Valóság, 2018 (61. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 3. szám - IN MEMORIAM TŐKÉCZKI LÁSZLÓ - Tóth Gábor: A nagyvárosi lét filozófiai és irodalmi jelentésrétegei
22 TÓTH GÁBOR: A NAGYVÁROSI LÉT FILOZÓFIAI ÉS IRODALMI JELENTÉSRÉTEGEI amely figyelembe veszi és elfogadja a nézőpontok pluralizmusát és elutasítja a monista magyarázatok dogmatizmusát. Ehhez nélkülözhetetlen azoknak a kultúr- és eszmetörténeti összefüggéseknek a megértése, melyek meghatározzák és bizonyos mértékig irányítják is a városi lét összetett folyamatait. Ezért az említett, a vizsgálódásunkban idézett filozófiai gondolatmenetek és szépirodalmi példák a városi lér speciális társadalmi és kulturális képződményének átfogó megértéséhez jelentettek támpontot és a megértésre törekvő gondolkodás előtt feltáruló nézőpontok sokféleségének egyetlen értelmezési keretben történő együtt-látását szolgálták. IRODALOM Auster, Paul: New York trilógia. Európa kiadó, Budapest, 1991. Benjamin, Walter: Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. Calvino, Italo: Láthatatlan városok. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005. Cséfalvay Zoltán: Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. Csontos János - Lukovich Tamás (szerk.): Urbanisztika 2000. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. Harvey, David: The condition of postmodernity. Malden, Massachusetts, 1990. Justh Zsigmond: Művészszerelem. In: Justh Zsigmond válogatott művei. Ráció Kiadó, Budapest, 2013. Le Corbusier: Új építészet felé. Corvina, Budapest, 1981. Lengyel Péter: Macskakő. Európa, Budapest, 1994. Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai. Szószabó Stúdió, Budakalász, 1997. Lukovich Tamás: VárosVáltozatok. Összegyűjtött urbanisztikai írások. Pallas Stúdió, 2002. Lukovich Tamás — Csontos János (szerk.): A mi Budapestünk 2020: városvíziók. Pallas Stúdió — Attraktor, Gödöllő, 2002. Lynch, Kevin: The image of the city. Harvard University Press, Cambridge, 1960. N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor (szerk.) 2005: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Kijárat Kiadó, Budapest, 2005. Orosz László (szerk.): Nagyerdei megálló. Tanulmányok Vajda Mihály 70. születésnapjára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005. Pólyák Levente: A homogenizáció mintázatai. Új művészet, 2014/3. Takács Ferenc (szerk.): Amerikai elbeszélők. Móra Könyvkiadó, 1994. Vidor Ferenc (szerk.): Urbanisztika, válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest, 1979. Virilio, Paul: Az információs bomba. Magus Design Stúdió, 2002. JEGYZETEK Vidor (szerk.) 1979, 543. Uo. 76. Cséfalvay 1990, 112. Virilio 2002, 17-19. Csontos-Lukovich (szerk.) 1999, 115. Uo. 45. Uo. 49. Le Corbusier 1981, 57. Lukovich-Csontos (szerk.) 2002, 130. Castels 2005, 524. Idézi Lukovich 1997, 56—66. 77. Harvey 1990, 67. Vidtor (szerk.) 1979, 263. Uo. Calvino 2012,48. 1 2 3 4 5 6 A tanulmány az MMA MMKI támogatásával készült. 8 N. Kovács-Böhm-Mester (szerk.) 35. 9 Kant eredeti tézisei a filozófia mint szükségszerű 10 emberi tevékenység lehetőségfeltételeinek és ha- 11 tárainak kijelölésére irányulnak, melynek alapját 12 az emberi létmód természetének transzcendentá- 13lis meghatározása képezi. A német filozófus által 14 megfogalmazott híres kérdések a következők: 15 „Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit szabad 16 remélnem? Mi az ember?” 17 Csontos-Lukovich (szerk.) 1999. 43. 18 Vö. Harvey 1990, 66. 19 Castells 2005, 519. 20 Lukovich 1997, 167. 21 Valóság • 2018. március