Valóság, 2019 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 11. szám - MŰHELY - Biernaczky Szilárd: Afrika megismerésének útján

BIERNACZKY SZILÁRD: AFRIKA MEGISMERÉSÉNEK ÚTJÁN 111 A vallásra buzdítás nem más, mint Allahhoz történő elhívás. Ennek a buzdításnak csak a meggyőzés lehet az alapja, s a szívre a (szóbeli) ráhatás és meggyőzés eszközeivel hat­hatunk. Az erőszak és a kényszer nem illenek olyan térítéshez, amelynek a célja a szív vezetése és a hitbéli dolgok megtisztítása. A küldöttekről szóló történetekben nem tudunk olyasvalakiről, aki az embereket fegyverrel tessékelte volna az Allahban való hithez, s nem a hódítást célzó támadás győzte volna meg őket a hit felvételére.” (536-537. o.) (15) Kecskési Mária: The Matengo in Southwestern Tanzania. History, Tradition, Development [A matengók Délnyugat-Tanzániában. Történelem, hagyomány, fejlődés]. (Rövidített angol nyelvű kiadása a „Die Matengo in Südwest-Tansania" című tanulmány­­kötetnek [München, 2007, Staatliches Museum für Völkerkunde].)­­ Kecskési Mária (1935) az ún. Nyugatra szakadt magyar afrikanisztika jelentős alakja. Tollas Tibor, a neves emigráns magyar költő felesége 1956-ban hagyta el az országot, Bécsben járt egyetem­re, majd Münchenben Vajda László tanítványaként vált etnológussá és Afrika-kutatóvá. Tevékenysége és munkássága legnagyobbrészt a müncheni Staatlichen Museums für Völkerkunde (újabb intézményi nevén Museum Fünf Kontinente) sokrétű működéséhez kapcsolódik. E múzeum kötelékében adta ki többek között nagymonográfia nagyságrendű kiállítási katalógusait (1976,1982), majd professzorával, Vajda Lászlóval és egy német kol­légával együttműködve feldolgoztak egy híres, afrikai maszkokat magába foglaló magán­gyűjteményt (a kötet három különböző nyelvű változatban, 1997, 1997, 1998 jelent meg), amelynek igen figyelemre méltó előszavát Vajdával közösen ő írta. A 2007-ben megjelent és a matengók néprajzát bemutató kötet lényegében a klasszi­kus afrikai népleíró monográfiákhoz hasonlóan az adott etnikai csoport teljes körű leírását foglalja magába. Mintegy bevezetésképpen szó esik a mintegy 300-350 évre visszatekintő prekoloniális múltról, a gyarmatosítás korszakáról (1897-1961), amelynek első majd két évtizedét a német behatolás (1897-től) jellemezte. A matengók vidékére ebben az időben német missziók települtek, amelyek az angol hatalomátvétel után is folytatták működésüket. A kötet bevezetőjében természetesen a terület földrajzi leírása is helyet kap, s melles­leg megtudatjuk, hogy a Matengo felföld mintegy 11410 km2-re terjed ki, és lakosainak száma ma mintegy 450 000 lehet. A továbbiakban a terepmunka adatgyűjtések eredmé­nyei a következő területekre terjednek ki: - gazdasági élet, ezen belül a földművelés, állattartás, vadászat, halászat és gyűjtögetés, kereskedelem, szállítás és a kávétermesz­tés; - házépítés, lakhelyek belső rendszere és felszerelése, a telek elrendezése, pl. hely az állatoknak; - mesterségek és eszközök, agyagművesség, asztalosság, bőrművesség, ko­vácsmesterség stb.; - táplálék és táplálkozás, ételek elkészítése, sörivászat, só kinyerése, dohány és kender; - társadalmi szervezet, ágazat, klán és család, rokonsági terminusok, a családon belül: szenioritás, a törvényes szülők tabuja, a nők helyzete; - kapcsolatok; -jogszolgáltatás, a németek, előtt, a németek idején, az angolok idején, a függetlenség óta; - életkorszakok és átmeneti rítusok, terhesség - születés és gyermekkor, névadási rendszer, gyermekek és serdülők nevelése, házasság, halál és temetés,­­ mágikus és vallásos elképzelések, szokások, legfelsőbb istenben való hit, a lélekkel kapcsolatos fogalmak, a halottak szelleme, ősök szelleme, kultikus helyek szentségek, természeti szellemekben, erőkben való hitek, mágikus szokások (vadászrítusok, agrár rítusok, vetés és aratás; - szájhagyományok, énekek, mesélés, közmondások és találások; - zene és tánc, hangszerek; - játékok, gyermekek és felnőttek körében; - ruházat és személyes dí­­szek-díszítések; - változások a késői 19. és a 20. században: gazdaság és anyagi kultúra, kormányzat, misszionáriusok, nevelés, előrelépési lehetőségek, egészségügy, fejlesztési projektek és tervek, emlékek a múltról a 21. században. Valóság • 2019. november

Next