Városi Közlekedés, 1979 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1979-12-01 / 6. szám

382 Városi Közlekedés, 79/6. A régi Kecskemét hatalmas főtere egyetlen nagy piac volt. Ide futottak be a sugárirányú utak is. A 24 csatla­kozási pont, a főtéri keresztezések a gyorsan növekvő járműforgalmat már úgy sem bírták el, hogy a piacot kihelyeztük a főtérről. Ezért már az 1960-as években készült általános rendezési terv is megfogalmazta azt a célt, hogy a főteret egy kb. 750 m átmérőjű belső kis­­körúttal kell mentesíteni. 1971-ben a KPM és a városi tanács pályázatot írt ki a kiskörút nyomvonalának he­lyes és gazdaságos kialakítására. E pályázat tárta fel többek között azt a lehetőséget, amelyet 1976-ban va­lósított meg a város. Lezártuk a forgalom elől a főteret, a gépjárműforgalmat nagyobbrészt ideiglenes jelleggel a végleges kiskörúti vonalvezetéshez közel álló, meg­levő és javított egyirányú forgalmú utcákon vezetjük. A főtér szépen kialakított, zajtalanabb lett, növekedett a környező parkolóhelyek száma. Sürgős feladatunk, hogy a kiskörútat a végleges nyom­vonalon, kétirányú forgalomra megépítsük. A munka elkezdődött. Épül a Petőfi Sándor utca és Batthány utca közötti szakasz, a Dobó István körút. A Centrum Áru­ház építésével egyidőben le kell bontani a Móricz Zsig­­mond utca 2. sz. épületet, ezzel megszűnik a meglevő szűkület. Ugyanitt gyalogosaluljárón célszerű átvezetni a nagyon erős gyalogosforgalmat. A legnagyobb munka a Komszomol tér—Széchenyi tér—Petőfi Sándor utcai átkötés a megyei székházak mögött, valamint a Bat­thyány utcától a Csongrádi utca—Villám István utcai csomópontig terjedő átvezetés. A tervek készen van­nak, anyagi erőinktől függ a megvalósítás. A harmadik, külső körútrendszer létrehozásának több indoka is van: egyrészt a növekvő közúti teher- és személygépjármű-forgalom elterelése a városbelsőből, amely egyébként is zsúfolt. Másrészt az M 5-ös autó­pálya szakaszos megépítése a kecskeméti északi cso­mópontig a forgalom jobb elosztását sürgeti a sugár­irányú főutakon. A város fejlődése az igénybe vett terü­letek határait kitolta e tervezett külső gyűrűig, he­lyenként azon túlra is. Be kell tehát ezeket a területe­ket is kapcsolni a városi forgalom vérkeringésébe. A feladat nagyobbik részét — a keleti, a déli és délnyugati oldalon — a város saját erejéből már megoldotta. Mielőbb meg kellene építeni a további szakaszokat is a Ceglédi út és E 5-ös út között, továbbá az E 5-ös út— széchenyiváros—kunszentmiklósi úti szakaszt az 52. sz. sort—dunaföldvári út becsatlakozásáig. Épül — ha a kívántnál lassabban is — az M 5-ös autó­pálya, amely a város mellett halad el, várhatóan a je­lenlegi E 5-ös utat a 75. km-nél keresztezi, valamint az 52. és az 54. sz. útnál lesz csomóponti leágazása. Kecs­kemétig a VI. ötéves tervben készül el, rendező hatása nemcsak a közúti forgalomra és hálózatára, de a várost érintő vasúti hálózatra is kiterjed. Építésével egyidőben várhatóan megszűnik a bugaci kisvasút, amelyet a köz­lekedésfejlesztési koncepció is felszámolásra javasolt. Városrendezési szempontból kívánatos a budapest— lajosmizsei vasutat Hetényegyházától az autópálya nyugati oldalán vezetve a fülöpszállási vasúti pályán becsatlakoztatni Kecskemét—alsó pályaudvarra. A város közlekedésfejlesztési terve számol a kelet— nyugati irányú, országrészeket összekötő gyorsforgalmú útnak a város északi részén való távlati átvezetésével is. A főutak városi bevezető szakaszai csak részben ren­dezettek és elfogadhatóak, jóllehet a KPM Közúti Igaz­gatósága nem kevés anyagi eszközt és figyelmet fordí­tott rájuk. Sajnálatos, hogy az 54. sz. út Halasi úti felül­járójának építése még nem kezdődött el, s ezzel együtt a bevezető szakasz szélesítése és korszerűsítése is el­maradt. Elkészült a Petőfi Sándor utca korszerűsítése, épül a Dózsa György út új burkolata a szükséges közművekkel. A bevezető szakaszok alapvető gondja a csapadékcsa­torna és az utak szegélyeinek hiánya, ami joggal váltja ki a rendezetlenség érzetét. Hosszabb távon már elen­gedhetetlen lesz a Ceglédi úti és a műkertvárosi vasúti kereszteződésekben is a felüljárók építése. Kecskemét belterületi útjainak alig több mint 50%-a burkolt. Ez nemcsak a helyi, de az országos általános kívánalmaknak sem felel meg. Az utolsó 15 évben az erre a célra fordítható anyagi eszközök hiánya miatt romlott a helyzet. 1962—63-ban, a Reile Géza volt tanácselnök nevéhez fűződő széles körű társadalmi munka és megmozdulás eredményeként 162 utcát bur­koltak 43 km hosszúságban. Ennek az akciónak nyomán a burkoltsági arány elérte a 80%-ot. Azóta új családi házas és kistársasházas lakótelepek jöttek létre, egyéb­ként is terjeszkedett a város, új utcák létesültek, bur­kolásuk azonban elmaradt. Fontos feladatunk javítani ezen a helyzeten, ha nem is egy-két év alatt, de folya­matosan és következetesen. 2. ábra. A közúti forgalomtól elzárt városközpontot körülfogó Kiskörút részlete

Next