Városépítés, 1985 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 6. szám - Perczel Károly: A háború után épület lakótelepek javítása
FIHURT ’85 lajdonos, lakásszövetkezeti szervek, lakossági szervezetek, műszaki egyetemeket képviselő tanárok. Természetesen, a váratlanul nagy részvétel sok szervezési nehézséget jelentett az utolsó hetekben, mégis igen kis hibaforrással sikerült lebonyolítani a kongresszust. A kongresszuson való külföldi részvételt egyrészt az eddig nemzetközi szinten még soha nem tárgyalt, nagyon időszerű témaválasztás, másrészt Budapest és Magyarország az utóbbi években megnövekedett vonzóereje és jó híre növelte ekkorára. Biztosan szerepet játszott a megtervezett és 3 nap alatt lebonyolított 72 tanulmányi autóbuszkirándulás, a résztvevők felét kiscsapatos családi vacsorákra meghívó szakemberek vendéglátása és a Nemzeti Galéria kupolatermében rendezett 1200 fő vendég számára emlékezetes miniszteri fogadás is. Mégis a legfőbb vonzóerő a kongreszszus különleges, fontos témája volt, amit a Kongresszusi Központban és a Hilton szállóban a kirándulásokkal egyidőben lebonyolított plenáris és speciális ülések nagy látogatottsága bizonyított. A meglevő lakótelepek problémái napirendre tűzésének időszerűsége A háború óta épült lakótelepek minden országban növekedő problémákat okoznak. Csak példákon említem, hogy Budapest 2 millión felüli lakosságának 40%-át érinti ez a kérdés. A kongresszuson kiderült, hogy ezek a problémák mind az öt világrész országaiban aktuálisak és megoldásukkal épp most próbálkoznak. Azonban nemzetközi szinten eddig még nem tárgyalták. A budapesti kongresszus nemcsak szokatlan témája, hanem tárgyalási módszerei miatt is különbözött elődeitől. Szervezői elhatározták, hogy lemondanak az elméleti megközelítésekről és az általános ajánlásokról, konklúziók levonásáról. Minden beszámoló esettanulmány volt, a résztvevők konkrétan megvalósított módszereket, konkrét lakótelepek valóságban kipróbált és elemzett adatait vitatták meg, sokszor éles vitákban. A cél az volt, hogy ismerjék meg a résztvevők, a világ különböző országaiban és lakótelepeken mik voltak a bajok, az orvoslás módjai, eredményei, problémái, kudarcai. A nemzetközi főiskolás diákpályázat igen hasznos előzmény volt a kongresszusi viták számára a megelőző főiskolások és egyetemi diákok kongresszusi pályázata. Ennek témája ugyanis azonos volt a kongresszuséval: „Egy háború után épült lakótelep rehabilitációja.” A feladatot szociális-műszaki finanszírozási, környezeti, várostervezési, megvalósítási, fenntartási, kommunális, üzemeltetési és a lakossági részvétel szervezési szempontjai szerint komplex módon kellett megoldani. Harmincegy ország főiskoláiból vettek részt a diákok. Mindegyik részt vevő ország nemzeti pályázatainak zsűrije által küldött 41 pályázatot bírált Budapesten a nemzetközi zsűri. A három díjnyertes közül az első egy lengyel diáklány, a második egy japán diákcsoport, a harmadik egy amerikai hallgató lett. Mindhárom pályázó országa egy konkrét lakótelepének rehabilitációját tervezte meg komplex módon. Jellemző volt, hogy mindegyik új épületek beépítésével is pótolta a tanulmányozott hiányosságokat, a szabad területek új felhasználásával és területi funkciók szerinti kisebb részekre tagolásával javította az épületek közti karban nem tartott területeket. Épületekkel határolt terekké és utcákká igyekeztek átalakítani a használatlan térségekkel körülvett egyedül álló épületek merev ismétlődését. Új beépítés kiegészítésével elsősorban a hiányzó közösségi és kereskedelmi intézmények pótlására, a parkolóhelyek és gyalogos útvonalak, játszóterek határozott szétválasztására törekedtek. A sportlétesítményekre és játszóterekre, az öregek pihenésére nagy gondot fordítottak. Foglalkoztak a finanszírozással és a lakossági részvétel módszereivel is. A pályázat előrevetítette a kongresszuson felmerülő problémákat és a legjobb megoldásokat bemutató kiállításon a kongresszus résztvevői tanulmányozhatták a fiatalok elgondolásait. A négy bevezető beszámoló Az első két plenáris ülésen a leromlás és a rehabilitáció különböző stádiumaiban levő nagy lakótelepet mutattak be. Majdnem problémamentes lakóteleppé alakult a stockholmi Tranneberg rehabilitációja után. Zalaegerszegen a Landorhegyi lakótelepen még csak a leromlás első jelei mutatkoznak, bár rehabilitáció még nem kezdődött. Az amszterdami Billmeermer lakótelepen már komoly problémákkal kell megküzdeni, de a rehabilitációs tennivalók programjának megvalósítását elkezdték. Az USA-beli St. Louisban már a legsúlyosabb lakótelepi problémák jelentkeztek, amelyeket a lakók aktív segítségével kissé későn sikerült kiküszöbölni. 1. A Traneberg lakótelep rehabilitációja és új nagylakásos épületekkel kiegészítése — beépítési terv 1. 1950. évi tanácsi kis lakások (55 m2) 2. 1950. évi magán kis lakások 3. nagylakásos új hozzáépítés és új házak (62—95 m2es lakások) 2., 3. Traneberg lakásátépítés és új hozzáépítés ( feketével jelzett részek hozzáépített szekciók) 1 3