Várad, 2018 (17. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám
szerkesztő: az első oldalon az illető hónaphoz köthető valamilyen történelmi eseményt felidéző metszet képe, alatta öt rubrika: napok, református, római katolikus és görögkatolikus nevek és ünnepek felsorolása, valamint a napkelte és napnyugta ideje az adott napon; a második oldalon az ábrázolt történelmi eseményhez fűzött magyarázat olvasható, valamint pár sornyi üres hely, ahová a naptár tulajdonosa írhat feljegyzéseket, elvégzendő feladatokat, illetve legalul az illető hónapban a különböző helységekben rendezett vásárok időpontját közlik. Érdemes felidézni néhányat a hónapokat jelző történelmi események közül: január - Vazul herceg megvakítása, 1037. február - Budai Nagy Antal forradalma [sic!]; március - az 1848-as forradalom Erdélyben; május - Dózsa György ceglédi beszéde, 1514. június - II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, 1703-1711. október - az őszirózsás forradalom, 1918. október 31. Érdemes felidézni, mit írtak erről a második oldalon: Vata, Budai Nagy Antal, Dózsa György, II. Rákóczi Ferenc, Horea és 1848 újra meg újra bilincselt szelleme az első világháború után hatalmas erővel széttépte láncait. Egy új világrend megalapozásához kezdett, de megint bilincset vetettek rá. A legaktuálisabb rajz december hónaphoz kötődik: egy munkást, egy parasztot és egy értelmiségit ábrázol, felirata: Együtt a Magyar Népi Szövetségben, a másik oldalon pedig az alábbi lelkesítő szöveg, Az egyenlőség és megbékélés útján címmel: „Ma újra és örökre sikerült szétszaggatni a láncot. Az annyiszor vérbe fojtott igazság a népek, nemzetek egyenlőségének zászlajával előttünk jár, s vele a szabadság szelleme. Mi magyarok a Magyar Népi Szövetségben harcolunk mellette s diadalra visszük, ha kel, életünk árán is.” A naptárban sok érdekes olvasnivaló volt, kezdve a szépirodalommal: Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Létay Lajos, Kiss Jenő, Reményik Sándor, József Attila versei, Kós Károly, Asztalos István, Nagy István elbeszélései, de közzétették Banda András földműves legény két versét is. Gondoltak a műkedvelő színjátszókra is, közölték A csoda című színjátékot, amely Sipos Domokos elbeszélése nyomán készült. A legterjedelmesebb és legalaposabb szakcikk a méhészettel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze, kezdve a méhek téli etetésével, itatásával, majd az anyáztatásról és egyesítésről, a rajoztatásról és annak megszüntetéséről, a pergetésről, a lépek építtetéséről, a méhekkel való vándorlásról, a rablás megszüntetéséről. Nem olvashatunk viszont a naptárban az 1947-ben bekövetkezett gyökeres változásokról, az 1946-ban zajlott nagyszabású tisztogatási akciókról. Márciusban 105 követet, tanácsost és titkárt távolítottak el, sokan választották a száműzetést. Hogy mi is történt valójában a második világháború befejezése után Romániában, azt a leghitelesebb és egyoldalú elfogultsággal legkevésbé vádolható, nemzetközi hírnévnek örvendő francia történész, Catherine Durandin A román nép története című könyvéből tudhatjuk meg. Románra Liliana Buruiană-Popovici fordította le, Istoria românilor címmel, és 1998- ban jelent meg Jászvásáron, az Európai Intézet (Institutul European) gondozásában. Magyar nyelven a magyarországi Maecenas könyvkiadó adta ki, 1998-ban. A könyv fülszövegében ez olvasható: „A román nép története a világhírű francia történész, Catherine Durandin úttörő munkája. Érthető, ha a román történelem bizonyos mozzanatait másként értékeli, mint akár a magyar, akár a román olvasók. Bízunk benne, hogy a várható viták tovább gyarapítják, árnyalják a témakörre vonatkozó ismereteket." Ebből a könyvből idézünk: „A nemzeti parasztpártot és a román liberális pártot a Kominform megalakulását követően megkezdődött ideológiai háború keretében 1947 augusztusában feloszlatják, újságaikat ellehetetlenítik, központjaikat bezárják. A párttagokat üldözik, a szimpatizánsokat