Valóság, 2018 (61. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 5. szám - SZÁZADOK - Kövendy Katalin: Kövendy Gyula - egy fiatal ludovikás főhadnagy helytállása a Nagy Háborúban

58 KÖVENDY KATALIN: KÖVENDY GYULA - EGY FIATAL LUDOVIKÁS FŐHADNAGY... erdős területen katonák társaságában valamelyik hadszíntéren.90 A fényképen Tisza válla mögött, jobbról a negyedik, jól látható, egész alakos fiatal főhadnagy Kövendy Gyula. Kövendy Gyulának és feleségének, komjáthi Horkovics Arankának nem volt gyer­mekük. Az államosítások után, miután teljes vagyonuktól, katonai nyugdíjától meg­fosztották, hétszobás házukból kidobták őket - s cinikusan azt mondta nekik a nem helybéli tanácselnök a lakhatásról, hogy kéredzkedjenek be a katolikus paphoz a plé­bániára —, bátyjához, dr. Kövendy Lajosékhoz (jogász) költöztek Debrecenbe. Kövendy Gyula biciklis hordárként (ma biciklis futárnak mondanánk), vidéket járó mezőgazda­­sági terményfelvásárlóként, lottószámok szelvényellenőrzőjeként dolgozott.91 Kövendy Gyuláék nemzedékének - ha a Nagy Háborút, majd már idősebben és természetesen magasabb rangban a II. világháborút is végiharcolták és életben maradtak -, életük vé­gére mellőzés és megvetés jutott. „Horthysta-fasiszta” megbélyegzéssel illették őket, ha­ditetteikről, a Nagy Háborúban véghezvitt hőstetteikről, helytállásukról sem beszéltek. Mára az őket megillető, méltó helyre kerültek; neveiket, dicső tetteik és létük emlékét odaadóan és tisztelettel őrzi az utókor. JEGYZETEK 1 Kövendy Gyuláról a szerző egy rövidebb, ké­pekkel ellátott írása olvasható a Nagy Háború blogon: http://nagyhaboru.blog.hu/2018/03/01 / egy tisza istvan-foto kapcsán 2 A székely társadalom főnemesi rangja. A kövendi Kövendy, illetve Kövendi Nagy és az anyai ágon tompás Bothos családok primőr családok voltak. Lásd Kövendy Katalin: Az én 1848-as hőseim. A tompás Bothos felmenőim. Publikálom blogspot. 5 2012. https://publikalom.blogspot.hu/ (letöltés: 2017. okt. 23.) 3 Kövendy Ferenc, másodéves műegyetemi hall­gató, a legkisebb fiú a debreceni 3. honvéd gyalogezred zászlósaként 1916 októberében 6 halt hősi halált a Gyimesekben. Kisezüst és Nagyezüst kitüntetéseket kapott hősies maga­tartásáért. Sírja Gyimesközéplokon van a te­metőben. Nyughelyének felkutatása szívügyem volt családtörténeti kutatásaim során. 2010-ben Bánkuti Ákos - Budakeszi Alapítvány - jó­voltából ökumenikusan felszentelt fakeresztet­­ állítottak Kövendy Ferencnek és elesett baj­társainak a Bécsi Kriegsarchivból magkapott sírmeghatározási adatok alapján. Sírjára a „32-es­­ határvadászok útja” Túracsoport - mely Sebő Ödön II. világháborús határvédő hősi harcainak állít emléket a Kelet-Magyarországi Speciális­­ Mentő Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület és a hozzájuk csatlakozó más katonai, pl. a soproni hagyományőrző csoportok helyeznek éves túráik során koszorút. 4 Kövendy Gyula felmenői közül többen harcol­tak az 1848 49-es szabadságharcban. Tompai Bothos Ádám a harcokban elesett; Bothos Gábor Garibaldi seregében harcolt Itáliában; oroszfái Gegő József főhadnagyként harcolt, s a Világosi Fegyverletételi Jegyzőkönyvben szerepel; orosz­fái Gegő Károly főhadnagy dicső haditettét Orbán Balázs örökítette meg. Utóbbiak szere­pelnek Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-19. évi szabadságharcban. 1-3 köt. (Budapest, 1998, Heraldika. 456-457.) művében. Kövendy Gyulának a világháborút követő kato­nai, majd gazdálkodói korszakáról lásd Kövendy Katalin: „Nyírábrány koronázatlan királya” - Családtörténet Kövendy Gyula önéletrajzi írása alapján. Valóság, 2011/1. Kövendy Gyula: Háromszori saját véremben fürdéssel tarkított életem rövid leírása. Saját tulajdonban lévő önéletrajzi írás, az eredeti pél­dány 63 oldal. A régi, írógéppel írt, diktált anyag általam szerkesztett és komputerbe írt változata 66 oldal. Munkám során ez utóbbit használom. A továbbiakban: K. Gy. Önéletírás. A m. Kir. Debreceni 2-ik honvédhuszárezred története 1869-1918. Vitéz Radák Lajos kiadása, Budapest, 1939. A továbbiakban: Ezredtörténet. Stessel Ernő írta a „Hadifoglyok élete Szibériában” (Budapest, 1915.) c. könyvet a krasznojarszki hadifogolytáborról. Később vitéz Szinay Béla altábornagy, aki 1931- 36 között a Magyar Királyi Csendőrség felügye­lője volt. 10 K. Gy. Önéletírás. 8-11. 11 Akrobatikus lovasmutatvány: vágtázás közben a lovas a ló hátán áll, majd az oldalán leugrik róla, utána felugik rá és így tovább. 12 K. Gy. Önéletírás. 10.

Next