Valóság, 2020 (63. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - MŰHELY. SYMPHONIA UNGARORUM - TANULMÁNYOK NAGY GÁSPÁR ÉS SZOKOLAY SÁNDOR ÉLETMŰVÉRŐL - Pécsi Györgyi: Millenniumi ódák Nagy Gáspár költészetében. Symphonia Ungarorum, Hullámzó vizeken kereszt
SYMPHONIA UNGARORUM - TANULMÁNYOK NAGY GÁSPÁR ÉS SZOKOLAY... 105 A költő bevezető tűnődését gyönyörű látomásos kép követi, a kompozíció egyik legtökéletesebb darabja: Reggel van mint ezer éve királyi kos vízhez ballag vadszeder közt ér a fényre talpát befonja a harmat krisztustövis érintené Ura föntről koronázná szeme forog a Nap felé nem vagyok még olyan bárány ki a háromságot érti kortyolom vizét tengernek pannon tónak a legszélin mit mondanak tengerszemnek arra lovagló királyok pogány harcokból győztesen s könnyeik tavába látok csak az Isten megsegítsen! Csupa szépség, finomság, naiv báj, fény és ragyogás! A honfoglaló magyarokat még pogány királyi bárány várja, de már kiválasztott, az égi üzenet hordozója - a Jelenések könyvének Báránya a kora kereszténység ismert ikonja szakrálisba átfordult jelentése a következő szakaszban világosodik meg: „bizony a Pásztor állhat itt / ki érettem is halni megy.” Nem testvérharcban, hanem szakrális rítusban, a krisztusi megváltás beteljesülésének felismerésében, egyfajta üdvtörténeti rítusban veszi fel a kereszténységet a nemzet. Ezért „Koppány köveit is tisztán”, engesztelő áldozatként, s nem legyőzött ellenségként építi a falba Szent István. Az államalapítás idilljét az iskolalapítás idillje követi, Pannonhalma, s egyik első, bizonyosan magyar diákjának, a későbbi Boldog Mórnak a Szent Imre legendában megörökített találkozása Imre herceggel, majd az idillt megtöri a belviszály és az ifjú herceg halála. A fájdalomtól megtört Istvánt viszont már hangsúlyozottan a mai költő szólítja megrendült hálaadással: „égi anyát választottál / amikor ott sírva sírtál /[...]/ végül hozzá fohászkodtál / oltalmába ajánlottál / minden élőt s követ rögöt / azt is aki elköltözött.” A költemény sugallatos történelemidézése szerint a „tatár török s más hadurak” okozta pusztulás széléről mindannyiszor Jézus Krisztus keresztje, az erős keresztényi hit, s a szent királyok erőt adó példája mentette meg népünket. A nyolcadik tételben fogalmazódik meg a vers legfontosabb - és Nagy Gáspár egész költészetének sokféle formában megfogalmazott - alapüzenete: „mert ameddig egy harang szól / és a tájban áll kőkereszt / Isten addig ott araszol / ladikodban s veled evez.” A költemény utolsó négy tétele látomásos költői értelmezés, megrendült értéktanúsítás: világunk valamennyi szeglete, a csillagos égtől a vizek mélységéig a transzcendens Isten és Mária, a magyarok nagyasszonya oltalma alatt áll, ezt a kegyelmet pedig csak a hála illetheti. Az énekmondó végül feloldódik, elszemélytelenül az énekben, a gótika templomépítőinek névtelenséget parancsoló belsővé tett törvénye szerint: a közös sors megélt élménye semmiféle disszonanciának nem hagy rést, az ország szent királya, a haza hű vitézei űzöttségükben is gyönyörűek, megmaradásra, méltóságra serkentők. Valóság • 2020. június