Valóság, 2018 (61. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 5. szám - SZÁZADOK - Kövendy Katalin: Kövendy Gyula - egy fiatal ludovikás főhadnagy helytállása a Nagy Háborúban
KÖVENDY KATALIN Kövendy Gyula egy fiatal ludovikás főhadnagy helytállása a Nagy Háborúban nem fog nekünk fájni se az emberhekatombákból kipréselt gőzölgő vérzuhatag, se százezer ember halálsikoltásának rettenetes kardala, mert mi az országunk szíve dobbanásán kívül legfelebb a legközelebbi véreink hangját fogjuk lesni, azokért fogunk reszketni, meg imádkozni. És még azokért sem annyira, mint máskor. Mert nem az a fő, hogy visszajövünk-e, csak az, hogy ne hiába menjünk el... ” (Dr. Berend Miklós törzsorvos) Kövendi Kövendy Gyula (1892-1979), nagyapám öccse, székely (primőr származású)2 gazdálkodó család öt gyermeke közül negyedikként, négy fiú közül harmadik fiúgyerekként látta meg a napvilágot 1892-ben Székelykövesden. Szüleinek Mezőkapuson volt birtokuk, az elemi iskola befejezése után, ahogyan bátyjai és öccse, az 1916-ban a Gyimesekben hősi halált halt Kövendy Ferenc is, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanult és érettségizett. Kövendy Gyula demokratikus érzületű világszemléletet, empatikus emberi viszonyulásra és igazságra törekvő neveltetést kapott felmenőitől; az anyai ágon évszázadokra visszanyúló alkirálybíró tisztségű jogászokat, hős harcosokat, 1848-as honvédtiszteket, apai ágon szintén primőr eredetű, gazdálkodó, az egyház és az oktatás területén, és természetesen a törökverő és egyéb harcokban évszázadokon át jeleskedő, kard- és tollforgató ősöket magukénak tudó szüleitől. Jelleme, jólelkűsége, embertársaira való odafigyelése, kitartása, igazságossága, és nem utolsósorban bátorsága és helytállása miatt bajtársai, felettesei és beosztottjai őszinte tiszteletét és szeretetét vívta ki. A család később, már Kövendy Gyula akadémiai végzése idején, 1914 tavaszán költözött Erdélyből Debrecenbe. Szülei is, ősei is gazdálkodással (is) foglalkoztak Erdélyben; nagybátyja, Kövendy Domokos, aki Pallagon szerzett diplomát, haladó szellemű agrármérnök volt. Hétszáz holdas (bérelt) gépesített birtokot, virágzó tejgazdaságot működtetett a Hortobágyon; a hazai rizstermesztés élharcosa, korát megelőző, modern gondolkodású agrárszakember; Debrecen Törvényhatósági Bizottságának tagja, a városi köztisztasági hivatal megteremtője volt. Kövendy Gyulának az érettségi utáni pályaválasztásakor a katonáskodás és a gazdálkodás között kellett döntenie. Fiatal felnőtt élete kezdeti szakaszára az első, a későbbire a második választás lett jellemző. Kövendy Gyula idős korában önéletírást hagyott hátra; félig már vakon diktálta le élete történetét.Ő írásomban főleg ezt az önéletírást és a m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred Ezredtörténetét használom. A korabeli helyesírású elnevezéseket használom a szövegben; mai elnevezésük és elhelyezkedésük a lábjegyzetekben találhatók. A Ludovikán Stessel Ernő® századparancsnok és Szniszsák (később Szinay) Béla főhadnagy századtiszt irányítása alá került. A Ludovikáról így ír: „Ennek az intézetnek rendeltetése volt belőlünk »embert« faragni, ami többé-kevésbé sikerült is. Testet-lelketszellemet erősítő nagy munka folyt ott.”10 Nem tartozott végig a jeles tanulók közé, ám az akadémia legkiválóbb lovasai között tartották számon, s alsóbb évfolyamosként is a harmadik évfolyamosok lovaglóóráira járt be gyakorlatokat, a voltizsírozás" mutatványszámba