Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 3. szám - SZÁZADOK - M. Lezsák Gabriella: Tudománypolitika és régészet a két világháború közötti Magyarországon. A kolozsvári régészeti iskola a „visszatért Észak-Erdély” alatti időszakban

M. LEZSÁK GABRIELLA: TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS RÉGÉSZET... 35 ÉTI jelentés 1943. 2. 36 Zichy István, az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója egy 1941. június 24-én kelt levélben úgy rendelkezett, hogy az Erdélyben előkerült népvándorlás kori leletek feltárását az ÉTI Régészeti Szakosztálya az Erdélyi Nemzeti Múzeummal együttműködve önállóan lássa el, a feltárt leletek pedig az MNM Orsz. Magyar Történeti Múzeum tulajdonát képezik addig, amíg az erdélyi múzeumok ásatási területeinek kije­lölése és az erdélyi múzeumok egymáshoz való viszonyának megállapítása nem történik meg. A levél László Gyula családi hagyatékában található. 37 Tamás 1941,411 —412. 38 Az EME történetéről ld.: Szabó T. 1942. A jutta­tások azonban gyakran akadoztak. Erről Roska 1940-ben az egyetem kari tanácsának írt levelének részlete is tanúskodik: „Egyelőre nem kérhettem a teljes létszámú tudományos személyzetet, mert várnom kell, amíg az Erdélyi Múzeum Egyesület vezetőségével megállapodásra jutok, hogy hány gyakornokot tudna fizetni mostani rossz anyagi viszonyai közt is. Nekem gondolnom kell a vidéki gyűjteményekre is, s ezek feladataival is szá­molnom kell, s mint a múltban, most is minden tekintetben rendelkezésükre kell majd állnom. És gondolnom kell arra, hogy fokozatosan azok ré­szére is neveljek embert. ” (SZTE Lvt., a kolozsvári FJTE BNYTK iratanyaga, 7. doboz, ad 81/1940.). 39 Roska ezt több alkalommal levélben is megköszönte Hómannak­ ,h­árom éven belül már másodszor volt 64 túl kegyes nekem a múltakért elégtételt szolgáltatni. A mostani talán a legsúlyosabb természet, mert régi posztomra állít vissza, ahol a köznek a legtöbbet tudok használni, mert otthon vagyok, ismerem a megoldásra váró feladatokat s tudom, miképpen és hol kell azokat megfogni...” Roska Márton levele Hóman Bálintnak (részlet), Debrecen, 1940. október 20. OSZK Rt. Fond 15/1323. 2. „.. .ezúton is hálás köszönetet mondok, hogy annak idején révbe vezettél Debrecenbe s aztán hazahoztál, hogy ami erőm még van, itthon áldozzam fel..." Roska Márton levele Hóman Bálintnak (részlet), 1942. július 5. OSZK Rt. Fond 15/1323. 3. 40 Banner 1990, 158. 41 Vincze 2009, 99. 42 Roska 1942, 464. 43 Roska 1941b, 136-138. 44 Roska 1941b, 136. 45 Roska 1941b, 137. 46 Roska 1941b, 138. 47 Kora középkori munkássága is jelentős: Gáli 2011-2012, 27-56. 48 SZTE Lvt., a kolozsvári FJTE BNYTK iratanya­ga, 7. doboz, 246/1940-41. dosszié, 81/1940. 49 Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, a kolozsvári FJTE BNYTK ülések, 1941-1942/1 1941. novem­ber 27., III. rendes ülés/2. 50 Az okokról ld.: Sas 2005, 102., és Roska Ferenczire vonatkozó iratait: MTA Kt. Ms. 4547/49.; MTA Kt. Ms. 4547/46. 51 Roska 1944, 44., MMACS 2002, 269. 52 Mozsolics Amália 1941. május 12-én került állo­mányba (VKM Rangsora, 1941.). 53 SZTE Lvt., a kolozsvári FJTE BNYTK iratanya­ga, 7. doboz, 246/1940-41. dosszié, 81/1940. 54 Gaal 2012, 98. 55 Sárándi 2015, 469. 56 Részlet László Gyula: Pro memoria c. dokumen­tumból. A dokumentumot közli: Sárándi 2015, 469. 57 Balassa­ László 2001, 47; Benkő 2012, 70. 58 Sárándi 2015, 469. 59 Roska Márton és Visky Károly jellemzése. SZTE Lvt., a kolozsvári FJTE BNYTK iratanyaga, 9. doboz, 218/1940-41.132. sz. 60 SZTE Lvt., a kolozsvári FJTE BNYTK iratanya­ga, 9. doboz, 218/1940-41.132. sz. 61 Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, a kolozsvári FJTE BNYTK ülések, 1940-41. 1941. március 27. V. rendes ülés, 343. sz. 62 László Gyula részletes életrajzát ld.: Balassa­ László 2001. Rövidebben: M. Lezsák Gabriella: árpád. btk. mta. hu/eletrajzokil 05-laszlo-gyula. html 63 Turul Szövetség: a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között. Hazafias, keresztény, nemzeti radikális, honvédelmi szellemiség és revíziós törekvések jellemezték (Kerepeszki 2012.). Bartha Miklós Társaság: 1925-30 között működő politikamentes szervezet. Az 1920-as évek kon­szolidálódott politikai, gazdasági, társadalmi vi­szonyai között kívánta egybegyűjteni az egyetemi elit fiataljait. Célja: „a fiatal nemzedék hazaszere­tetének, hazafias gondolkodásának ébrentartása”. Tagsági feltétel: „tudományos vagy irodalmi érté­kű munkák megalkotása” (Sebestyén 1981.). 65 Balassa—László 2001, 66. 66 Balassa-László 2001, 66. A Márciusi Frontról és a magyar népi írók mozgalmáról ld. pl.: Borbándi 1983, Gyurgyák 2007, 67 Sas 2005, 107. A némileg más megszövegezésű iratanyagot közli még: Sárándi 2015,461-486,467. 68 Sárándi 2015, 469. 69 Részlet Fettich Nándor 1941. november 28-án László Gyulához írt leveléből. A levél László Gyula családi hagyatékában található. 70 Hóman Bálintról van szó. 71 Tasnádi Kubacska András (Budapest, 1902- Budapest, 1977) geológus, paleontológus, a paleopatológia magyarországi megteremtő­je, 1941-től az Országos Természettudományi Múzeum I. oszt. őre, 1945-től főigazgatója (MMACS 2002, 877-878.). 72 ÉTI jelentés 1943, 2. 73 ÉTI jelentés 1943, 2. 74 ÉTI jelentés 1943,3. és ÉTI jelentés 1944,2. Valóság • 2021. március 67

Next