Valóság, 2017 (60. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 7. szám - SZÁZADOK - Kövendy Katalin: Az erdélyi koncepciós perekben védőügyvéd, Tunyogi Csapó Gyula
42 KÖVENDY KATALIN: AZ ERDÉLYI KONCEPCIÓS PEREKBEN VÉDŐÜGYVÉD... Demény Pált Tunyogi ajánlotta maga helyett; az említetteken kívül Pop Sabin és a Komáromit védő ifj. Vásárhelyi János jeleskedtek még a védelemben.168 A súlyos hazaárulásnak számító kirakatper tárgyalásán zömében kivezényelt hallgatóság vett részt, a családtagokat kiszűrték, csak a közeli hozzátartozók lehettek jelen. Amikor Tunyogi egyedül várakozott a folyosón, hogy felhozzák a vádlottakat, odalépett hozzá a belügyi nyomozó osztály vezetője, bizonyos Gruia százados, majd szép csendesen közölte vele, hogy: „Tudom, hogy van három gyermeke.'69 Tudjuk, hogy szereti a családját. A főnököm utasítását tolmácsolom: ne tegyen ebben a perben is nevetség tárgyává bennünket, úgy ahogy csinálta Dávid Gyula esetében! [...] Tudniillik a Dávid Gyula esetében mind a tizenhét vádpont alóli felmentését kértem, jól megindokolva, és ezt írásban is beadtam. Úgy látszik erről tudomást szereztek, jóllehet jó pár hónap volt a két per között, mégis nyilvántartotta ezt Gruia százados.”170 A Dobai-per volt az utolsó nagy, hazaárulási kirakatper. Az interjúban feltett utolsó kérdésre, hogy hogyan sikerült megőriznie erkölcsi tisztaságát a különböző diktatúrák alatt, így válaszolt Tunyogi Csapó Gyula: „Az Úristen segítségével meg tudtam maradni embernek, mindenféle körülmények között... Én mindig az emberiességre voksoltam, és az emberiesség érdekében kívántam élni. Sohasem követtem el senki terhére sem olyat, ami miatt valaki is joggal megharagudhatott volna reám.”171 JEGYZETEK Gyula és a világháborús hősi halott Kövendy Ferenc a két fenti nagynéninél laktak kisiskolás elemista korukban, mielőtt a Marosvásárhelyi Református Kollégiumba kerültek. Dédszüleim, Kövendyék birtoka ugyanis Székelykövesden és Mezőkapuson volt, s ott nagyon messze volt az iskola. Hogy a gyerekeknek ne kelljen gyalogolniuk az iskolába, a nagynéniknél, keresztszülőknél, Bádokon jártak elemibe. Tunyogi-interjú. 1. A következőt fűzte hozzá Tunyogi Csapó Gyula a gimnáziumi évekről beszélve: „huszonkilencen érettségiztünk, és mind a huszonkilenc elvégezte a román egyetemet, és senki se ment el nyugatra a végzettek közül!” Tunyogi-interjú. 4. Kerekes Jenő: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben. In: Somai József szerk.: Szövetkezetek Erdélyben és Európában. Tanulmánykötet. Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2007. 258—264. Digitális változat. Adatbank Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár, [web:] http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_ pdf2621.pdf (letöltés: 2016. október 15.) Vincze Gábor: Interjú. Dr. Tunyogi Csapó Gyulával. Készült: Kolozsvár, 1993. januárjúnius. Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History Archívum. 500. A továbbiakban: Tunyogi-interjú. Köszönöm Körösi Zsuzsanna (1956-os Intézet) segítőkészségét és segítségét, amellyel a munkámat jelentősen megkönnyebbítette. 2 Csomafája - falu Kolozs megyében, Kolozsvártól 31 km-re, a Borsa-patak mentén. Tunyogi 4 Csapó Elek síremlékét lásd [web.] http:// www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyiszorvanytelepulesek/kolozs-megye/csomafaja (letöltés: 2016. október 18.) 3 Bádok - Kolozs megyei falu Kolozsvártól kb. harminc km-re. A Wikipédia lexikon szerint 6 „nagyobb birtokuk a 19. században a Békéssy, Nagy, Török és Tunyogi-Csapó családoknak volt benne.” Tunyogi Csapó Gyula apám dédunokatestvére volt; az ő nagyanyja, tompái Bothos Ilona és az apám nagyanyja, az én dédanyám, tompái Bothos Ágnes, testvérek voltak. Az itt említett Derzsi Nagy család dédanyám másik lánytestvérének, Derzsi Nagy Lajosné Bothos Katalinnak a családja, a Török család törökfalvi Török Károlyné Bothos Ilonának a családja, az ő lánya, törökfalvi Török Jolán lett Tunyogi Csapó Gyuláné. Dédanyám, kövendi Kövendy Gyuláné tompái Bothos Ágnesnek a két kisebbik fia, a későbbi I. világháborús huszártiszt Kövendy 8 Tunyogi-interjú. 5. 9 Uo. 6-7. 10 A közigazgatási szakember Inczédy Joksman Ödön jogot végzett Kolozsváron, 1917-1918-ban alispán, felsőházi tag, Erdély elcsatolása után az Országos Magyar Párt intéző bizottságának Valóság • 2017. július