Városépítés, 1985 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 6. szám - Komor Vilma: A Velencei-tó szerelmese : Beszélgetés dr. Springer Ferenccel
Hild János emlékérem Mindazok közül, akik hazánkban legtágabb értelemben vett településpolitikával foglalkoznak, akiket érdekel, hogyan sáfárkodunk országunk legkülönbözőbb adottságaival, nemzeti értékeinkkel, bizonyára senkit sem lepett meg, hogy az 1985. évi Hild-díjasok sorában dr. Springer Ferenc nevét olvashatta. Hosszú évtizedek lankadatlan fáradozásának és eredményeinek egyik — talán legékesebb — tanúbizonysága, hogy ez a név szinte összeforrt mindazzal, ami a Velencei-tóval és környékével kapcsolatos, és hogy Springer Ferenc munkásságáról szinte kivétel nélkül mindenki és minden esetben csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik. — Miből fakadt, milyen gyökerekből táplálkozik a Velencei-tó és ennek a tájnak a szeretete? Honnan ez a hűség, ez a cselekvőkészség, amellyel e vidék sorsát nemcsak féltő figyelemmel kíséri, hanem nagy hozzáértéssel formálni, alakítani is igyekszik? — kérdezzük azután, hogy gratuláltunk a rangos elismeréshez. — Valóban kimutatható személyes kötődés is ehhez tájhoz — mondja elgondolkodva. — Édesapámnak Sukorón volt egy kis telke, és én mint gyerek, ott töltöttem a nyarakat, s ott kezdtem el sportolni is: a vitorlázáshoz mindmáig ugyanúgy nem lettem hűtlen, mint a tóhoz és környékéhez. — Mikor kapcsolódott be tevőlegesen és hivatalosan is a Velencei-tavi Intéző Bizottság munkájába? — Alapító tagja vagyok a bizottságnak, amely lassan három évtizedes múltra tekinthet vissza. Fejér megye vezetői annak idején az előbb már említett szenvedélyemre, a vitorlázósportban elért eredményeimre figyeltek fel, és ettől már csak egy lépés volt az elhatározás: felkérnek, vállaljak részt a tó jövőjét szolgáló testület megalakításából, majd pedig annak tervszerű, folyamatos és célratörő munkájából. — Tudomásom szerint ön jogász-doktor. Dolgozott egyáltalán olyan beosztásban, amely valamennyire is kapcsolódhatott ehhez az új megbízatásához? — Hát nemigen, hiszen azelőtt valóban mint jogász és a dohányiparban dolgoztam. Mégis azt kell mondanom, hogy jogi ismereteim nemegyszer nagyon sokat segítettek az Intéző Bizottság ügyeinek képviseletében, a kisebb-nagyobb „csaták” megvívásában. És hát a Bizottságban részt vevő szakemberek jóvoltából egyre több oldalról ismertem meg a tennivalókat. Mivel minden érdekelt, igyekeztem szakmailag is minél tájékozottabbá válni, elsajátítani az új és új ismereteket — legalábbis olyan mélységig, hogy megalapozottan tárgyalhassak, érvelhessek a célkitűzések megvalósítása érdekében. — Hamarosan hosszú távú vizsgálatnak vetettük alá a tavat és környékét, hogy a helyzet feltárása alapján megalapozott regionális terv készülhessen a fejlesztésre. Az idő haladtával ugyanis a Velencei-tó és a körülötte kialakult üdülőkörzet messze túlnőtt a megyei kereteken: a Balaton és a Dunakanyar után az ország legígéretesebb idegenforgalmi területévé lépett elő. — A kulcskifejezés, a ,,céltudatos régiófejlesztés”, úgy tudom, szerepelt a Hildérem odaítélésének indoklásában is. A hatvanas évek végén elkészült regionális rendezési tervet a kormány 1969-ben fogadta el és 1971-ben a részletes fejlesztési programmal együtt határozattá emelte. Időtállónak bizonyult-e ez a terv? — Azt hiszem, erre a kérdésre nyugodt szívvel igennel válaszolhatok. A prog- A Velencei-tó szerelmese Beszélgetés dr. Springer Ferenccel OKLEVÉL MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG a Velencei-tó fejlesztése érdekében végzett áldozatos és eredményes munkásságáért Dr. SPRINGER FERENCTM* a Velencetavi Intéző Bizottság ny. főtitkárának HILD JÁNOS EMLÉKÉRMET adományozta Budapest., 1985. november hen Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke ram III. üteme most fejeződött be, és sok minden történt a veszélyhelyzet enyhítésére, elsősorban annak érdekében, hogy a víz