Várad, 2008 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám
Magyarok, románok és cigányok osztanak meg közös életteret a régióban, tehát etnikai és vallási értelemben változatos terepről van szó, mely társadalmiságában ugyanakkor egységességet mutat: tradicionális, paraszti közösségekről van szó. 2. Schudson például a Watergate-botránynak az amerikai emlékezetben betöltött hatását vizsgálva megállapítja az emlékek manipulálhatóságának gátjait. Schudson, Michael: 1992. Watergate in American Memory: How We Remember, Forget and Reconstruct the Past. New York: Basic Books. 3. Assmann, Jan: A kulturális emlékezet, írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest. 1999. 58-63. 4. László János a néphistória és a történelem-történetek fogalmat is használja. László: Történelem, elbeszélés, identitás. In: Magyar Tudomány. 2003/1. 54—63. 5. Carr, David: A történelem realitása. In: N. Kovács Tímea (vál.) és Thomka Beáta (szerk.): A kultúra narratívái. Narratívák 3. Bp. 1999. 69-84. 6. Ricoeur ki is tágítja a fogalom kereteit, úgy fogalmazva, hogy az analogikus átvitel révén a mindenkor-enyémvalóság ,,mindenkor-miénkvalóságba” vált át, ami egy sokkal tágabb keret, heterogén momentumok szintézise, mégis a miénk-érzés hatja át. Ricoeur, Paul: A történelem írása és a múlt megjelenítése. Műhely, 2002/1., 54-62. 7. Hivatkozza Click, K. Jeffrey és Robbins, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől” a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. In: Replika, 1999. 37. sz., 19-43. 8. A ponyvairodalom és a hírközlő eszközök szerepét Katona Imre is jelentősnek tartja, meglátása szerint a népi történeti tudat jelentős része nem tapasztalati összegzés, hanem készen kapott, átvett elem. Katona. Parasztságunk történelemszemlélete. In: Kósa László (szerk.) Népi társadalom. 189-204. 9. Calhoun narratív identitásról beszél. Calhoun, Craig, 1997. Társadalomelmélet és identitáspolitikák. In: Zentai Violetta (szerk): Politikai antropológia. Budapest. X./1977. 99-113. 10. Kulcsár Szabó Ernő - Szirák Péter: Történelem kultúra - medialitás. Előszó. In: Uő szerk. Történelem - kultúra - medialitás. Budapest. 2003. 7-14. 11. Carr képies megnevezéssel élve,kontinuitáselméletről” beszél. Carr i. m. 70. 12. White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, 1997. 180. 13. Tóth Mária a szajki (Baranya megye) németek körében készített életrajzi interjúk kapcsán azt a meglepőnek tűnő megállapítást teszi, hogy kvázi ugyanazok a nyelvi sztereotípiák fordulnak elő minden általa vizsgált elbeszélésben, s ezek pedig lokális (táji), valamint etnikai alapúak. Tóth: Az élettörténetben megjelenő etnikai identitás. In: Szűcs Alexandra (szerk.): Hagyomány és modernizáció a kultúrában és néprajzban. 1998. 77-85. 14. Vö.: Braudel, Ferdinand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. In: Gyurgyák/Kisantal (szerk.): Történelemelmélet. 2. kötet, Budapest, 2006. 157-1182. 15. Halbwachs azt állítja, hogy „bár a kollektív emlékezet erejét és tartalmát abból nyeri, hogy számos ember támogatja, mégiscsak individuumok azok, akik egy csoport tagjaiként emlékeznek”. Idézi Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 64—68. 16. Gadamer hatástörténetről beszél (Wirkungsgeschichte): a múlt éppen olyan, amilyennek a mából visszatekintve mutatja magát. Hivatkozza Gyáni Gábor. Gyáni: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 135-136. 109