Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám - Kortársunk, Erkel - Gombos László: Erkel Ferenc utódlása a Zeneakadémián. Pozícióharcok a zenei életben az 1880-as évek végén
90 KORTÁRSUNK, ERKEL Gobbi Henrik, Langer Viktor, Reményi Ede és Ábrányi Kornél. LEGÁNY Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873. Bp., Zeneműkiadó, 1976,119. 4 Bár a belügyminiszter hivatalosan 1876. január 1 -től nevezte ki Erkel Sándort a Nemzeti Színház operai részlegének igazgatójává, a pozíciót ténylegesen már Richter távozásától, 1875 áprilisától betöltötte. Lásd BONIS Ferenc: A Budapesti Filharmóniai Társaság százötven esztendeje (1853-2003). Bp., Budapesti Filharmóniai Társaság - Balassi Kiadó, 2005. 36. 5 A három kiváló tanáregyéniség nevét, akik a zeneszerzés, az ének, illetve a cselló főtárgyat oktatták, magyar változatban használják, mivel az évtizedek során megkerülhetetlen tényezői voltak a főváros zenei életének, és a korabeli dokumentumokban is így szerepeltek. Többször is ígéretet tettek a magyar nyelv elsajátítására, ami nem járt teljes eredménnyel. 6 Lásd t. k. Budapesti Hírlap, 1886. október 5. és november 4. 7 BÓNUS: i. m. (2005), 47. 8 Erkel Sándor, a század egyik legkiválóbb magyar karmestere, maga is szívesebben vállalt több vezénylést a számára terhes igazgatói feladatok helyett, de kényes helyzetbe került, amikor a sokkal fiatalabb, külföldről érkezett Mahler beosztottja lett. Utódát nehezen találták meg az év közepén. Amint a Pesti Hírlap írta 1888. augusztus 25-én: „Az igazgató-válság még mindig tart, a mennyiben sem Nikisch lipcsei, sem Mottl, a jelenleg berlini, sem pedig Schmiedt [Schmitt], braunschweigi karnagy nem fogadta el a felajánlott igazgatóságot; azért egyelőre még Erkel Sándor végzi az igazgató teendőit. " A Fővárosi Lapok írta Erkel Sándorról 1889. augusztus 22-én: „nem kereste ezt az állást s nagy kérdés, hogy elvállalja-e". A szakirodalom Erkelt 1892-től nevezi meg a daláregyesület országos karnagyaként, de a korabeli sajtó beszámolói szerint már 1890 végétől (ekkor kezdődött meg az 1892-es budapesti halárünnep szervezése) ebben a tisztségében vett részt a választmány ülésein. Lásd Budapesti Hírlap, 1890. december 23. 10 Utóbbi megállapítást a Fővárosi Lapok idézte a Szegedi Naplóból 1889. augusztus 20-án, az eseményekről részletes beszámolókat közölt augusztus 19. és 22. között a Budapesti Hírlap, a Fővárosi Lapok, a Pester Lloyd és a Pesti Napló. 11 HERPY Miklós: Aggházy Károly: Egy Liszttanítvány élete és kora. Közreadja: GOMBOS László, Bp., Rózsavölgyi és Társa - MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2018. 12 „Sind Sie disponirt. Geehrter Freund, einen Ungarn aufzunehmen? Warum nicht? Joachim ist ja selbst aus Ungarn gebürtig. [...] Zudem halte ich Carl Aggházy für sehr befähigt als Pianist und gebildeten Musiker. Er produzirte sich bereits mit anständigen Erfolg in Paris, Brüssel, etc; spricht gut deutsch und französisch, und ist seit vorigem Jahre angestellt als Lehrer am hiesigen Conservatorium (nicht an der Musik Akademie welche ich die Ehre habe zu präsidiren, - sonst würde ich ihn nicht gerne fortlassen). / Falls Sie auf Aggházy reflectirten, schreiben Sie ihm ihre Bedingungen. " HERPY: i. m. (2018), 77-78. 13 Bónis Ferenc 1965-ben megjelent Aggházy-szócikkét vette át 1983-ban a Brockhaus-Riemann zenei lexikon, itt azonban már nem említik Trefort meghívását. 14 A napilapok 1889. január 1-én közölték a hírt, hogy Erkel megválik zeneakadémiai állásától, és hogy az uralkodó jelentős összeget, évi 2000 forint kegydíjat engedélyezett számára az udvartartás művészi keretéből. 15 Nemzet, 1889. január 12. 16 Bolza Anna grófnő, Csáky Albin kultuszminiszter felesége. 17 KOZOCSA Sándor: Justh Zsigmond naplója és levelei. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977,492. 18 Gobbi Henrik, akit Liszt nagyra becsült, 1879 őszétől tanított a Zeneakadémián zongora fő- és melléktárgyat, eleinte csak az alsóbb osztályokban. Nyugdíjazását követően szinte eltűnt a magyar zenei életből. Élete utolsó évtizedében, az 1910-es években a Fodor Zeneiskolában tanított. Lásd GYÖNGYÖSI Szilvia: Gobbi Henrik, a Zeneakadémia zongoratanára. Liszt és Gobbi kapcsolata , Muzsika, 2001. április, 34-36. 19 Dr. Hubay Károly, a Harmonia zeneműkiadó és hangversenyrendező cég vezérigazgatója. 20 OSZK Kézirattára, Levelestár, Hubay-Justh levelek no. 4. 21 OSZK Kézirattára, Levelestár, Aggházy-Justh levelek no. 30, dátum nélkül. Idézi HERPY, i. m. (2018), 160. 22 Valószínű, hogy Chován figyelmét az álláslehetőségre Szendy Árpád hívta fel, aki szintén Szarvason született, és Chován apjánál, Zsigmondnál kezdte meg zongoratanulmányait. Szendy az 1888-1889- es tanévben önként ismételte a negyedik osztályt a Zeneakadémián, és emellett segédtanárként a vonós tanszakon tanította a kötelező zongora tárgyat. Szendyről lásd SZIRÁNYI Gábor: Szendy Árpád, Liszt Ferenc tanítványa , Parlando, 2011, 2. szám (www.parlando.hu), 23 Weimar, 1879. július 14. ECKHARDT Mária: A Zeneakadémia Liszt Ferenc leveleiben . A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Szerk. UJFALUSSY József, Bp., Zeneműkiadó 1977, 18-68., ide: 45. Liszt az utolsó idézett mondatban feltehetően Erkel Gyulára gondolt, akit apja Juhász helyett alkalmazott a Zeneakadémián. Liszt május 12-én Trefort Ágostonhoz írott levelében Gobbi Henriket összhangzattan- és zeneszerzéstanárnak javasolta, Erkel mégis zongoratanárnak vette fel (i. m. 44.). Valóság • 2021. január