fürdőzésre, sportolásra alkalmas maradjon, hogy a balatoni tapasztalatok birtokában, az ottani tanulságokból okulva, még idejében tegyünk meg minden szükséges lépést ennek a nagy természeti értéknek a megőrzésére. Ezzel azonban korántsem állíthatom azt, hogy nincsenek nagyon is komoly gondjaink, hogy nem táncolunk olykor borotvaélen, hogy némely vonatkozásban egy hajszál választ el attól, hogy jóvátehetetlen károk keletkezzenek. Egészében nézve, visszatekintve az elmúlt tizenöt esztendőre, mindezek ellenére megállapítható, hogy a Velencei-tó — mindenekelőtt a kormányhatározat megfelelő végrehajtása eredményeként és összesen mintegy hatmilliárdos ráfordítással — valóban üdülőtóvá fejlődött. — Az utóbbi években azonban egyre nehezedő körülmények között élünk és dolgozunk. Nem következhet-e be törés a program végrehajtásában, nem szenved-e hajótörést az az elismerésre méltó, következetes igyekezet, amellyel óvtuk, sőt — lehetőségeinkhez mérten — fejlesztettük is a Velencei-tavi üdülőkörzetet? — A VII. ötéves terv kidolgozásával és a népgazdaság teherbíróképességének megváltozásával összefüggésben természetesen újból át kellett tekinteni a programot. Számot kellett vetni azzal, milyen ütemezéssel őrizhetők meg az eredmények, különös tekintettel arra, hogy jelentősen megnövekedett és valószínűleg a jövőben tovább növekszik majd a Velencei-tó felé irányuló idegenforgalom. A Minisztertanács 2014/1985. június 11-i határozata alapján folynak az egyeztetések az érintett tárcák között. Ez a határozat rendkívül felelősségteljesen foglalkozik minden olyan tennivalóval, amely a tavat és környékét érinti. Megállapítja, hogy — idézem — a Velencei-tó különleges védelmet igénylő nemzeti érték. El kell érni, hogy a vízminőség tovább javuljon, a természeti táj és az üdülőtó jelleg fennmaradjon, továbbá az épített környezet kulturált kialakítása mellett az üdülőtelepülések területfelhasználása is tervszerűbb legyen. Az idegenforgalmi szerep fenntartásához és növeléséhez — tekintettel a Balaton tehermentesítésére és a megváltozott társadalmi igényekre és feltételekre — a jelenlegi program korszerűsítéseként 2000-ig szóló új, hosszú távú, központi fejlesztési programot kell kidolgozni. Ezzel együtt a velencei-tavi vízgazdálkodási fejlesztési programot is el kell készíteni. Az alapelveket sokoldalú irányelvek egészítik ki, amelyek részleteinek az ismertetése egész tanulmányt igényelne, és e cikk kereteit nyilvánvalóan messze túlhaladja. Mindenesetre hatalmas program, amely a csatornázástól a települések befogadóképességéig az élet szinte minden területére kiterjedő eligazítást ad. — Bár a külső szemlélő számára ez szinte észrevehetetlen, ön néhány éve már mint nyugdíjas tevékenykedik. Milyen minőségben kapcsolódik be jelenleg a régió további sorsának — remélhetőleg még következetesebb, valóban minőségi ugrást jelentő — alakításába? — Az új program és a VII. ötéves tervkoncepció kidolgozásában és végrehajtásában továbbra is igen jelentős szerep hárul a Velencei-tavi Intéző Bizottságra, amelynek továbbra is elnökségi tagja vagyok. Ezenkívül — mivel az új programot 1987. július végéig kell az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a belkereskedelmi miniszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes előterjesztésében elkészíteni — az építésügyi miniszter — egyetértésben a felelős ágazatok vezetőivel — intézkedési tervben határozta meg a feladatokat és részhatáridőket. Mindezen túlmenően a felelős miniszterek által megbízott képviselőkből tárcaközi munkabizottságot alakított és ennek vezetésével engem bízott meg. — Ilyenformán remélem, hogy a megtisztelő elismerés, a Hild-érem birtokában a régió fejlesztéséből továbbra is olyan részt vállalhatok, amely hozzájárulhat a Velencei-tó és környéke felvirágoztatásához — mondotta befejezésül dr. Springer Ferenc, akinek személye egyik fontos biztosítéka az új, nem kis feladatok értő és felelősségteljes megvalósításának. KOMOR VILMA