Valóság, 2016 (59. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 6. szám - SZÁZADOK - Szécsényi András: A Turul Szövetség és a munkaszolgálat kezdetei Magyarországon (1935-1936)

SZÉCSÉNYI ANDRÁS: A TURUL SZÖVETSÉG ÉS A MUNKASZOLGÁLAT KEZDETEI... 95 ment ki terepszemlét tartani Svájcba.28 1931 és 1934 között Salló további három külföldi (svájci, walesi, illetve angol) útépítő munkatáborban vett részt, szerzett tapasztalatot.29 1932 májusában már részletes és nagyszabású terv állt az illetékes minisztérium rendelkezésére.30 A Turulban a tagegyesületek 1935-től munkatáborozás céljaira anyagi támogatást is kértek a dékántól.31 Hosszú egyeztetések után végül 1935 júniusában a honvédelmi- és kultusztárca jóváhagyta a végleges tervezetet is.32 Eszerint 50 diák és 50 helyben lakó munkanélküli föld­munkás, vagy napszámos dolgozna 4 hétig a Maros mentén, melynek során a románok által az 1932-es árvízben szándékosan megrongált gátakat helyreállítanák. A célkitűzés egyezett a Turul falukutatóktól ihletett népi irányzatának elképzeléseivel, mind a kormány szólamo­­san ismételt propagandacéljaival. Ugyanakkor leszögezzük, hogy a kétségtelenül meglévő demagóg, populista elképzelések mögötti súlyos társadalmi gondok megoldásának őszinte igénye is munkálkodott mindkét oldalról, megjegyzendő az is, hogy a német minta nem lett volna lehetséges a szövetség nácibarát körei nélkül. Összességében elmondható: a Turul markáns érdekcsoportjai megtalálták benne a számításukat. A táborok sikerén felbuzdulva az egyesület vezetése évente vezetőképző munkatábort rendezett. (Szervezet, propaganda, fogadtatás) A Turul Szövetség nem ért volna el komoly sikert, ha nem részesül állami támogatásban. Az első év után olyan jelentős politikusok álltak mellé, mint Gömbös Gyula miniszterelnök („legfőbb védnök”), Bornemisza Géza miniszter („fővéd­nök”). A kisebb rangú, informális támogatók közül védnökként szerepet vállalt számos neves közéleti és tudományos nagyság, köztük Kornis Gyula, Kuncz Ödön és Magyary Zoltán is.33 A Munkatábor Bizottság (Budapest, VIII. kerület Múzeum krt. 6-8., később IX. Fővám tér 1.) elnöke Végváry József fővezér volt. Az egyes ügyosztályok élére sikerrel nyertek meg patró­­nusokat, neves egyetemi oktatókat, akik a politikai síkú fővédnökség mellett immár az egye­temi elfogadottságot, sok esetben pedig a munkaszolgálat tolóerejét biztosították.34 A Bizottság tényeleges vezetői posztjára az ultrafajvédő Kostyált, helyettesévé a népiekhez kötődő Somlai Mihályt állította a Turul fővezérsége,35 amelynek patrónusai, valamint más befolyásos támo­gatói közül szép számmal voltak jelen a kormánykörökben és a NEP-ben, de a szélsőjobb­­oldal egyes csoportjaiban is, így a szövetség lobbi­érdekét - ahogy más estben is - ezúttal is sikeresen kamatoztatta.36 Megjegyzendő, hogy a kapuvári női tábor működését a később for­mális posztot is betöltő Istvánffy Klára táborparancsnok irányította. A minisztertanács ennek nyomán 1936. május 16-án (1938. májusi kiegészítéssel) anyagi támogatást teremtett. Néhány évvel később Szinay Béla nyugalmazott altábornagy így emlékezett vissza: „Az a tény, hogy egy kivételével minden 1936-os munkatábort a Turul Szövetség rendezte, mindenki előtt érthe­tővé teszi ezeknek a táboroknak erősen nemzeti és őszintén népi szellemét. ”37 Gömbös Gyula támogatását bírva Kozma Miklós belügyminiszter a munkaszolgálat német mintájú beveze­tését szorgalmazta a kormányban, 1936 decemberében maga is megtekintett egy náci tábort, Darányi Kálmán miniszterelnököt azonban mindez hidegen hagyta.38 Jelmondatai a teendőket és az ideológiai összetevőket egyként szimbolizálták: ,,Munkaszolgálat-Országépítés, „Célunk a segítés, eszközünk a munka sportja", illetve Mindenható Isten! Adj munkát, adj kenyeret minden dolgozó magyarnak”.39 Ehhez társult a nők esetében az „Áldásos munkát!” köszönés, amely a táborok elvárt vallásos életvite­lét is mutatta.40 A táborok reklámja igen szerénynek mondható, kisebb plakátokra, illetve a parancsnokság által rendszertelenül megvalósuló, a Turul Szövetség tagegyesületeiben zajló ismertető­ előadásokra korlátozódott. Nincs módunk részletesen ismertetni, mégis annyit érdemes megjegyezni, hogy a munka­­szolgálat hazai fogadtatása viszonylag széles körű és meglehetősen heterogén volt.41 Az ifjúsági lapokban, napilapokban és igényes folyóiratokban folyó jóindulatú polémia mellett (elsősorban Valóság ■ 2016. június

Next