Valóság, 2019 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - MŰHELY - Falusi Márton: Eszmetörténet és/vagy kultúratudomány - avagy van-e a jog és irodalom kutatásának módszertana?
FALUSI MÁRTON: ESZMETÖRTÉNET ÉS/VAGY KULTÚRATUDOMÁNY... 37 szioizmusa kötötte oly szorosan össze a jogi és az irodalmi tevékenységet, azaz a jog és az irodalom konfigurációjának a jelensége - közelítsük meg azt akár az irodalom, akár a jog oldaláról - a fenti eszmények gyakorlati megvalósításának a kísérletéből vezethető le. Ebben a tekintetben is Cicero szolgál az eredeti példával: az antiókhiai származású költő Aulus Licinius Archias védelmében Kr. e. 62-ben elmondott beszéde, a Pro Aulus Licinio Archia Poeta Oratio - röviden: a Pro Archia - tekinthető annak a szónoklatnak, amely talán először teremtette meg a jog és a humaniórák között azt a kapcsolatot, amelynek létét eziránt fogékony jogászok és irodalmárok egyaránt állítják két évezred óta, s amelynek modern reinkarnációját találjuk meg napjaink »jog és irodalom« néven ismeretes kutatásaiban.” Uo. 85. 27 Robin West: Authority, Autonomy and Choice: The Role of Consent in the Moral and Political Visions of Franz Kafka and Richard Posner. In 99 Harv. L. Rev. 384 (1985). Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 224. ..A határozatlansági tézis következetes érvényesítése ugyanis ahhoz vezet, hogy lehetetlen volna a jog fennálló rendszerével szemben bármilyen kritikát megfogalmaznunk. Ha a jog szövegeinek jelentése folyamatosan »elillan«, s ha soha nincs végső instancia, ami meghatározná, hogy a lehetséges jelentések közül melyiket tekintjük »igazinak«, akkor nincs mit kritika tárgyává tenni, és amennyiben a valamelyik kiszemelt jelentéssel szembenállóként tételezett - irodalmi, morális, politikai, jogi - narratívák jelentése ugyanilyen természetű, akkor nincs mivel.” Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 184., vö. Az amerikai kánonvitára, különösen Stanley Fish „interpretive communities”-fogalmára gyakran hivatkozik a jog és irodalom. Lásd: Stanley Fish: Is There a Text in this Class?: The Authority of Interpretive Communities. Harvard University Press, Cambridge, MA., 1980. 29 Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 175. 10 Lásd ezekhez: Mi a magyar? Szekfü Gyula (szerk.) Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1939. 11 Király István: Ady Endre. Magvető Kiadó, Budapest, 1970. 12 Lásd ehhez: Perecz László: Nemzet, fdozófia, „nemzeti fdozófia". Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2008. 13 Babits Mihály: A magyar jellemről. In Mi a magyar? i. m. 78. 14 Fehér M. István: „Az eszme érzéki ragyogása " — Esztétika, metafizika, hermeneutika (Gadamer és Hegel), 123-199. [web:] real.mtak. hu/3545/1/1055730.pdf (2018. 03. 23.) 15 Fontos egybeesés figyelhető meg Bődig Mátyás „reprezentacionalizmus”-fogalma és az újhistorizmus ’representation’-fogalma között. Bődig a jogi tudás esszenciális, állandó struktúrájába vetett hitre alapított jogbölcseletet illeti ekként. Lásd: Bődig Mátyás: Az interpretivizmusprobléma. In Bődig Mátyás - Győrfi Tamás - Szabó Miklós: A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004, 143-163. 16 Northrop Frye: A kritika anatómiája. Helikon 28 Kiadó, Budapest, 1998., Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom. PhD- értekezés. Szeged, 2007, 17. [web:] http://doktori. bibl.u-szeged.hu/1916/1 /Nagy Tamas ertekezes. pdf (2019. 04. 16.) 17 Hayden White: A történelem poétikája. Narratológiai kihívás a történetírásban. Aetas 2001/1. szám. Uő: A történelem terhe. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 33—46. 18 Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 166. 19 Uott. 20 Robert A. Ferguson: Law and Letters in American Culture. Harvard University Press, Cambridge, Mass., and London, England, 1984. 21 James Boyd White: The Legal Imagination: Studies in the Nature of Legal Thought and Expression. University of Chicago Press, 1973. 22 Robert M. Cover: The Supreme Court 1982 Term, Foreword: Nomos and Narrative, 97 Harv. L. Rev. 4(1983) 23 Clifford Geertz: Local Knowledge: Fact and Law in Comparative Perspective. In Local Knowledge, Basic Books, New York, 1983., Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 51. 24 Stephen Greenblatt: A társadalmi energia áramlása. In Kiss Attila Attila, Kovács Sándor s. k. és Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv, Ictus-Jate Irodalomeím. Csop., Szeged, 1996. 355-372., Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 51. 25 Nagy Tamás: Jog és irodalom - valami jog van ami irodalom, i. m. 54. 26 „A korai köztársaság jogászainak ez a (neo)klasz30 Paul Ricoeur: A narratív azonosság. Seregi Tamás (ford.) In Narratívák 5. A narratív pszichológia. László János, Thomka Beáta (szerk.) Kijárat Kiadó, Budapest, 2001. 31 Szentpéteri Márton: Eszmetörténet és irodalomtudomány. In Helikon 2009/1-2, 14. 32 Uo. 15. 33 Donál R. Kelley: Új eszmetörténet a globális korban. In Helikon 2009/1-2, 31. 34 „Ezzel szemben a Szöveg a jelölt vég nélküli elhalasztódását végzi: a Szöveg késleltető, tere a jelölőé. A jelölőt nem szabad »a jelentés első pillanatának«, a jelentés előszobájának tekintenünk, hanem inkább annak utóhatásának. Ugyanígy, a jelölő vég nélkülisége sem valamilyen ki