna szó, az adóbevételek onnan áramlanának idefelé, a magyar nemzeti jövedelmet gyarapítva. Ezzel egyben kisebb fejlett térségeket is létrehoznánk az adott országban, melyek a te­rület visszatérte után is ott maradnának. Magyar kultúra- és nyelvszigeteket alakítanánk ki világszerte. Ezenkívül az ilyen városokban, a hasonló kulturális háttérrel rendelkező, európai migrációs hátterű fiatalokat is munkához lehetne juttatni, akik ott vennének gyö­keret, és akik ma, munkalehetőség híján, a szociális segélyeken tengődnek Európa get­tóiban. Ezeken a területeken egy sokkal nagyobb gazdaságot is létre lehetne hozni, mint amilyenre Magyarországon lehetőségünk nyílna, hiszen ezen városok népessége akár a több milliót is elérhetné, Magyarország jelenlegi népességét is sokszorosan meghaladva. Ha több európai ország is alkalmazza ezt a stratégiát, akkor ez az egész kontinens számára akár egyfajta új európai felemelkedési stratégia is lehet.­ Ahhoz pedig, hogy ezen munkavállalóknak (és a hazai dolgozóknak) legyen munkája, vagyis jövedelme, vagyis be tudják fizetni a nyugdíjjárulékokat, fogyasztás kell. Ebből a szempontból tehát még előnyös is lesz a megnövekedett nyugdíjas réteg, mert ők fogják betölteni ennek a nagyobb számú fogyasztóközönségnek a szerepét (amit egyébként - velük együtt - a nagycsaládosok is betölhetnének). Ez a kapcsolat tehát egy öngerjesztő folyamatot indít el a termelés és a fogyasztás területén: minél több a nyugdíjas, annál több munkavállalóra van szükség és annál több a nyugdíjj­árulék, amiből nagyobb fogyasztás is generálódik, nagyobb gazdaság jön létre. Ez pedig egyben a nyugdíjak hatalmas mértékű megemelését is szükségessé teszi, hogy legyen miből költeni, hogy állandóan magas szin­ten állhasson a fogyasztás, tehát a munka iránti igény. Ezért magát a fogyasztást is sza­bályozni kell (amitől a liberálisoknak bizonyára égnek fog állni a haja), vagyis nagyobb fogyasztást kell előírni a nyugdíjas réteg számára, ha ez lanyhul. Ezt pedig azzal lehet elérni, hogy a nyugdíjukat egyfajta bankkártyán kapják meg, és az erről való költés egy részét (szükség esetén) bizonyos időhatárhoz lehetne kötni, különben az elveszik. (Erről lehet SMS-t küldeni a nyugdíjas mobiltelefonjára is.) És ezt a rendszert már ma is létre lehet hozni, ha mindenkit, aki 50 éves, nyugdíjba küldünk. A lényeg az, hogy egy nagyobb volumenű gazdaságot hozzunk létre annál, mint amilyet a rendelkezésre álló hazai munkaerő képes lenne fenntartani, aminek a legfőbb

Next